Éghajlatváltozás a végeken – Vajon mit szólnak a kelet-antarktiszi mohatelepek a klímaváltozáshoz?

A kelet-antarktiszi térségben élő mohatelepek nyaranta bújnak elő. A kutatók szerint a növényzet érzékeli a klímaváltozás és az ózonréteg vékonyodásának hatásait. A Nature Climate Change folyóiratban megjelent tanulmány feltárja a növényfajták állapotát a Déli sarkon: a változás felgyorsult az egyre szárazabbá váló klimatikus viszonyok hatására.

A keleti térségben végzett kutatás vezetője, az ausztráliai Wollongongi Egyetem munkatársa, Sharon Robinson az alábbiakat mondta az antarktiszi tapasztalatokról: "Az Antarktiszra látogatva az ember jeges, fehér vidékre számít. Néhány területen azonban zöld színű, dús mohatelepek emelkednek ki a hó alól, egy mindössze hat hétig tartó időszakban."

A térséget azért választották a kutatók, mert ezen a területen korábban nem figyeltek meg jelentős változásokat, míg a nyugati oldal és az Antarktiszi-félsziget a leggyorsabban melegedő területek között szerepel bolygónkon. Azonban néhány évvel a két expedíció között a helyi növényzet állapotában jelentős változásokat tapasztaltak.

"Egy 2000-ben végzett előzetes tanulmányt követően 2003-ban kezdtük megfigyelni a területet. Amikor 2008-ban visszatértünk, az egykor zöld mohatelepek már sötét vörössé váltak, ami azt jelzi, hogy a növények komoly stressztől szenvedtek" - idézte fel a kutató. "Először zöldről vörösre változnak, aztán, ha igazán nagy stressznek vannak kitéve, beszürkülnek, ami azt jelenti, hogy haldokolnak" - tette hozzá.

Az elemzések azt mutatták, hogy a mohák állapotának változását a klímaváltozással járó egyre szárazabb levegő okozza.

Az első vizsgálatok idején a Schistidium antarctici moha telepei voltak dominánsak a térségben, mivel akár hosszabb ideig is jól viselték a víz alatti életet. A 2013. évi megfigyelés során a kutatók két másik mohafajt találtak ugyanott, melyekről megállapították, hogy jobban tűrik a szárazabb körülményeket, viszont nem alkalmazkodnak jól a víz alatti élethez. 

A kutatók megfigyelései alapján Kelet-Antarktisz vidékén az elmúlt két évtized alatt összességében szelesebb, hidegebb és ezzel együtt szárazabb lett az időjárás a klímaváltozás és az ózonréteg elvékonyodásának hatásai miatt. A mohák állapota azért különösen fontos indikátor, mert ők az egyetlen növényfaj, amely képes volt megtelepedni és túlélni a keleti térségben, a kutatók vizsgálatai alapján immár több száz éve.

A tudományos publikáció másik szerzője, Melinda Waterman azt állítja, hogy a Schistidium antarctici moha olyan különleges memóriával rendelkezik, ami eltárolja a növény környezetében tapasztalt változásokat, azaz, akár több évszázad klimatikus „eseményeit” a part menti vidéken. Waterman valóságos kis erdőhöz hasonlította a mohatelepet, mivel a 4-14 centiméter magas növényzet biztonságos otthont jelent a kisebb állatok, gombák és zuzmók számára. A telep legalább 40 százalékát érinti érzékenyen a szárazság.

 

Forrás: Nature Climate Change

Kép forrása: Wikipedia, Flickr

Kép szerzője: Gilad Rom


A cikk a következő napon jelent meg: 2018-11-10

Kedves Olvasó! Üdvözlünk a Holnapután hivatalos média oldalán!

HOLNAPUTÁN. Mi lesz holnapután? Nem tudjuk. De ahhoz, hogy LEGYEN, a mi részünkről ezzel a webhellyel és tartalmaival szeretnénk hozzájárulni. 

A Holnapután lehetőséget nyújt a civil szervezetek, oktatási intézmények, vállalatok, kormányzati és költségvetési szervek, valamint a média számára, hogy a környezetvédelemmel, fenntarthatósággal, társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos híreiket, kezdeményezéseiket, intézkedéseiket és információikat egyetlen közös felületen jeleníthessék meg. 

A Holnapután tudásközpont, tájékozódási pont, kommunikációs felület.