Ökológiai lábnyom

Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy egy adott társadalomnak, országnak, csoportnak vagy egy embernek, az adott technológiai fejlettség mellett, mennyi földre és vízre van szüksége, hogy önmagát eltartsa. Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy mennyire fenntartható vagy épp pazarló az adott csoport vagy egyén életmódja. Az ökológiai lábnyom kiszámításánál azt veszik figyelembe, hogy az egyes tevékenységek mennyi földterületet igényelnek. Hat tényezőt vesznek számításba; az ipari tevékenység során keletkező CO2 elnyeléséhez szükséges erdőterületek nagyságát, az állattartáshoz szükséges föld területet, az erdőgazdálkodás, fa-és papíripar által igénybe vett területet, az éves halászati adatokból származó és az újratermeléshez szükséges értéket, a fölművelés által igénybe vett területet és a beépített területeket.A Föld lakosságának ökológiai lábnyoma már kb. 40 éve nagyobb, mint a Föld biológiai eltartóképessége, azaz többet fogyasztunk, mint amennyi újra tud termelődni, vagyis már unokáink elől vesszük el az erőforrásokat. Jelenlegi életmódunkkal 1,5 Földre lenne szükségünk. Bár ennek hatásait még nem érezzük kellő súllyal, de a föld termelőképessége véges, azt mesterséges eszközökkel – például műtrágyázással – próbáljuk szinten tartani vagy emelni, ami azonban tovább rontja a hatásokat.

Tudod-e?
Az egyes országok ökológiai lábnyoma nagyon eltérő. A legnagyobb lábnyommal rendelkezők közé tartozik Kuvait, Katar, USA, Dánia, Belgium, Szingapúr, Bahrein, Svédország. Ha a Föld minden lakója úgy élne, mint egy katari, 4, 8 bolygóra, ha úgy mint egy amerikai, 3.9 Földre lenne szükségünk. Bár Magyarország az első 50-ben sincs benne, mégis 2-2,5 bolygó kellene akkor is, ha mindenki úgy élne, mint egy átlag magyar ember.


Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!


Olyan korban élünk, amikor egyéni, közösségi és nemzetközi szinten is aktív cselekvésre és összefogásra van szükség annak érdekében, hogy élhetőbb, fenntarthatóbb világot adjunk át gyermekeinknek, unokáinknak. Ezért összehangoltabbá kell tennünk az üzleti és a társadalmi érdekeket, erőteljesebben kell fókuszálnunk az edukációra, a társadalmi szemléletformálásra, így a környezettudatos gondolkodásmód erősítésére is.

A HOLNAPUTÁN rendszere ebben kíván Partner lenni: Tudáscentrumként, tájékozódási pontként és kommunikációs felületként nyújt díjmentes publikációs lehetőségeket a felelősen gondolkodók számára. A Holnapután részletesebb bemutatása ezen az aloldal érhető el.

Csimpánzok genetikai módosításával kapcsolatos beadványokat utasított el az Európai Szabadalmi Hivatal
Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) csütörtökön elutasított két olyan szabadalmi beadványt, amely azzal a főemlős-családdal kapcsolatosak, amelyhez ...
A pályázat összeállítása önmagában is fontos tanulási folyamat
Az Effekt 2030 Díj Jövő gazdasága kategóriájában tavaly az Invitech győzött. Marton László vállalati értékesítési vezérigazgató-helyettest egyebek ...
Kevésbé látványos, de nagyhatású programokkal is érdemes pályázni
Az elmúlt évben az Effekt 2030 Díj Esélyteremtő üzlet kategóriájában a Tesco vitte el a pálmát. A kiskereskedelmi vállalat közösségi kapcsolatok ...
Hiteles PR, kommunikáció és marketing járvány alatt és után
Az Effekteam június 17-én megtartott közgyűlését azzal igyekeztünk színesebbé tenni, hogy a rendezvény második egy órájában két kiváló ...
Járványhelyzet és kreatív reakciók
Az Effekteam elnöke, Nyilas Orsolya arra számít, hogy főleg a járványhelyzetre gyorsan és kreatívan reagáló cégek nyújtanak majd be pályázatokat az ...
Dilemmák a díj körül
Az Effekteam Egyesület idén is meghirdette az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díjat, de ezt az egyszerűnek tűnő mozzanatot hosszas vívódás és ...