Ökológiai lábnyom

Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy egy adott társadalomnak, országnak, csoportnak vagy egy embernek, az adott technológiai fejlettség mellett, mennyi földre és vízre van szüksége, hogy önmagát eltartsa. Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy mennyire fenntartható vagy épp pazarló az adott csoport vagy egyén életmódja. Az ökológiai lábnyom kiszámításánál azt veszik figyelembe, hogy az egyes tevékenységek mennyi földterületet igényelnek. Hat tényezőt vesznek számításba; az ipari tevékenység során keletkező CO2 elnyeléséhez szükséges erdőterületek nagyságát, az állattartáshoz szükséges föld területet, az erdőgazdálkodás, fa-és papíripar által igénybe vett területet, az éves halászati adatokból származó és az újratermeléshez szükséges értéket, a fölművelés által igénybe vett területet és a beépített területeket.A Föld lakosságának ökológiai lábnyoma már kb. 40 éve nagyobb, mint a Föld biológiai eltartóképessége, azaz többet fogyasztunk, mint amennyi újra tud termelődni, vagyis már unokáink elől vesszük el az erőforrásokat. Jelenlegi életmódunkkal 1,5 Földre lenne szükségünk. Bár ennek hatásait még nem érezzük kellő súllyal, de a föld termelőképessége véges, azt mesterséges eszközökkel – például műtrágyázással – próbáljuk szinten tartani vagy emelni, ami azonban tovább rontja a hatásokat.

Tudod-e?
Az egyes országok ökológiai lábnyoma nagyon eltérő. A legnagyobb lábnyommal rendelkezők közé tartozik Kuvait, Katar, USA, Dánia, Belgium, Szingapúr, Bahrein, Svédország. Ha a Föld minden lakója úgy élne, mint egy katari, 4, 8 bolygóra, ha úgy mint egy amerikai, 3.9 Földre lenne szükségünk. Bár Magyarország az első 50-ben sincs benne, mégis 2-2,5 bolygó kellene akkor is, ha mindenki úgy élne, mint egy átlag magyar ember.


Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!


Olyan korban élünk, amikor egyéni, közösségi és nemzetközi szinten is aktív cselekvésre és összefogásra van szükség annak érdekében, hogy élhetőbb, fenntarthatóbb világot adjunk át gyermekeinknek, unokáinknak. Ezért összehangoltabbá kell tennünk az üzleti és a társadalmi érdekeket, erőteljesebben kell fókuszálnunk az edukációra, a társadalmi szemléletformálásra, így a környezettudatos gondolkodásmód erősítésére is.

A HOLNAPUTÁN rendszere ebben kíván Partner lenni: Tudáscentrumként, tájékozódási pontként és kommunikációs felületként nyújt díjmentes publikációs lehetőségeket a felelősen gondolkodók számára. A Holnapután részletesebb bemutatása ezen az aloldal érhető el.

A Mercure hotelekkel a helyi látnivalókat, hagyományokat és kultúrákat fedezheti fel Európa legjobb úti céljain
A Mercure listát készített az Európa legnépszerűbb városaiban található autentikus Fedezd fel a helyit! („Discover Local”) élményekről, a kiemelt ...
IX. Bihari Táj Napja – 2023. május 20.
Május 20-án, a IX. Bihari Táj Napján a látogatók a Kis-Sárrét természeti értékeivel ismerkedhetnek meg.
VI. Túzokfesztivál - 2023. május 6.
Különleges programok várják a Dévaványára látogatókat május 6-án, a VI. Túzokfesztivál természetvédelmi nyílt napon.
Természet Pat(r)ikája
Ha elakadok az életemben, kimegyek a természetbe, nemcsak azért mert a legjobb akkumulátorom, hanem mert mindig megmutatja az utat, a legpontosabb ...
Az Accor “A vendéglátás szíve” kampánya az ENSZ Turisztikai Világszervezetével tér vissza
Második évadával érkezik az Accor A vendéglátás szíve kampánya és podcastja, amely a turisztikai ágazatot népszerűsítve osztja meg munkatársai ...
Az Accor „A vendéglátás szíve” címmel indít kampányt és podcastot a szektor támogatására
A hotelszakmával foglalkozó, októberben induló podcast – az azonos nevű európai iparági platform része – a vendéglátásban dolgozók történeteit ...