Több mint egy tonna mobiltelefon gyűlt össze a Passzold vissza Tesó! kampány során. Köszönet a résztvevőknek!
Harmadik évét zárta a „Passzold vissza Tesó!” elnevezésű, használt mobiltelefon visszagyűjtő kampány, amelyet a Jane Goodall Intézet, a KÖVET Egyesület, az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet közösen hirdetett meg 2020 tavaszán és őszén. A kampány idei eredményével is elégedettek a szervezők, a vírushelyzet ellenére 49 vállalat és intézmény gyűjtött össze 1184 kg használt mobiltelefont.
A 2020-as vírushelyzet ellenére jó hír, hogy a gyűjtőpontok és a szervezetek egyre aktívabbak, egyre többen kapcsolódnak be a mobiltelefon visszagyűjtésbe. A helyzet adta lehetőségekhez mérten a visszagyűjtést a szervezők 2021 márciusában is folytatják, így továbbra is bárki csatlakozhat országszerte a kampányhoz.
Az együttműködő szervezetek célja a kampánnyal, hogy minél több használt készüléket vegyenek át adományként, elősegítve ezzel a körforgásos gazdaságot, és segítve ezáltal a kongói gorillák élőhelyének megmentését és a helyi közösségek életét. Ehhez csatlakozott 49 vállalat és intézmény, mozgósítva ezzel több ezer dolgozót, munkatársat és tanulót.
A kisméretű elektronikai eszközöket (az EEE/WEEE –ket) a legnehezebb visszagyűjteni, de pont ezért mindent meg kell tenni és felhívni a társadalom, a lakosság figyelmét a problémára és a megoldására. Az ilyen kampányok segítik elő, hogy tudatosabban éljenek, vásároljanak az emberek. Emellett az ENSZ 17 fenntarthatósági céljai közül legalább négynek az elérését is elősegíti a kampány. A négy SDG cél: 9. Ipar, innováció és infrastruktúra, 12. Felelős fogyasztás és termelés, 15. Szárazföldi ökoszisztémák védelme és 17. Partnerség a célok eléréséért. (részletes indikátorok a mellékletben olvashatók)
A kampányhoz csatlakozók között számos különböző tevékenységű vállalat és szervezet található, a szervezők örömmel látták, hogy vannak visszatérők, és sok helyszín csatlakozott újonnan. A fogorvosi rendelőtől, a gyógynövénybolton, az antikváriumon és a sportszaküzleten át a jógastúdióig, a minisztériumtól, a törvényszéken és nemzeti parkon át a városi könyvtárig, óvodákban, iskolákban és még sokféle helyszínen gyűjtöttek 2020-ban a kampány során.
A legeredményesebb gyűjtők számára a KÖVET Egyesület és a Jane Goodall Intézet is felajánlott eszmei értékű díjakat. Minden résztvevő szervezet a részvételről elektronikus oklevelet kap, nevük felkerül a www.kovet.hu honlapra. Minden díjazott nagy- és kisvállalat a KÖVET Egyesülettől féléves egyesületi tagságot kap ajándékba 2021 első félévére.
Íme, a díjazottak listája:
A kampányban résztvevő legeredményesebb vállalat Csimpánz Örökbefogadást kap ajándékba az Intézet programjának keretében (Csimpánz Örökbefogadási Program.)
Az örökbefogadást kapta: Deutsche Telekom IT Solution Hungary Budapest
A kampányban résztvevő legjobban teljesítő kisvállalat, szervezet és intézmény szemléletformáló szakmai előadást kap ajándékba “Mobiltelefonokkal a gorillákért” címmel a Jane Goodall Intézet előadásában, valamint egy-egy 2 órás Zöld Iroda képzést kap a KÖVET Egyesület szervezésében.
Az előadásokat és a képzéseket kapták:
· Kisvállalat kategóriában: Elite Corporation Kft., Győr
· Szervezet kategóriában: Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
· Intézmény kategóriában: Laky Ilona Általános Iskola, Ecser
Gratulálunk minden gyűjtő szervezetnek és vállalatnak,
folytatás 2021. március 22-én!
„Minden egyes cselekedet számít. Minden nap, minden ember tehet a változásért!” - Dr.Jane Goodall
„Őszintén szólva mi is meglepődtünk a program sikerén. Iskolák, óvodák, üzletek, intézmények, kis- és nagyvállalatok, összesen 49 szervezet csatlakozott a mobilgyűjtő kampányhoz, juttatta el az információt munkatársaiknak, partnereiknek, tagjaiknak. Összesen 1148 kg mobiltelefont gyűjtöttek a szervezetek. A kampány megmozgatta az embereket és kicsalogatta a fiókokból az ott lapuló használaton kívüli telefonokat, tableteket. A plakátok, az előadások, a számtalan sajtómegjelenés felhívta a figyelmet azokra a konfliktusos ásványokra, melyek mindennapjaink szerves részét képezik, észre sem vesszük őket, pedig bányászatuk ökológiai és társadalmi problémákhoz vezet Afrikában. A kampány nem titkolt célja a figyelemfelhívás ezekre a problémákra, a körforgásos gazdaságra és életvitelünk környezeti hatásaira.” mondta Herner Katalin, a KÖVET Egyesület ügyvezető igazgatója.
