Élelmiszer-hulladék

Az élelmiszer-hulladéknak az élelmiszeripar emberi fogyasztásra vagy további feldolgozásra alkalmatlan hulladékát és a kidobott, lejárt szavatosságú, romlott élelmiszereket nevezzük. Az élelmiszeripar mellett származhat éttermekből, kereskedelmi egységekből vagy a háztartásokból.A fejlett világ egyik nagy problémája a lakosság által kidobott hatalmas mennyiségű – legtöbbször az eredeti csomagolásával együtt kidobott - élelmiszer-hulladék. A legrosszabb megoldás ennek kezelésére, ha az élelmiszer-hulladék a lerakókban végzi, ugyanis a hulladék rothadása során jelentős mennyiségű metánt juttat a légkörbe, ami köztudottan üvegházhatású gáz. A probléma megoldásának egyik legegyszerűbb módja a megelőzés lenne; tudatos vásárlással elérhető, hogy a jövőbeni hulladék egyáltalán meg sem termelődjönk. A feleslegessé vált, de még fogyasztásra alkalmas élelmiszereket ma már egyre több helyen eljuttatják a rászorulókhoz, és az élelmiszer-hulladék komposztálással és biogáz előállítással újra is hasznosítható.

Tudtad-e?
A FAO ( ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) becslései szerint évente az élelmiszerek 1/3-a végzi a kukában. Ebben a fejlett világ a legfőbb bűnös. Európában és Észak-Amerikában egy ember átlagosan 95-115 kg élelmiszert dob ki, ugyanez a szám a Afrika középső és déli részén illetve Délkelet-Ázsiában 6-11 kg. Amerikában egy átlagos lakos évi 600 dollárt (évi 160.000 forintot) költ el olyan élelmiszerre, amelyet azután ki sem bont.


Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!


Olyan korban élünk, amikor egyéni, közösségi és nemzetközi szinten is aktív cselekvésre és összefogásra van szükség annak érdekében, hogy élhetőbb, fenntarthatóbb világot adjunk át gyermekeinknek, unokáinknak. Ezért összehangoltabbá kell tennünk az üzleti és a társadalmi érdekeket, erőteljesebben kell fókuszálnunk az edukációra, a társadalmi szemléletformálásra, így a környezettudatos gondolkodásmód erősítésére is.

A HOLNAPUTÁN rendszere ebben kíván Partner lenni: Tudáscentrumként, tájékozódási pontként és kommunikációs felületként nyújt díjmentes publikációs lehetőségeket a felelősen gondolkodók számára. A Holnapután részletesebb bemutatása ezen az aloldal érhető el.

Csimpánzok genetikai módosításával kapcsolatos beadványokat utasított el az Európai Szabadalmi Hivatal
Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) csütörtökön elutasított két olyan szabadalmi beadványt, amely azzal a főemlős-családdal kapcsolatosak, amelyhez ...
Kevésbé látványos, de nagyhatású programokkal is érdemes pályázni
Az elmúlt évben az Effekt 2030 Díj Esélyteremtő üzlet kategóriájában a Tesco vitte el a pálmát. A kiskereskedelmi vállalat közösségi kapcsolatok ...
Hiteles PR, kommunikáció és marketing járvány alatt és után
Az Effekteam június 17-én megtartott közgyűlését azzal igyekeztünk színesebbé tenni, hogy a rendezvény második egy órájában két kiváló ...
Járványhelyzet és kreatív reakciók
Az Effekteam elnöke, Nyilas Orsolya arra számít, hogy főleg a járványhelyzetre gyorsan és kreatívan reagáló cégek nyújtanak majd be pályázatokat az ...
Dilemmák a díj körül
Az Effekteam Egyesület idén is meghirdette az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díjat, de ezt az egyszerűnek tűnő mozzanatot hosszas vívódás és ...
Túzok Vándorkupa - alkotói pályázat
A felhívás célja a nyeremény kupa által, a túzok, mint fokozottan védett, kipusztulással fenyegetett madárfaj széles körű megismertetése, illetve, a ...