Gombe60 Felfedezés, Innováció, Remény

1960-ban egy fiatal brit nő érkezett a tanzániai Tanganyika-tóhoz.Akkor még nem is sejtette, hogy hamarosan az egész világot meg fogja változtatni,mindörökre.

1960-ban egy fiatal brit nő érkezett a tanzániai Tanganyika-tóhoz. Akkor még nem is sejtette, hogy hamarosan az egész világot meg fogja változtatni, mindörökre. Az akkor 26 éves Jane Goodall egy életre szóló lehetőséget kapott, amikor Dr. Louis Leakey paleontológus és antropológus megkérte, hogy figyelje meg legközelebbi rokonainkat, a vadon élő csimpánzokat, és próbálja őket jobban megérteni. Az ezt követő úttörő felfedezések figyelemreméltó igazságokat tártak fel a csimpánzok viselkedéséről és az emberiségről.

2010, Mary Nkoranigwa, terepi asszisztens (B-Record tanulmány) a Gombe Nemzeti Parkban. A Nick Riley Photography hozzájárulásával.

2020. július 14-e annak a napnak a 60. évfordulóját jelöli, amikor is Dr. Jane Goodall először érkezett a Tanzánia területén található Gombébe, hogy elkezdhesse a vadon élő csimpánzok tanulmányozását.Dr. Goodall, a Jane Goodall Intézet és kutatópartnerei hozták létre azt a hat évtizede folyó tanulmányt, amely a vadon élő csimpánzokat vizsgálja. Ez egyben a világ leghosszabb ideje tartó tanulmánya a csimpánzokról, amely 2018-ban Guinness Világrekordot is felállított.

Dr. Goodall, a Jane Goodall Intézet és kutatópartnerei kritikus munkája gyarapította ismereteinket a csimpánzokról, nagy hatást gyakorolt tudósok generációira, és ezen felül arra is felhívták a figyelmet, hogy sürgős intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy megmentsük a csimpánzokat a kihalástól. Ez a munkásság új alapokra helyezte a „fajmegőrzést” azáltal, hogy az embereket helyezi középpontjába, lehetőséget adva a helyi közösségeknek, hogy saját környezetük jobb gondviselőivé váljanak.

Jane úttörő kutatása és az akadályok ledöntésének hagyatéka, Gombe hosszú ideje gyűjtött adatbázisa, az innovatív tudomány és a pionír, közösségközpontú megközelítés Gombét a világ egyik legértékesebb forrásává teszik, amely a következő években is további jelentős tudományos betekintésekkel fog szolgálni.

Balra: Gombéi sátrában Jane Goodall minden éjszaka a terepen készített jegyzeteit naplóba foglalta össze. | Jobbra: Korai 1960-as évek, Jane Goodall kézzel írt, terepen készített jegyzetei és illusztrációi. A Jane Goodall Intézet hozzájárulásával.

Jane: egy tudományos úttörő

Dr. Jane Goodall úttörő kutatóként tett felfedezései és az egész világra gyakorolt hatása generációkat inspirált az élet több területén - akadályokat ledöntve a tudományban és azon is túl.
Dr. Goodall története globális mozgalmat indított el, a tudományos ismeretek bíztató gyarapodását, a nők számának jelentős növekedését a tudomány, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területein (angolul: STEM - Science, Technology, Engineering, and Mathematics), és más hasonló területen, mint a természetvédelem, állati viselkedés, környezetvédelem és ügyvédkedés.

Becslések szerint, amikor 1960-tól egyre több nő jelent meg a munkaerőpiacon, a tudományok területén is megnőtt részvételi arányuk 7%-ról 26%-ra, ami jelentős növekedésnek mondható (1970-2011 között, az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatal adatai szerint). Jóllehet még mindig van eltérés, Jane története és mentorként betöltött szerepe továbbra is kövezi az utat, amely a tudományok terén megnövekedett részvételhez vezet.

(1970-től 2011-ig - az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatal adatai)

A Gombe Folyó Kutatóközpont (GSRC - Gombe Stream Research Center) létrehozását és mentorként vállalt szerepét Jane legjelentősebb közreműködéseként tartják számon.
Ez a meghatározó jelentőségű központ tudósok új nemzedékeihez járult hozzá, számos tanzániai és sok más nemzetiségű tudóst beleértve.

