Tengeri hulladék

Becslések szerint évente 8 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba és tengerekbe, melynek nagy része a szárazföldekről kerül a tengerekbe, óceánokba, a folyók vagy a szél közreműködésével. Kisebb része közvetlenül a tengereken keletkezik, például halászhajókon vagy olajfúró tornyokon. A tengeri hulladék jelentős részét a műanyag hulladékok (például eldobható műanyag zacskók és italos palackok) teszik ki. Az úszó hulladék nemcsak lebegő darabokból tevődik össze, de szabad szemmel láthatatlan, nagyon apró műanyagdarabokból és kémiai iszapból is. A műanyag a napsugárzás hatására ugyanis egyre apróbb darabokra esik szét, és így bekerül a táplálékláncba is. A tengeri hulladékot az óceáni áramlatok nagy szigetekké terelik össze. Ezek közül a legjobban tanulmányozott a Csendes-óceán északi részén húzódó szemét sziget.A tengeri szemét veszélyezteti a vízben élő halakat, növényeket, mert nagy mennyiségben képes elzárni az oxigén útját a vízfelszínen, így az élőlényeg nem képesek lélegezni, de a halak tápláléknak is nézhetik, amely elfogyasztva, lenyelve halálukat okozza.

Tudtad-e?
Boyan Slat, az Ocean CleanUp nevű szervezet fiatal alapítója egy olyan szerkezetet alkotott, mellyel elméletileg lehetőség lenne a tengerek, óceánok szemetének összegyűjtésére. A laboratóriumi teszteken már túl vannak, és idén az Északi-tengeren vizsgázik a szerkezet, melynek legfontosabb elemei az úszó falak. Ezek fogják fel az úszó műanyag szemetet, amit a partra szállításig egy tartályban tárolnak. Hollandia partjainál először egy 100 méteres fallal próbálkoznak, de a távlati, nagy cél, hogy egy 100 km hosszú fallal tíz éven belül felszámolják a Csendes-óceáni szemétszigetet.


Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!

Olyan korban élünk, amikor egyéni, közösségi és nemzetközi szinten is aktív cselekvésre és összefogásra van szükség annak érdekében, hogy élhetőbb, fenntarthatóbb világot adjunk át gyermekeinknek, unokáinknak. Ezért összehangoltabbá kell tennünk az üzleti és a társadalmi érdekeket, erőteljesebben kell fókuszálnunk az edukációra, a társadalmi szemléletformálásra, így a környezettudatos gondolkodásmód erősítésére is.

A HOLNAPUTÁN rendszere ebben kíván Partner lenni: Tudáscentrumként, tájékozódási pontként és kommunikációs felületként nyújt díjmentes publikációs lehetőségeket a felelősen gondolkodók számára. A Holnapután részletesebb bemutatása ezen az aloldal érhető el.

Nyílt levél az Aldinak, a Lidlnek és a Sparnak: legyenek pálmaolajmentes polcok, és a válaszok
Nyílt levelet írt a TVE a Szókimondóka készségfejlesztő programmal, a Humusz Szövetséggel, a Jane Godall Intézettel és a Felelős Gasztrohőssel az ...
A zöldtetők ökosak és még a pénztárcánkat is kímélik
Miért jó zöldtetős házban lakni vagy dolgozni? Egyszerűnek tűnő kérdés, hiszen a zöldet mindenki szereti, kiváltképp abban a városi közegben, ahol ...
Vadvilág Nemzetközi Napja (World Wildlife Day - Március 3)
Az ENSZ 68. ülésszaka (2013) március 3-át a Vadvilág Nemzetközi Napjává nyilvánította, felhívva a figyelmet a földi vad élővilág megőrzésének ...
India leghíresebb ökologikus spirituális központja: bemutatjuk Auroville-t
Az indiai Auroville 1968-ban született két, spirituálisan elkötelezett ember, Sri Aurobindo, a függetlenségi mozgalom aktivistája és egy francia ...
Akik előre látták a jövőt - 2. rész
Előző cikkemben az ipari forradalom káros következményeinek felismeréséről és ennek irodalomra tett hatásáról esett szó. A mostani részben a 2. ...
Nagyon lassan újulnak meg a hazai családi házak
A szigetelőanyagokat gyártó Knauf Insulation szakértői szerint az alacsony épületfelújítási és energiahatékonysági mutatókat azonban nagymértékben ...