A használt készülékek kincset rejtenek, többek között 17 féle fémet lehet visszanyerni belőlük, például aranyat, ezüstöt, palládiumot, rezet. A mobiltelefonok előállításához szükséges nyersanyagok, például a koltán bányászata Afrikában veszélyeztetett fajok (pl. gorillák, bonobók és csimpánzok) élőhelyét, fennmaradását és a helyi közösségek érdekeit fenyegetik. Ezt a folyamatot szeretnénk megfékezni, ha ugyanis a használt mobiltelefonokban található fémek újrahasznosítása nagyobb mennyiségben valósul meg, akkor az előállításukhoz szükséges ércek bányászata várhatóan csökkenni fog. A visszagyűjtött telefonok újrahasznosításáról az Inter-Metal Recycling Kft. gondoskodik. A szállításban a Ghibli Kft. volt a kampány partnere.
2020-ban a Baptista Szeretetszolgálat “No PlanetB” programja támogatta a kampányt, az Európai Unió társfinanszírozásában. Így két ugandai projektet is el tudott indítani a Jane Goodall Intézet, amelyek segítik a helyi közösségek életét és elősegítik a gorillák fennmaradását.
1. Biztonságos kikötők építése a Bunyonyi tavon, Nyugat-Ugandában.
2. Manafwai asszonyok által újrahasznosított papírgyöngyökből készített ékszerek megrendelése, amivel munkalehetőséget teremtettek, Kelet-Ugandában.
Csatlakozzon Ön is, és gyűjtsünk vissza minél több használaton kívüli mobiltelefont, és segítsünk ezzel a csimpánzokon, a gorillákon, az embertársainkon, a környezeten és egyúttal magunkon is!
Passzold vissza Tesó!
Melléklet:
Az ENSZ 17 fenntarthatósági céljai közül legalább négynek az elérését is elősegíti a kampány. A négy SDG cél: 9. Ipar, innováció és infrastruktúra, 12. Felelős fogyasztás és termelés, 15. Szárazföldi ökoszisztémák védelme és 17. Partnerség a célok eléréséért. Ide vonatkozó indikátorok:
9
Ipar, innováció és infrastruktúra
9.4
2030-ra az erőforrások hatékonyabb felhasználása, valamint a tiszta és környezetbarát technológiák és ipari eljárások alkalmazása révén fenntartható szintre fejlesztjük az infrastruktúrát és korszerűsítjük az ipart minden országban, az egyes országok egyedi adottságainak figyelembe vételével.
12
Felelős fogyasztás és termelés
12.1
Végrehajtjuk a Fenntartható fogyasztásra és termelésre vonatkozó tízéves kerettervet, úgy hogy abban minden állam részt vesz, a fejlett államok vállalnak kezdeményező és vezető szerepet, és figyelembe vesszük a fejlődő államok képességeit és fejlettségét.
12.2
2030-ig megvalósítjuk a természeti erőforrásokkal való fenntartható és hatékony gazdálkodást.
12.4
2020-ra elérjük, hogy a vegyszerek és hulladékok egész életciklusuk során való használata és kezelése környezetvédelmi szempontból megfelelően és az elfogadott nemzetközi keretmegállapodásokkal összhangban történjen, és jelentősen csökkentjük azok levegőbe, vízbe és talajba történő kibocsátását, hogy minimalizáljuk az emberi egészségre, illetve a környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásukat.
12.5
2030-ig jelentősen csökkentjük a hulladéktermelést megelőzés, csökkentés, újrahasznosítás és újra használat révén.
15
Szárazföldi ökoszisztémák védelme
15.5
Sürgős és jelentős mértékben beavatkozunk a természetes élőhelye leromlásának csökkentése érdekében, megállítjuk a biológiai sokféleség csökkenését, és 2020-ra megvédjük a veszélyeztetett fajokat, megakadályozzuk kipusztulásukat.
17
Partnerség a célok eléréséért
17.10
Elősegítjük egy a Kereskedelmi Világszervezet alatt működő, mindenkire kiterjedő, szabályszerű, nyílt, minden megkülönböztetéstől mentes, méltányos többoldalú kereskedelmi rendszer működését, többek között a dohai tárgyalási forduló befejezésével.
17.17
Ösztönözzük és elősegítjük a közszféra, köz- és magánszféra, illetve civil társadalom szereplői között a hatékony partnerséget, az ilyen együttműködések tapasztalataira építve, stratégiáikból merítve.
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Dr. Jane Goodall 1977-ben hozta létre a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok és élőhelyük védelmének érdekében. Az azóta eltelt idő alatt pedig már a világ 24 országában alakult Jane Goodall Intézet, s a globális hálózat összesen több mint 110 országot foglal magában. 1991-ben Dr. Goodall, a fiatalságba vetett hite és reménye jeleként útjára indította a Roots & Shoots környezeti nevelési programot, aminek tagjai aktív környezetvédelmi programok által azóta is nap mint nap enyhítik a bolygónkra nehezedő terheket.