Nap mint nap, családok százai látogatnak ki, és töltődnek fel a területen. Jó látni, amint az öltönyt viselő apa a vízi élőlényekről mesél lányainak, míg tekintete egy fára nem téved, hogy aztán a szú fogalmának magyarázatába kezdjen. Néhány perccel később pedig már leguggolva túrja az avart az apró élőlények után kutatva, a gyermekei pedig tágra nyílt szemekkel állnak körülötte, és tanulnak. - Bizony, a szülői környezeti nevelés ezen a helyen mindennapos.
Kényelmesen leülhetünk bárhol a tó körül, szemlélve a természet ezer arcát. A hídról kiváló lehetőség nyílik a szinte karnyújtásnyira úszó halak (vörösszárnyú keszeg, kárász), kacsák (tőkés réce), és teknősök (mocsári teknős) megfigyelésére.
Tekintetünket a magasba emelve, a Debreceni Egyetem főépület párkányán fészkelő sarlósfecskéket pillanthatjuk meg, melyek a magasból kémlelik a napi betevőül szolgáló rovarokat. Légvonalban alattuk, a sokak által sirálynak tűnő, - vélhetően a Fancsikai-tavak felől iderepülő - fattyúszerkők (Chlidonias hybridus) tűnnek fel, melyek gyors, éles cikázások közepette fürkészik a vizet.
A tavon lebegő süllőhínárokon teknősök, és szúnyogon kövérre hízott békák tucatjai süttetik a hasukat, miközben körülöttük szitakötők százai lejtik násztáncukat, majd teszik le apró petéiket a levelekre. A környéket beborító klórmentes víz párája - melyet a két szökőkúttól a szél cipel magával -, nagy segítséget nyújt a közeli fáknak a hőség elviselésében, hiszen jelentősen csökkenti a légköri aszály kialakulásának lehetőségét.
A gazdag biodiverzitás, az őshonos élőlények jelenléte mind jelzésértékkel bírnak számunkra: itt valami jót csinált az ember. - Kiváló példája annak, amikor a pénz és a szakember gárda találkozik, hiszen a 2014-ben átadott új központi park tavi része 5000 m2-ről 7850 m2-re növekedett, ezzel is jelentősen hozzájárulva a helyi értékekhez. Szó mi szó, bár van még mit tenni, a terület egyre inkább méltó az I. számú természetvédelmi státuszhoz (1939.).
Ha a Nagyerdő Debrecen tüdeje, akkor a Békás-tó annak szíve.
Képek forrása: Lenner Ádám
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
A Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultásán szereztem főiskolai diplomát tájgazdálkodási mérnökként, majd a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon végeztem mesterképzésen természetvédelmi mérnökként. Alapító tagja voltam a DEHÖK Hallgatói Környezetvédelmi Bizottságnak, majd annak elnöke másfél évig, azóta is alumniként segítem munkájukat. A „Szeretem Szolnokot” pályázaton díjazott, amiben a város természeti értékeit mutattam be. Részt vettem a Szolnoki Települési Értéktár természeti értékeinek kialakításában. Ajánlásomra kiemelt nemzeti értékké vált a Tiszavirág, tiszavirágzás. 2012 óta folyamatosan jelennek meg a természetet népszerűsítő cikkeim, fotóim a National Geographic magyarországi weboldalán, az Élet és Tudomány, a Természet-Búvár, a Debreceni Egyetem Egyetemi Élet ZöldDebítő hasábjain. Cikkeim és fotóim hazánk élővilága mellett Európa és az Amerikai Egyesült Államok flóráját és faunáját is részben megjeleníti. Fontos feladatomnak tartom a könnyen emészthető, természeti értékek mellett az agráriumot is bemutató, cikkek írását, melyekben próbálom megtalálni az egyensúlyt a természet és az emberiség között. 2013. április 27-től - szakértői titulusa mellett - az ecolounge újságírójaként is tevékenykedem. 2014. decembere a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere vagyok. Nevemhez fűződik a Denevér Nap 2017 őszén létrejött esemény. Arnóton gyurgyalagokat, Tiszafüreden odúlakó madarakat védünk. Egy általam nevelt és egy szelídített bivalyaimmal (Kobold-Goblin) környezeti nevelést folytatok, célközönségben a gyermekek. A Tiszatáj Természet- és Vadgazdálkodási Kihelyezett Tanszék létrejöttében és működésében kiemelt szerepem van. Ennek keretén belül marhaetológiával kezdtem el foglalkozni. Jelenleg Természetpedagógus szakirányú továbbképzésen folytatom tanulmányaimat.