Annak ellenére, hogy a Gombe Tanzánia legkisebb nemzeti parkja, a biodiverzitás gazdagsága és a számtalan tudományos betekintés lehetősége a parkot több száz tudós számára értékes hellyé varázsolja. Felfedezéseik több ezer publikációra és vizsgálati területre voltak hatással.

Gremlin, a 'G család’ matriarchája és újszülöttje, Goodali, 2019. Shadrack Samson/Jane Goodall Intézet hozzájárulásával.

Ezen tudósok egyike Dr. Anne Pusey, aki 1970-ben a terepen dolgozó kutatócsoport tagja volt, és Jane tanítványa.

Jane Goodall 2010. márciusában meglátogatta a Duke csimpánz adatkutató központját Anne Pusey korábbi hallgatóval és központ igazgatójával (jobbra). Fotó: Megan Morr, Duke Photography

Dr. Pusey 25 éven át vezetett egy tudóstársakból, diákokból és partnerekből álló csapatot, hogy összegyűjtsék, archiválják és digitalizálják Gombe hosszú időn át gyűjtött adatait. Ezeket aztán egy adatbázisba integrálják, beleértve a ‘B Record’-ot is, amely a csimpánzok viselkedéséről napi szinten begyűjtött adatokat tartalmaz – ezt még Dr. Goodall kezdte el, és a JGI alkalmazottai folytatják a mai napig. Az így létrejött adatbázis lehetővé teszi a tudósok számára, hogy hasznosíthassák a mások által gyűjtött adatokat, tanulmánytrendeket, és értékeléseket végezhessenek hosszú távú fejlődésekről – jelentős értékforrás az akár 50 évig élő csimpánzok megértéséhez.

Pávián a Tanganyika-tó partján, Gombe Nemzeti Park. Ashley Sullivan /Jane Goodall Intézet hozzájárulásával.

Ezen a fontos munkán felül más tanulmányok is folynak és bővülnek ki folyamatosan olyan témákban, mint a csimpánzok vokalizációja, felnőtt nőstények és egészség, beleértve a SIV-vírust (a HIV előfutárát). Ezeket a tanulmányokat a Gombe Principal Investigators csapata koordinálja, tagjaik közé tartozik Dr. Elizabeth Lonsdorf, Dr. Carson Murray, Dr. Ian Gilby és Dr. Michael Wilson. Ezzel párhuzamosan fut immár 53 éve egy részletgazdag tanulmány a páviánokról Dr. Anthony Collins vezetésével.

Ehhez a tanulmányhoz társult egy, a cerkóf majmokat (Cercopithecus) vizsgáló újabb tanulmány Dr. Kate Detwiler vezetésével – a középpontjában főként a fehérarcú cerkófok (C. ascanius), fejdíszes cerkófok (C. mitis) és a figyelemre méltó hibridjeik állnak. Végezetül pedig műholdas képek, helyszíni felmérések és a polgári tudományos erőfeszítések segítségével folyamatosan figyelik a parkon belül és kívül az élőhelyek és az emberek által használt földterületek alakulását Dr. Lilian Pintea vezetésével.

Gombéi kutatók: Hol vannak most?

A gombéi kutatók tudása az egész világra hatást gyakorol.

Számokban

1960-tól napjainkig Gombe több, mint 300 tudományos publikáció megszületéséhez járult hozzá, olyan témákat lefedve, mint a csimpánzok szociális kötelékei mind emberekhez és az ökológiai egészséghez.

59 doktorátustszereztek meg a Gombében végzett munka által.

Több mint 250 kutató folytatott tanulmányt Gombében.

Csak 2019-ben több, mint 38 tudományos írás jelent meg folyóiratokban és más platformokon, amelyeket vagy közvetlenül a gombéi kutatásról publikáltak vagy hivatkoztak rá.

Gombéi kutatók találkozója Jane Godallal a Nemzetközi Főemlőskutatói Konferencián (Chicago, 2016.)

