Ökológiai lábnyom

Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy egy adott társadalomnak, országnak, csoportnak vagy egy embernek, az adott technológiai fejlettség mellett, mennyi földre és vízre van szüksége, hogy önmagát eltartsa. Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy mennyire fenntartható vagy épp pazarló az adott csoport vagy egyén életmódja. Az ökológiai lábnyom kiszámításánál azt veszik figyelembe, hogy az egyes tevékenységek mennyi földterületet igényelnek. Hat tényezőt vesznek számításba; az ipari tevékenység során keletkező CO2 elnyeléséhez szükséges erdőterületek nagyságát, az állattartáshoz szükséges föld területet, az erdőgazdálkodás, fa-és papíripar által igénybe vett területet, az éves halászati adatokból származó és az újratermeléshez szükséges értéket, a fölművelés által igénybe vett területet és a beépített területeket.A Föld lakosságának ökológiai lábnyoma már kb. 40 éve nagyobb, mint a Föld biológiai eltartóképessége, azaz többet fogyasztunk, mint amennyi újra tud termelődni, vagyis már unokáink elől vesszük el az erőforrásokat. Jelenlegi életmódunkkal 1,5 Földre lenne szükségünk. Bár ennek hatásait még nem érezzük kellő súllyal, de a föld termelőképessége véges, azt mesterséges eszközökkel – például műtrágyázással – próbáljuk szinten tartani vagy emelni, ami azonban tovább rontja a hatásokat.

Tudod-e?
Az egyes országok ökológiai lábnyoma nagyon eltérő. A legnagyobb lábnyommal rendelkezők közé tartozik Kuvait, Katar, USA, Dánia, Belgium, Szingapúr, Bahrein, Svédország. Ha a Föld minden lakója úgy élne, mint egy katari, 4, 8 bolygóra, ha úgy mint egy amerikai, 3.9 Földre lenne szükségünk. Bár Magyarország az első 50-ben sincs benne, mégis 2-2,5 bolygó kellene akkor is, ha mindenki úgy élne, mint egy átlag magyar ember.


Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!


Olyan korban élünk, amikor egyéni, közösségi és nemzetközi szinten is aktív cselekvésre és összefogásra van szükség annak érdekében, hogy élhetőbb, fenntarthatóbb világot adjunk át gyermekeinknek, unokáinknak. Ezért összehangoltabbá kell tennünk az üzleti és a társadalmi érdekeket, erőteljesebben kell fókuszálnunk az edukációra, a társadalmi szemléletformálásra, így a környezettudatos gondolkodásmód erősítésére is.

A HOLNAPUTÁN rendszere ebben kíván Partner lenni: Tudáscentrumként, tájékozódási pontként és kommunikációs felületként nyújt díjmentes publikációs lehetőségeket a felelősen gondolkodók számára. A Holnapután részletesebb bemutatása ezen az aloldal érhető el.

Végéhez ér a Több Zöld Várost Európának program
Az Európai Bizottság támogatásával 2021. januárjában indult a hároméves „Több Zöld Várost Európának nemzetközi kampány, melynek hazai szervezését a ...
Dánia nyerte Európa Zöld Városa díjat 2023-ban͏‌ ͏‌
A dán "Basecamp Lyngby" projekt nyerte el idén az első díjat. A második helyet Franciaország, a harmadikat pedig Hollandia kapta. A 13 országból ...
Folytatja napelemes beruházásait a SPAR
A SPAR Magyarország elkötelezetten folytatja eddigi napelemes beruházásait, s ennek mentén a jövőben is olyan fejlesztéseket tervez, amelyekkel ...
"Drámai" gyorsulás: Svájc gleccsereinek 10%-át vesztette el az elmúlt két évben
Az elmúlt két év szélsőséges időjárása a svájci gleccserek 10 százalékát tüntette el egy új kutatás szerint. A gleccserek az egész országban ...
Súlyos, akár emberéleteket is veszélyeztető környezetszennyezések maradhatnak büntetlenül
A bátonyterenyei akkumulátor-feldolgozó üzem folyamatos, súlyos környezetszennyezése – ahol még a kormányhivatal ellenőrei is rosszul lettek – és ...
Interjú Megyeri Zita pszichológussal- A psziché és az egész
Mindenkit érdekel a pszichológia mostanában. Ugye gyakran halljuk. De az is érdekel, miért? Miért pont most? Miért mindenkit. A legjobb, ha egy ...