Tengeri hulladék

Becslések szerint évente 8 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba és tengerekbe, melynek nagy része a szárazföldekről kerül a tengerekbe, óceánokba, a folyók vagy a szél közreműködésével. Kisebb része közvetlenül a tengereken keletkezik, például halászhajókon vagy olajfúró tornyokon. A tengeri hulladék jelentős részét a műanyag hulladékok (például eldobható műanyag zacskók és italos palackok) teszik ki. Az úszó hulladék nemcsak lebegő darabokból tevődik össze, de szabad szemmel láthatatlan, nagyon apró műanyagdarabokból és kémiai iszapból is. A műanyag a napsugárzás hatására ugyanis egyre apróbb darabokra esik szét, és így bekerül a táplálékláncba is. A tengeri hulladékot az óceáni áramlatok nagy szigetekké terelik össze. Ezek közül a legjobban tanulmányozott a Csendes-óceán északi részén húzódó szemét sziget.A tengeri szemét veszélyezteti a vízben élő halakat, növényeket, mert nagy mennyiségben képes elzárni az oxigén útját a vízfelszínen, így az élőlényeg nem képesek lélegezni, de a halak tápláléknak is nézhetik, amely elfogyasztva, lenyelve halálukat okozza.

Tudtad-e?
Boyan Slat, az Ocean CleanUp nevű szervezet fiatal alapítója egy olyan szerkezetet alkotott, mellyel elméletileg lehetőség lenne a tengerek, óceánok szemetének összegyűjtésére. A laboratóriumi teszteken már túl vannak, és idén az Északi-tengeren vizsgázik a szerkezet, melynek legfontosabb elemei az úszó falak. Ezek fogják fel az úszó műanyag szemetet, amit a partra szállításig egy tartályban tárolnak. Hollandia partjainál először egy 100 méteres fallal próbálkoznak, de a távlati, nagy cél, hogy egy 100 km hosszú fallal tíz éven belül felszámolják a Csendes-óceáni szemétszigetet.


Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!


Olyan korban élünk, amikor egyéni, közösségi és nemzetközi szinten is aktív cselekvésre és összefogásra van szükség annak érdekében, hogy élhetőbb, fenntarthatóbb világot adjunk át gyermekeinknek, unokáinknak. Ezért összehangoltabbá kell tennünk az üzleti és a társadalmi érdekeket, erőteljesebben kell fókuszálnunk az edukációra, a társadalmi szemléletformálásra, így a környezettudatos gondolkodásmód erősítésére is.

A HOLNAPUTÁN rendszere ebben kíván Partner lenni: Tudáscentrumként, tájékozódási pontként és kommunikációs felületként nyújt díjmentes publikációs lehetőségeket a felelősen gondolkodók számára. A Holnapután részletesebb bemutatása ezen az aloldal érhető el.

Tesco – Több mint 40 millió forint sorsáról dönthetnek a Tesco vásárlói
Idén tavasszal kilencedik alkalommal lehetett pályázni a közösségépítő tevékenységek támogatására a Tesco „Ön választ, mi segítünk” programjának ...
Első kézből az elmúlt év legjobb környezeti és társadalmi befektetéseiről
Az Effekteam június 11-i online workshopjának résztvevői olyan nagyvállalatok társadalmi felelősségvállalási és fenntarthatósági programjait ...
Trendek és lehetőségek a virtuális önkéntesség területén
Az Effekteam legutóbbi online munkacsoport-ülésének témája a virtuális / online formában megvalósuló vállalati önkéntesség volt. A tudásmegosztás ...
A felelős vállalatok elismerése időszerűbb, mint valaha
Az Effekteam 2021-ben is meghirdeti az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díját, amelyre július 26-ig pályázhatnak a vállalatok az általuk ...
Az Accor új globális kampánnyal ünnepli a szabadidős utazások és a külföldi nyaralások visszatérését
Az Accor, „Unveil the World” (Leplezd le a világot) címmel indít kampányt az utazáshoz való visszatérés, a nyár közeledte és a szállodai pihenés ...
Indul a vállalati felelősségvállalási és fenntarthatósági programok idei megmérettetése
A hazai piacon működő felelős cégek idén is pályázhatnak az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díjára. A rangos szakmai elismerésben minden évben ...