Jane Goodall-ok újabb generációja

Gombe élő hagyatéka továbbra is hatással van több millió magánszemély, intézet, szervezet és vállalat azon kutatásaira és gyakorlataira, amelyek középpontjában az állatok viselkedése és jóléte, a fajmegőrzés, az egészség és az ökológia áll.

A csimpánzok és mi magunk

Jane Goodall 26 éves korában feljegyzett megfigyelése, miszerint a csimpánzok eszközöket készítenek és használnak, a 20. század egyik legnagyobb tudományos eredménye volt.

„Most újra kell definiálnunk az „eszköz” és az „ember” fogalmát, vagy elfogadjuk a csimpánzokat emberekként.” - Dr. Louis Leakey

A Gombében 60 éve folytatott úttörő kutatás során olyan hihetetlen felfedezéseket tettünk, amelyek örökre megváltoztatták felfogásunkat arról, hogy mit jelent embernek lenni, és újra kellett értékelnünk kapcsolatunkat az állatvilág többi részével.

Dr. Jane Goodall Hugo Van Lawick filmkészítővel. Forrás: Vanne Goodall. Ezt a képet a Voyager 1 űrszonda fedélzetén található aranylemezen elektronikusan tárolták. A Carl Sagan által vezetett bizottság választotta ki a NASA számára.

Dr. Goodall felfedezései a csimpánzanyák és kölykeik közt kialakult kötelékről, a részvétről, érzelmességről, intelligenciáról, társadalmi hierarchiákról, húsfogyasztásról és vadászatról, valamint a háborúskodás primitív formájáról szintén forradalmasította látásmódunk más főemlősöket, saját evolúciós útunkat és az emberi viselkedést illetően.

Zinda egy átalakított növényi szárat használ termeszek kihalászására a Gombe Nemzeti Parkban, Tanzániában. A Nick Riley Photography hozzájárulásával.

A korai években Jane-nek csak egy távcső, jegyzetfüzet és egy írógép állt a rendelkezésére. Azóta a tudományban és technológiában végbement változások lehetővé tették a JGI számára, hogy olyan kritikus kérdéseket válaszoljanak meg a csimpánzok viselkedését, az ökológiát és az egészséget illetően, mint azelőtt még soha.

A fiatal kutató Jane Goodall minden este a viharlámpa fényében egy írógépen rögzíti a megfigyeléseit a sátor menedékében, Gombéban.

© the Jane Goodall Institute/By Hugo van Lawick

A Jane és tanítványai által tökéletesített módszerek mellett - mint például a csimpánzok követése és viselkedésük feljegyzése -, új módszerek is megjelentek a genetikától kezdve a földrajzi információs rendszereket (Geographic Information Systems (GIS)felhasználó műholdas képeken át a mobiltelefonokig, amelyek mind lehetővé teszik a korszerűsített felhasználói hozzáférést, a közel valós idejű helyzetjelentéseket, és általuk új betekintéseket is nyerhetünk általuk a molekula szintjétől kedve a tájkép szintjéig.

Samson Shadrack Pindu kutató egy csapat csimpánzt figyel meg a Gombe Nemzeti Parkban, Tanzániában. A Nick Riley Photography hozzájárulásával.

A gombéi csimpánzokról folytatott kutatás kulcsfontosságú alkotóeleme, hogy egyedekre fókuszál, nyomon követi az ő, családjaik és közösségük élettörténetét az időn és az élet viszontagságain át. Ez a módszer közvetlenül Dr. Goodall-hoz köthető, és az eredeti „Jane Goodall megközelítésként” ismert, amit a mai napig így csinálnak a Gombe Folyó Kutatóközpontban Dr. Deus C. Mjungu vezetésével. Ezzel a megközelítéssel a jelenleg terepen dolgozó csapat számos ismert csimpánzról jegyzi fel megfigyeléseit – naponta egy központi egyedet figyelnek meg.

Ezek és az új korszerű technikai módszerek, mint a genetikai analízis, lehetővé tették, hogy nyomon kövessük a ’G és F’ családok generációit, az egyedeket követve életükön és kapcsolataikon át. A megfigyelések és a begyűjött minták kiértékelései alapján új gondolkodásmód jött létre az anyaságot és apaságot, zoonózisos betegségeket és a társadalmi struktúrákat illetően, és meghatározta a csoportok és az egyedek sikerességét.

