Ökológiai lábnyom

Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy egy adott társadalomnak, országnak, csoportnak vagy egy embernek, az adott technológiai fejlettség mellett, mennyi földre és vízre van szüksége, hogy önmagát eltartsa. Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy mennyire fenntartható vagy épp pazarló az adott csoport vagy egyén életmódja. Az ökológiai lábnyom kiszámításánál azt veszik figyelembe, hogy az egyes tevékenységek mennyi földterületet igényelnek. Hat tényezőt vesznek számításba; az ipari tevékenység során keletkező CO2 elnyeléséhez szükséges erdőterületek nagyságát, az állattartáshoz szükséges föld területet, az erdőgazdálkodás, fa-és papíripar által igénybe vett területet, az éves halászati adatokból származó és az újratermeléshez szükséges értéket, a fölművelés által igénybe vett területet és a beépített területeket.A Föld lakosságának ökológiai lábnyoma már kb. 40 éve nagyobb, mint a Föld biológiai eltartóképessége, azaz többet fogyasztunk, mint amennyi újra tud termelődni, vagyis már unokáink elől vesszük el az erőforrásokat. Jelenlegi életmódunkkal 1,5 Földre lenne szükségünk. Bár ennek hatásait még nem érezzük kellő súllyal, de a föld termelőképessége véges, azt mesterséges eszközökkel – például műtrágyázással – próbáljuk szinten tartani vagy emelni, ami azonban tovább rontja a hatásokat.

Tudod-e?
Az egyes országok ökológiai lábnyoma nagyon eltérő. A legnagyobb lábnyommal rendelkezők közé tartozik Kuvait, Katar, USA, Dánia, Belgium, Szingapúr, Bahrein, Svédország. Ha a Föld minden lakója úgy élne, mint egy katari, 4, 8 bolygóra, ha úgy mint egy amerikai, 3.9 Földre lenne szükségünk. Bár Magyarország az első 50-ben sincs benne, mégis 2-2,5 bolygó kellene akkor is, ha mindenki úgy élne, mint egy átlag magyar ember.


Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!


Olyan korban élünk, amikor egyéni, közösségi és nemzetközi szinten is aktív cselekvésre és összefogásra van szükség annak érdekében, hogy élhetőbb, fenntarthatóbb világot adjunk át gyermekeinknek, unokáinknak. Ezért összehangoltabbá kell tennünk az üzleti és a társadalmi érdekeket, erőteljesebben kell fókuszálnunk az edukációra, a társadalmi szemléletformálásra, így a környezettudatos gondolkodásmód erősítésére is.

A HOLNAPUTÁN rendszere ebben kíván Partner lenni: Tudáscentrumként, tájékozódási pontként és kommunikációs felületként nyújt díjmentes publikációs lehetőségeket a felelősen gondolkodók számára. A Holnapután részletesebb bemutatása ezen az aloldal érhető el.

Farkas, medve, hiúz - a WWF négyrészes kézikönyvsorozatot készített a nagyragadozókról
A Nagyragadozók Magyarországon című sorozat kötetei gyakorlati útmutatót adnak a nagyragadozók terepi nyomainak felismeréséhez és vizsgálatához, ...
Még lehet csatlakozni a Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Önkéntesség Hetéhez
Az Önkéntesség Magyarországi Éve 2021 programsorozatának keretében április 19. és 25. között kerül megrendezésre a Környezetvédelmi és ...
Vásárolj csomagolásmentesen a piacon!
Nagyszüleim idejében még nem ismerték a hulladék fogalmát. Őket nem fenyegette annak veszélye, hogy a dombjaink, hegyeink szemétből lesznek, vagy ...
Mit vásárolhatsz egy csomagolásmentes boltban?
Törekszem a „zero waste” életmódra, amelynek az a célja, hogy kevesebb pazarlással éljük a hétköznapjainkat. A csomagolásból fakadó hulladék gyakran ...
Már letölthető a Zöldunió 2021-re vonatkozó előrejelzése
Még nem késő változtatnunk, hogy a jövő generációi számára élhető(bb) jövőt biztosítsunk. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a globális szintű eredményes ...
Elindult az Önkéntes Szemle online folyóirat
Megjelent a hazai önkéntesség elméleti, gyakorlati és módszertani online folyóiratának első száma. Az Önkéntes Szemle célja, hogy helyet adjon a ...