Tengeri hulladék

Becslések szerint évente 8 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba és tengerekbe, melynek nagy része a szárazföldekről kerül a tengerekbe, óceánokba, a folyók vagy a szél közreműködésével. Kisebb része közvetlenül a tengereken keletkezik, például halászhajókon vagy olajfúró tornyokon. A tengeri hulladék jelentős részét a műanyag hulladékok (például eldobható műanyag zacskók és italos palackok) teszik ki. Az úszó hulladék nemcsak lebegő darabokból tevődik össze, de szabad szemmel láthatatlan, nagyon apró műanyagdarabokból és kémiai iszapból is. A műanyag a napsugárzás hatására ugyanis egyre apróbb darabokra esik szét, és így bekerül a táplálékláncba is. A tengeri hulladékot az óceáni áramlatok nagy szigetekké terelik össze. Ezek közül a legjobban tanulmányozott a Csendes-óceán északi részén húzódó szemét sziget.A tengeri szemét veszélyezteti a vízben élő halakat, növényeket, mert nagy mennyiségben képes elzárni az oxigén útját a vízfelszínen, így az élőlényeg nem képesek lélegezni, de a halak tápláléknak is nézhetik, amely elfogyasztva, lenyelve halálukat okozza.

Tudtad-e?
Boyan Slat, az Ocean CleanUp nevű szervezet fiatal alapítója egy olyan szerkezetet alkotott, mellyel elméletileg lehetőség lenne a tengerek, óceánok szemetének összegyűjtésére. A laboratóriumi teszteken már túl vannak, és idén az Északi-tengeren vizsgázik a szerkezet, melynek legfontosabb elemei az úszó falak. Ezek fogják fel az úszó műanyag szemetet, amit a partra szállításig egy tartályban tárolnak. Hollandia partjainál először egy 100 méteres fallal próbálkoznak, de a távlati, nagy cél, hogy egy 100 km hosszú fallal tíz éven belül felszámolják a Csendes-óceáni szemétszigetet.


Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!


Olyan korban élünk, amikor egyéni, közösségi és nemzetközi szinten is aktív cselekvésre és összefogásra van szükség annak érdekében, hogy élhetőbb, fenntarthatóbb világot adjunk át gyermekeinknek, unokáinknak. Ezért összehangoltabbá kell tennünk az üzleti és a társadalmi érdekeket, erőteljesebben kell fókuszálnunk az edukációra, a társadalmi szemléletformálásra, így a környezettudatos gondolkodásmód erősítésére is.

A HOLNAPUTÁN rendszere ebben kíván Partner lenni: Tudáscentrumként, tájékozódási pontként és kommunikációs felületként nyújt díjmentes publikációs lehetőségeket a felelősen gondolkodók számára. A Holnapután részletesebb bemutatása ezen az aloldal érhető el.

Csimpánzok genetikai módosításával kapcsolatos beadványokat utasított el az Európai Szabadalmi Hivatal
Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) csütörtökön elutasított két olyan szabadalmi beadványt, amely azzal a főemlős-családdal kapcsolatosak, amelyhez ...
A pályázat összeállítása önmagában is fontos tanulási folyamat
Az Effekt 2030 Díj Jövő gazdasága kategóriájában tavaly az Invitech győzött. Marton László vállalati értékesítési vezérigazgató-helyettest egyebek ...
Kevésbé látványos, de nagyhatású programokkal is érdemes pályázni
Az elmúlt évben az Effekt 2030 Díj Esélyteremtő üzlet kategóriájában a Tesco vitte el a pálmát. A kiskereskedelmi vállalat közösségi kapcsolatok ...
Hiteles PR, kommunikáció és marketing járvány alatt és után
Az Effekteam június 17-én megtartott közgyűlését azzal igyekeztünk színesebbé tenni, hogy a rendezvény második egy órájában két kiváló ...
Járványhelyzet és kreatív reakciók
Az Effekteam elnöke, Nyilas Orsolya arra számít, hogy főleg a járványhelyzetre gyorsan és kreatívan reagáló cégek nyújtanak majd be pályázatokat az ...
Dilemmák a díj körül
Az Effekteam Egyesület idén is meghirdette az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díjat, de ezt az egyszerűnek tűnő mozzanatot hosszas vívódás és ...