A Gombe Nemzeti Parkban gyűjtött, csimpánztól származó székletminta. Nick Riley Photography hozzájárulásával.

Példák a gombéi csimpánzközösségekben végbemenő változásokról

A csimpánzok különálló, territoriális szociális csoportokban élnek, amelyeket „közösségeknek” hívunk. Ezekben a közösségekben a hímek és a nőstények rendszeresen egyedül vagy kisebb csoportokba verődve mozognak, amelyeket társaságoknak hívunk. Gombében három csimpánzközösség él: Mitumba, Kasekela és Kalande. Mitumba és Kasekela közössége már hozzászokott a megfigyelésekhez, így a terepen dolgozó kutatók napi szinten tudnak adatokat gyűjteni a ’B Record’-ot és más protokollokat követve.

A ’B Record’ használatával a kutatók lokációs adatokat gyűjtenek a csimpánzok mozgásáról, a tudósok pedig megbecsülhetik és feltérképezhetik, hogy mettől meddig terjed a közösség otthona, illetve azok a területek, ahová a csimpánzok járnak élelem és más erőforrások után kutatva. Ezek a térképek azt is megmutatják, hogy az erdőpusztítás és a települések számának növekedése a nemzeti parkon kívül milyen egyenlőtlen hatást fejt ki a gombéi csimpánzok közösségére.

A jobb oldali animáció (sajnos nem lehetett beilleszteni az animációt, így a szövegre kattintással lehet elérni) Kasekela és Mitumba élőhelyében 1997 és 2015 között végbemenő változásokat mutatja be. Kasekela közössége a legnagyobb, és mégis csak a nemzeti parkon belüli területeket használja, illetve ezt a közösséget érintették legkevésbé a parkon kívül végbemenő változások. Ezzel szemben Mitumba és Kalande közösségét közrefogja az erősebb Kasekela közösség és a park határai is. Történelmileg Mitumba és Kalande csimpánzai is a parkon kívülre költöztek (a szaggatott vonalak mutatják, eredetileg mettől-meddig tartott a territóriumuk maximális becslések szerint), de az erdőpusztítás miatt - amelynek fő oka az erdők és erdős vidékek olajpálma-ültetvényekké, mezőgazdasági területekké és településekké való átalakítása volt-, ez a két közösség elvesztette az élőhelyét (lásd Pusey et al. 2007).

A hosszú ideje gyűjtött adatoknak és a térbeli betekintéseknek köszönhetően a JGI első számú feladatként jelölte meg a csimpánzok élőhelyének eredeti méretére való visszaállítását a rezervátumon belül, illetve annak védelmét, hogy ezzel is javuljon az életképesség a parkon belül és kívül egyaránt (lásd Pintea 2011).

Ez volt az első akcióterv, amely Gombe ökoszisztémájának megőrzését célozta meg (Greater Gombe Ecosystem Conservation Action Plan), és a helyi közösségek közreműködésének hála némely erdős terület regenerációjához is hozzájárult Gombe területén kívül (lásd Pintea 2016).

A felfedezéseknek e különleges helyszínén 60 éve folyó kutatás hatalmas hatást gyakorol, és ezzel minden nap lehetőségeket kínál újabb és fontos tudományos betekintések és tézisek felállítására.

A Jane Goodall Intézet Gombe Folyó Kutatóközpontja az adathozzáférhetőséget és a Gombében folytatott egyedi, hosszú távú kutatást globális értékeszközként fordítja az interdiszciplináris tudomány javára.

Éppen ezért a Jane Goodall Intézet folyamatosan kiegészíti és bővíti a hosszú időn át gyűjtött adatokat innovatív alkalmazások segítségével, amelyek élvonalbeli térinformatikai technológiákat alkalmaznak. Ilyenek például a nagy, 30 cm-es felbontású műholdas képek, drónok által nyert adatok, mobiltelefonok, számítógépek, felhőszolgáltatás, valamint webes térképes eszközök és platformok.

