Tengeri hulladék

Becslések szerint évente 8 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba és tengerekbe, melynek nagy része a szárazföldekről kerül a tengerekbe, óceánokba, a folyók vagy a szél közreműködésével. Kisebb része közvetlenül a tengereken keletkezik, például halászhajókon vagy olajfúró tornyokon. A tengeri hulladék jelentős részét a műanyag hulladékok (például eldobható műanyag zacskók és italos palackok) teszik ki. Az úszó hulladék nemcsak lebegő darabokból tevődik össze, de szabad szemmel láthatatlan, nagyon apró műanyagdarabokból és kémiai iszapból is. A műanyag a napsugárzás hatására ugyanis egyre apróbb darabokra esik szét, és így bekerül a táplálékláncba is. A tengeri hulladékot az óceáni áramlatok nagy szigetekké terelik össze. Ezek közül a legjobban tanulmányozott a Csendes-óceán északi részén húzódó szemét sziget.A tengeri szemét veszélyezteti a vízben élő halakat, növényeket, mert nagy mennyiségben képes elzárni az oxigén útját a vízfelszínen, így az élőlényeg nem képesek lélegezni, de a halak tápláléknak is nézhetik, amely elfogyasztva, lenyelve halálukat okozza.

Tudtad-e?
Boyan Slat, az Ocean CleanUp nevű szervezet fiatal alapítója egy olyan szerkezetet alkotott, mellyel elméletileg lehetőség lenne a tengerek, óceánok szemetének összegyűjtésére. A laboratóriumi teszteken már túl vannak, és idén az Északi-tengeren vizsgázik a szerkezet, melynek legfontosabb elemei az úszó falak. Ezek fogják fel az úszó műanyag szemetet, amit a partra szállításig egy tartályban tárolnak. Hollandia partjainál először egy 100 méteres fallal próbálkoznak, de a távlati, nagy cél, hogy egy 100 km hosszú fallal tíz éven belül felszámolják a Csendes-óceáni szemétszigetet.


Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!


Olyan korban élünk, amikor egyéni, közösségi és nemzetközi szinten is aktív cselekvésre és összefogásra van szükség annak érdekében, hogy élhetőbb, fenntarthatóbb világot adjunk át gyermekeinknek, unokáinknak. Ezért összehangoltabbá kell tennünk az üzleti és a társadalmi érdekeket, erőteljesebben kell fókuszálnunk az edukációra, a társadalmi szemléletformálásra, így a környezettudatos gondolkodásmód erősítésére is.

A HOLNAPUTÁN rendszere ebben kíván Partner lenni: Tudáscentrumként, tájékozódási pontként és kommunikációs felületként nyújt díjmentes publikációs lehetőségeket a felelősen gondolkodók számára. A Holnapután részletesebb bemutatása ezen az aloldal érhető el.

A csimpánzok eszközhasználatának és a technológia fejlődésének kapcsolata
Kutatók 25 csimpánzkölyök felcseperedését figyelték meg a mára már elterjedt, mozgás által aktivált kamerák bevetésével a Kongó-medencében. A ...
Ők lettek a 15 millió forint összdíjazású Vodafone Digitális Díj nyertesei
Idén is kihirdették a 15 millió forint összdíjazású Vodafone Digitális Díj nyerteseit. A közel 150 beérkezett pályamunka közül összesen 10-et ...
Újabb elismerések a SPAR Magyarországnak a környezet megóvásáért és a közösségért végzett munkáért
A környezeti fenntarthatóságba való befektetés, a társadalmi ügyekben való részvétel, a rászorulók és a hazai vállalkozások támogatása és a vásárlók ...
Change = Chance, avagy változás, mint esély
Tippek egy zöldebb élethez Következzen néhány “zöld” lépés, melyeket pénztárcától függetlenül bárki megtehet.
A vállalati felelősség 4 arca – Izgalmas témák kerültek terítékre az Effekteam idei konferenciáján
A koronavírus-járvány nyomán kialakult válság új, innovatív megoldások keresésére ösztönözte a vállalatokat az alkalmazottaikhoz fűződő viszonyukban, ...
Eljön a csomagolásmentes boltok kora?
Tapasztalhatjuk, hogy hazánkban is egyre több csomagolásmentes üzlet nyitja meg kapuit, nincs ez másképp az EU többi országában sem. Nemrégiben ...