Egyre égetőbb probléma, hogy hazai és világviszonylatban is kedvezőtlen folyamatokat eredményezett a vizesélőhelyek területének drasztikus csökkentése, vizeink szennyezése, túlhasználata, a vízparti élőhelyek átalakítása. Mivel a korábbi hírekkel ellentétben a beruházás engedélyeztetése továbbra is zajlik, ez a sors várhat most a budapestiek körében különösen kedvelt Hajógyári-szigetre is, ha szabad utat kap a tervben lévő, természetpusztító árvízvédelmi beruházás. A WWF Magyarország petíciót indított, így aláírásával most bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy segítsen megóvni ezt az értékes dunai szigetet és vele a mintegy városligetnyi zöld felületet.
A Dunát, mint élő folyami rendszert az elmúlt évszázadokban ért erős terhelések – például a folyamszabályozás, ármentesítés, vízerőművek, területhasználat-váltás – következményei napjainkban is fennállnak. Ez pedig a folyóhoz kötődő ökoszisztémák túlélésének veszélyeztetése mellett az ember számára hasznos szolgáltatások (ivóvíz, hal, rekreáció stb.) fennmaradását is veszélyezteti. Ha hosszú távon nem csak egy kibetonozott teknőt szeretnénk látni, ami hol kevesebb, hol több vízzel keresztülfolyik Budapesten, akkor az újabb beavatkozások helyett arra kell törekedni, hogy mérsékeljük a korábbiak hatásait.
A folyók és vízpartok megőrzésének jelentősége és a természeti állapot társadalom számára nyújtott előnyei ellenére máig felmerülnek olyan megoldások, amelyek a megmaradt értékes területeket veszélyeztetik. Ezekben a beruházási tervekben rendre közös elemként jelenik meg például a fakivágás, ami az árvízvédelmi beruházások egyik jolly jokere, akár arról van szó, hogy egy terület könnyen levezesse az árvizet, akár arról, hogy egy területet ki kell vonni az árvízlevezetési sávból.
A Hajógyári-sziget is áldozatul eshet
A Hajógyári-sziget esetében is egy ilyen beruházás engedélyezéséről dönt majd az illetékes hatóság szeptember 24-én. A főváros szívében található zöld sziget nem lenne többé a Duna medrének a része, kivennék a vízjárta területek sávjából. Körbevédenék – főként mobilelem fogadására alkalmas résfallal, illetve parapetfallal –, ami 10 méteres szélességben fakivágással jár. Ez a sziget legértékesebb ártéri élőhelyeinek elpusztítását és a helyiek által kedvelt természetes Duna-part átalakítását jelenti, mivel a védművek az értékes élőhelyek helyén létesülnének. Ennek következtében sérülnek az élővilág-védelmi, a közjóléti és az árvízvédelmi funkciók is, amelyek egy városi területen belül felbecsülhetetlen értéket képviselnek.
A városi zöldfelületek megóvása és biológiai aktivitásuk növelése mindnyájunk érdeke, hiszen nemcsak kikapcsolódási és feltöltődési lehetőséget biztosítanak, de szabályozzák a mikroklímát, csökkentik a városi hőszigetet és a légszennyezést, port és szén-dioxidot kötnek meg – ez utóbbiból a sziget esetében évente annyit, ami közel 2000 új személyautó kibocsátásának felel meg Budapest-Szeged viszonylatban.
Az árvízvédelmi fejlesztés tehát káros, indokolatlan és túlméretezett. A sziget nagyobbik részére jellemző közparki funkció az időszakos elöntéssel összeegyeztethető, a beruházás megtérülése a hatásvizsgálat szerint is 130 év felett van.
A dunai szigetek szerepe amiatt is különösen fontos, mert az ártéri élőhelyek maradványait őrzik, vagyis a Duna és Budapest zöld szigetei egyaránt ökológiai folyosóként funkcionálnak. A Hajógyárihoz hasonló természetes szigetek ma már nem keletkeznek. Az elmúlt 100 évben az 1 hektárt meghaladó méretű új sziget csak a medermélyülés következtében kiemelkedő zátonyok révén alakulhatott ki, amelyek alapja még a folyamszabályozások előtt rakódott le, és ezek is nagyon gyorsan (némelyik 20-30 év alatt) a partba olvadnak.
A helyi védettségre érdemes terület lehatárolás
Állj ki te is a Hajógyári-szigetért!
A WWF Magyarország több hazai zöld és állatvédő civil szervezettel együttműködve azt szeretné, hogy ilyen és ehhez hasonló káros beruházások ne valósulhassanak meg a vízi élővilág rovására. Ennek érdekében a szervezet petíciót indít, melynek aláírásával mindenki kiállhat a Hajógyári-szigetért, s kifejezheti támogatását a városi életminőséget is jelentős mértékben meghatározó, egészséges és háborítatlan vizesélőhelyekért.
„A WWF Magyarország célja, hogy az ártéri erdősáv és a természetes Duna-part helyi védettséget kapjon, így a sziget továbbra is betölthetné árvízvédelmi szerepét és vízjárta terület maradna, szervesen együtt élve a Dunával” – mondta Samu Andrea, a civil szervezet Élő Folyók programjának szakértője. A szakemberek szerint az ártéri erdő jövőbeni kezelésekor nagyobb hangsúlyt kell fektetni a természeti értékek megőrzésére, az élőhely állapotának javítására is. „Ekkora volumenű tervezések esetén – amikor az állami, illetve önkormányzati tulajdonú területen tervezett beruházás a lakosság életminőségét és komfortérzetét is nagyban befolyásolja – elengedhetetlen a helyiek és más érintettek időben történő bevonása a döntési folyamatokba. A beruházások tervezésekor a területet aktívan használó lakosok érdekeit és a természetkárosító hatás problémáját nem rendelhetjük alá a gazdasági szempontoknak” – hangsúlyozta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
Védjük meg együtt a Hajógyári-szigetet: a petíciót ide kattintva írhatod alá.
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
A WWF küldetése egy olyan jövő megteremtése, amelyben az emberiség és a természet harmóniában él egymással.
Célunk a biológiai sokféleség megőrzése, a környezeti szennyezések csökkentése, a természeti erőforrások hosszú távon fenntartható használatának elősegítése és a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése.
Tevékenységeinket azokra az ökorégiókra összpontosítjuk, amelyek a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából különösen jelentősek, vagyis az erdőkre, az édesvizekre, az óceánokra és partjaikra. Ezen kívül foglalkozunk az éghajlatváltozás mérséklésével és következményeivel, valamint a mérgező hatású és szennyező anyagok csökkentésével. Így próbáljuk elősegíteni a természeti erőforrások hosszú távon fenntartható használatát, megóvva a természet értékeit a jövő generációi számára.