Ennek eredményeképp precízen és hatékonyan tudnak megbízható, részletes képet nyújtani a csimpánzok viselkedéséről, területük kiterjedéséről, az élőhelyük alkalmiságáról és változásáról.
A Gombe Folyó Kutatóközpont 2 méter felbontású digitális felületmodellje (DSM), amelyet nagy felbontású Maxar műholdas képből nyertek ki.

Chuck Chappel, Maxar ésLilian Pintea, Jane Goodall Intézet hozzájárulásával.

Ma a Jane Goodall Intézet globális párbeszédek forrása, támogatja az érintett felek közötti párbeszédeket, és javítja a döntéshozatalt azáltal, hogy éves helyzetjelentést nyújt a csimpánzokról, és afrikai élőhelyük terjedelméről.

A Jane Goodall Intézet döntéshozatalt támogató rendszere, amely a csimpánzok élőhelyének alkalmiságát modellezi, a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listája, valamint a nemzeti és regionális természetvédelmi akciótervek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy átfogó képet alkossunk az emberszabásúakról, valamint ahhoz is, hogy megértsük, milyen veszélyekkel és változásokkal kell szembenézniük.

Gremlin, az alfanőstény kölykét Grendelt hordozza a Gombe Nemzeti Parkban. Bill Wallauer/ Jane Goodall Intézet hozzájárulásával.

Ezeknek a betekintéseknek köszönhetően megérthettük többek között a velük született értéküket, miszerint ők is érző, összetett lények, illetve azt is, hogy milyen egyedi a hasonlóság legközelebbi élő rokonainkhoz és annak szükségét, hogy megvédjük őket.

Emberközpontú természetvédelem: Tacare

Dr. Jane Goodall-nak tudósként a tanzániai Gombe Nemzeti Parkban töltött boldog élete az 1990-es évek elején gyökeres fordulatot vett. Egy kis gépen repült éppen Gombe fölött, és amikor lenézett, valósággal sokkolta az elé táruló látvány. A korábban sűrű erdőségek borította hegyeket teljesen megfosztották zöld takarójuktól: csupaszon meredtek az égnek.

Jane szeretett csimpánzainak otthona a szeme láttára foszlott semmivé.

Gombe északi határáról készített légifelvétel, 2000. Baloldalon Mwangongo falu látható. A Jane Goodall Intézet hozzájárulásával.

Csimpánzok veszélyben

Az 1900-as évek mintegy 1-2 milliós csimpánzpopulációja a becslések szerint napjainkra mindössze 340 000-re esett vissza, egyedszámuk gyors csökkenést mutat. A problémát nagy részben az élőhelyük elvesztése okozza, és amint azt Jane a kis repülőn utazva felismerte, a csimpánzok élőhelyeinek zöme olyan védett területeken kívül található, amelyeket a nem fenntartható emberi fejlődés miatt egyébként is előszeretettel alakítanak át településekké, mezőgazdasági és más földhasználati területekké. Jane arra is rájött, hogy az emberi közösségek szenvednek; sokan nem jutnak egészségügyi, oktatási ellátáshoz, vagy nem adottak számukra gazdasági lehetőségek, és természeti erőforrásaik is kimerülőben vannak.

Jane akcióba lépett

A Tanganyika-tó Vízgyűjtő Terület Újraerdősítési és Oktatási (TACARE) programot Jane és a Gombe környékén működő legfontosabb érdekelt felek egy csoportja kísérleti projektként indította el. A kezdeményezés célja a Nemzeti Parkon kívül élő csimpánzok védelme, amit a Tanganyika-tó körül fekvő falvak fenntartható megélhetési módjainak támogatásával és a szegénység felszámolásával terveztek megvalósítani.

A Tacare falusi faiskolában dolgozó Yahya Hamza maracuját (passiógyümölcsöt) és gránátalmát termeszt, hogy fenntartható módon szerezzen jövedelmet. A Jane Goodall Intézet hozzájárulásával.

A „Tacare” néven ismert kezdeményezés a Jane Goodall Intézet (JGI) közösségi indíttatású természetvédelmi megközelítési módja. A Tacare filozófiája azon az elven alapul, hogy leginkább a helyi lakosok azok, akik az egészséges környezethez és ökoszisztéma szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, és egyben függenek is ezektől.

