Tengeri hulladék

Becslések szerint évente 8 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba és tengerekbe, melynek nagy része a szárazföldekről kerül a tengerekbe, óceánokba, a folyók vagy a szél közreműködésével. Kisebb része közvetlenül a tengereken keletkezik, például halászhajókon vagy olajfúró tornyokon. A tengeri hulladék jelentős részét a műanyag hulladékok (például eldobható műanyag zacskók és italos palackok) teszik ki. Az úszó hulladék nemcsak lebegő darabokból tevődik össze, de szabad szemmel láthatatlan, nagyon apró műanyagdarabokból és kémiai iszapból is. A műanyag a napsugárzás hatására ugyanis egyre apróbb darabokra esik szét, és így bekerül a táplálékláncba is. A tengeri hulladékot az óceáni áramlatok nagy szigetekké terelik össze. Ezek közül a legjobban tanulmányozott a Csendes-óceán északi részén húzódó szemét sziget.A tengeri szemét veszélyezteti a vízben élő halakat, növényeket, mert nagy mennyiségben képes elzárni az oxigén útját a vízfelszínen, így az élőlényeg nem képesek lélegezni, de a halak tápláléknak is nézhetik, amely elfogyasztva, lenyelve halálukat okozza.

Tudtad-e?
Boyan Slat, az Ocean CleanUp nevű szervezet fiatal alapítója egy olyan szerkezetet alkotott, mellyel elméletileg lehetőség lenne a tengerek, óceánok szemetének összegyűjtésére. A laboratóriumi teszteken már túl vannak, és idén az Északi-tengeren vizsgázik a szerkezet, melynek legfontosabb elemei az úszó falak. Ezek fogják fel az úszó műanyag szemetet, amit a partra szállításig egy tartályban tárolnak. Hollandia partjainál először egy 100 méteres fallal próbálkoznak, de a távlati, nagy cél, hogy egy 100 km hosszú fallal tíz éven belül felszámolják a Csendes-óceáni szemétszigetet.


Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!


Olyan korban élünk, amikor egyéni, közösségi és nemzetközi szinten is aktív cselekvésre és összefogásra van szükség annak érdekében, hogy élhetőbb, fenntarthatóbb világot adjunk át gyermekeinknek, unokáinknak. Ezért összehangoltabbá kell tennünk az üzleti és a társadalmi érdekeket, erőteljesebben kell fókuszálnunk az edukációra, a társadalmi szemléletformálásra, így a környezettudatos gondolkodásmód erősítésére is.

A HOLNAPUTÁN rendszere ebben kíván Partner lenni: Tudáscentrumként, tájékozódási pontként és kommunikációs felületként nyújt díjmentes publikációs lehetőségeket a felelősen gondolkodók számára. A Holnapután részletesebb bemutatása ezen az aloldal érhető el.

Végéhez ér a Több Zöld Várost Európának program
Az Európai Bizottság támogatásával 2021. januárjában indult a hároméves „Több Zöld Várost Európának nemzetközi kampány, melynek hazai szervezését a ...
Dánia nyerte Európa Zöld Városa díjat 2023-ban͏‌ ͏‌
A dán "Basecamp Lyngby" projekt nyerte el idén az első díjat. A második helyet Franciaország, a harmadikat pedig Hollandia kapta. A 13 országból ...
Folytatja napelemes beruházásait a SPAR
A SPAR Magyarország elkötelezetten folytatja eddigi napelemes beruházásait, s ennek mentén a jövőben is olyan fejlesztéseket tervez, amelyekkel ...
"Drámai" gyorsulás: Svájc gleccsereinek 10%-át vesztette el az elmúlt két évben
Az elmúlt két év szélsőséges időjárása a svájci gleccserek 10 százalékát tüntette el egy új kutatás szerint. A gleccserek az egész országban ...
Súlyos, akár emberéleteket is veszélyeztető környezetszennyezések maradhatnak büntetlenül
A bátonyterenyei akkumulátor-feldolgozó üzem folyamatos, súlyos környezetszennyezése – ahol még a kormányhivatal ellenőrei is rosszul lettek – és ...
Interjú Megyeri Zita pszichológussal- A psziché és az egész
Mindenkit érdekel a pszichológia mostanában. Ugye gyakran halljuk. De az is érdekel, miért? Miért pont most? Miért mindenkit. A legjobb, ha egy ...