A puszta együttműködésen túl a „Tacare” a humán fejlődési folyamatban való helyi szintű felelősségvállalásról és a helyi környezeti erőforrásokkal való gazdálkodásról szól.

A „Tacare” elismeri, hogy bár az ökoszisztéma szolgáltatások megszűnése a helyi lakosokra gyakorolja a legnagyobb hatást, és ők kerülnek a legkiszolgáltatottabb helyzetbe, ugyanakkor a saját környezetüknek ők legjobb gazdái, és a közösség minden egyes tagja képes változást elérni, nap mint nap.

A nyugat-tanzániai Mkongoro falusi faiskolában dolgozó Hafsa Ramadhan maracuját, mandarint, mangót, babot, ananászt és a bengefélék családjába tartozó Maesopsis -ttermeszt (amelyet Mshehe vagy Muhumula néven ismernek) hogy fenntartható módon szerezzen jövedelmet. Fotó:Shawn Sweeney/ Jane Goodall Intézet hozzájárulásával

A Tacare térnyerése a csimpánzok élőhelyén

Gombe-patak menti vadrezervátum

Dr. Goodall már a kezdetektől együttműködött a gombei és Gombe környéki helyi lakosokkal. A helyi ismeretek elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy Jane sikereket érjen el kutatóként, valamint a csimpánzok viselkedésének hosszú távú tanulmányozása terén. Magával ragadó személyisége, hozzáértő megfigyelőként, inkluzív (befogadó) vezetőként, és a folyamatok katalizátoraként megmutatkozó képességei elválaszthatatlan részeivé váltak a JGI tudományos és természetvédelmi stratégiájának. Ez a terület a Gombe-patak menti Nemzeti Park részeként 1968-ban természetvédelmi védettséget kapott.

Adatok forrása: Lilian Pintea és Paul Mjema, Jane Goodall Intézet; TAWIRI és TANAPA

Tacare: a kezdetek

A 90-es évek elején a Tanganyika-tó Vízgyűjtő Terület Újraerdősítési és Oktatási (TACARE) program néven ismert első kezdeményezés 12, Gombe környéki faluban indult el. A legfontosabb érdekelt felek, a közösség tagjai és Jane a projekt megvalósítása során először is a helyi lakosok igényeinek megismerésére törekedtek, hogy olyan megoldásokat fejlesszenek ki, amelyek hozzájárulnak az erdők védelméhez és az emberek jóllétének növeléséhez, egyúttal a csimpánzok élőhelyének helyreállítását és megóvását szolgálják.

Adatok forrása: Lilian Pintea és Paul Mjema, Jane Goodall Intézet; TAWIRI és TANAPA

Nagy Gombe Ökoszisztéma (GGE)

Fontos második lépés volt a közösségvezérelt munka kiterjesztése a Gombe környéki falvakon túl, hogy minél több csimpánzélőhelyet tudjanak megvédeni a Nemzeti Parkok területén kívül is. A JGI képes volt közös nevezőre hozni és összekapcsolni egy térképen a dinamikus információkat, beleértve a tudást, az értékeket, a földhasználatot, a közösségek igényeit, valamint az erdőket, a vízgyűjtő területeket, a csimpánzokat és a biodiverzitás más megjelenési formáit. Ennek eredményeként a JGI a helyzetet összefüggéseiben tudta értékelni, és meg tudta osztani megállapításait a helyi lakosokkal.

A Nagy Gombe Ökoszisztémában található csimpánzélőhelyeken, vagy azok környezetében élő közösségek partnereinkké váltak a természetvédelemben. Ez lett a JGI „Tacare” megközelítési módja, a csimpánzok elterjedési területén mindenhol alkalmazható, egyetlen térségen túlmutató keretrendszert alakítva ki.

Adatok forrása: Lilian Pintea és Paul Mjema, Jane Goodall Intézet; TAWIRI és TANAPA

2007 Masito Ugalla Ökoszisztéma

A GGE sikerére alapozva, a Nagy Gombe Ökoszisztéma mellett a Masito Ugalla Ökoszisztémára is kiterjesztették a munkát Tanzániában.

A hagyományos ismeretek és a rendelkezésre álló legjobb térinformatikai adatok felhasználásával támogatják a helyi szintű szerepvállalást a közösségek természeti erőforrásaira vonatkozó tervezési, megvalósítási, monitorozási és gazdálkodási folyamatokban, ami hozzájárul az emberek és az emberszabású majmok jólétének növekedéséhez.

Adatok forrása: Lilian Pintea és Paul Mjema, Jane Goodall Intézet; TAWIRI és TANAPA

Gombe-Masito Ugalla (GMU) Ökoszisztéma

A Jane Goodall Intézet, más szervezetekkel és kormányzati partnerekkel együttműködve továbbra is a becses, hosszú távú bizalom kiépítésére és a fenntartható fejlődésre irányuló kezdeményezésekre, a földhasználat tervezési folyamatokra és a természetvédelem egyéb „Tacare” módszerei által kínált előnyökre alapozva folytatta a tevékenységét.

2014-ben a program tovább bővült, már 74 falut foglalva magába azon a területen, melyet Gombe-Masito Ugalla Ökoszisztémának (GMU) neveznek.

Adatok forrása: Lilian Pintea és Paul Mjema, Jane Goodall Intézet; TAWIRI és TANAPA

LCWT

A Nyugat-Tanzániai Tájvédelmi (LCWT) kezdeményezés egy ötéves, 20 millió US dolláros program, az USAID szervezet finanszírozásában.

A GMU ökoszisztémát is magába foglaló Nyugat-Tanzániában él a mintegy 2 200 egyedszámra becsült tanzániai csimpánzpopuláció 90%-a, amely azonban fokozódó veszélynek van kitéve.
A kezdeményezés célja a csimpánzpopulációk és élőhelyeik védelme, a helyi kormányzat kapacitásának megerősítése a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás terén, valamint a Gombe-Masito-Ugalla (GMU) Ökoszisztémában élő helyi közösségek befolyásának növelése.
Ezzel a projekttel a „Tacare” program megvalósítását célzó tevékenységek a korábbi 74 falu helyett már 104 falura terjednek ki Kigoma régió Kigoma és Uvinza járásában, valamint Katavi régió Mpanda és Tanganyika járásában.

„Rettentően büszke vagyok a JGI-nek az elmúlt közel 25 év során Tanzániában végzett munkájára, és – hallva az új kezdeményezésünk hírét – teljesen el vagyok ragadtatva, hiszen ez jelentős változásokat hoz a vadvilág, az erdők és az emberek létfenntartásának védelme terén a régióban. Ez igazán inspiráló, jó hír, és biztos vagyok benne, hogy szerteágazó hatást gyakorol majd a vadvilág védelme érdekében a közösségekkel való partnerségi viszony kialakítását célzó általános erőfeszítéseinkre.– Dr. Jane Goodall

Tudj meg többet az LCWT-ről

Adatok forrása: Lilian Pintea és Paul Mjema, Jane Goodall Intézet; TAWIRI és TANAPA

UNESCO Ember és Bioszféra Program

UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) Terület

A gombei Masito Ugalla ökoszisztémát a tanzániai kormány felterjesztésére az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) hivatalos Ember és Bioszféra-Rezervátummá nyilvánította. Ezzel a történelmi jelentőségű, természetvédelmi rendeltetésű területté való nyilvánítással ismerték el a JGI azon eredményét, hogy a természeti erőforrások fenntartható használata révén képes összehangolni a biológiai sokféleség megőrzését az emberi tevékenységgel.

Adatok forrása: Lilian Pintea és Paul Mjema, Jane Goodall Intézet; TAWIRI és TANAPA

Jelenlegi működési területünk

A Jane Goodall Intézet „Tacare”, azaz közösségi indíttatású természetvédelmi programja növekedésnek indult a csimpánzok elterjedési területén, hogy összehangolt cselekvési terveket és tevékenységeket dolgozzon ki az emberszabású majmokat és élőhelyeiket fenyegető különböző helyi veszélyeztető tényezők megfelelő kezelésére, az emberek jólétének javítása mellett.

A JGI „Tacare” programja, mely kezdetben 12 Gombe környéki falura terjedt ki, ma Nyugat-Tanzánia 104 faluját foglalja magába. A JGI programjai több százezer, különböző országokban élő embert érnek el Tanzániától egészen Guineáig, javítva hozzáférésüket az egészségügyi ellátáshoz és a családtervezéshez, a mikrohitelhez, a fenntartható megélhetéshez és természeti erőforrásokkal való gazdálkodáshoz.

Ezeknek az erőfeszítéseknek köszönhetően 2020-ig 6 067 130 hektárcsimpánzélőhely került természetvédelmi kezelés alá, és a helyi közösségek 1994 óta a fenntartható alternatív megélhetési módok alkalmazásával több millió dollárnyi bevételhez jutottak.

Adatok forrása: IUCN, Jane Goodall Intézet

Jane-nek és a JGI-nak Gombéval és a „Tacare” programmal kapcsolatos természetvédelmi felismerései óriási hatást gyakoroltak a tudományra és napjaink természetvédelmi gyakorlatára, az adatok, az ismeretek, a technológiák és az eszközök terén egyaránt.

A JGI-nek a Gombében végzett, a tudomány és a közösség indíttatású természetvédelem területén kifejtett innovatív erőfeszítései szolgáltatták világviszonylatban az egyik legjelentősebb példát az emberekkel való együttműködésre a fajok megőrzésének érdekében.

Az együttműködésnek köszönhetően a létfontosságú emberszabású majom élőhelyek védelmét és helyreállítását a földhasználat tervezésre, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásra és a fenntartható megélhetésre irányuló helyi felelősségvállalással sikerült megvalósítani.

Az információk térbeli összekapcsolása, valamint az embereket és a csimpánzokat egyaránt eltartó erdőkkel, vízkészletekkel és földterületekkel való közös gazdálkodás minden érintett jólétének javulását eredményezi.

Közösségek részvételén alapuló adatgyűjtés Maxar műholdas felvételek segítségével. Lilian Pintea, Jane Goodall Intézet hozzájárulásával.

A JGI „Tacare” módszere a csimpánzok elterjedési területén már egyre több országban van jelen, és még hosszú éveken át érdemi hatást gyakorol majd a természetvédelem helyzetére.

Fedezd fel a Tacare program térképét

Gremlin és fia Gizmo a Gombei Nemzeti Parkban, Tanzánia. Nick Riley hozzájárulásával

Csatlakozz hozzánk az innovatív tudomány, a határok átlépésének öröksége és a közösségi indíttatású természetvédelem 60 évének megünneplésének alkalmából!

Virtuális programjaink:

Tudj meg többet,és Támogasd a munkánkat

Gyere velünk a wahingtoni National Geographic Múzeumba a Becoming Jane kiállításra

Dr.Jane Goodall élőben jelentkezik

Fogadj örökbe egy csimpánzt!

Visszatérünk Dr.Jane Goodallal Gombe-ba videópremier:

A Jane Goodall Intézetről:
A Jane Goodall Intézet (JGI) egy 1977-ben alapított globális, közösségi központú természetvédelmi szervezet, mely Dr. Jane Goodall jövőképének és munkájának előmozdítása érdekében végzi tevékenységét a világ több mint 30 országában. Célunk a csimpánzok és más emberszabású majmok és élőhelyeik jobb megismerése és védelme, valamint az emberek arra való ösztönzése, hogy együttérző állampolgárokká váljanak, így inspirálva őket a természeti világ megőrzésére, amelyen mindannyian osztozunk. A JGI kutatással, a helyi közösségekkel való együttműködéssel, a legfejlettebb állatjóléti standardokkal valamint a tudomány és a technológia innovatív alkalmazásával törekszik arra, hogy reményt adjon, melyet a közjó érdekében való cselekvéssé alakít át. A JGI célja a különböző korosztályba tartozó fiatalok számára kialakított, immár a világ 65 országában működő Roots&Shoots (Rügyek és Gyökerek) programon keresztül, hogy kritikus tömeget hozzon létre jól tájékozott és együtt érző emberekből, akik segítenek abban, hogy a világot jobb hellyé tegyük az emberek és más állatfajok számára.

Fordította: Engi Csilla, Sajben Renáta
Lektorálta: Szántó-Szabó Melánia

Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!