2019. május 6.
Az ENSZ mai napon közzétett jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberiség a Föld összes élőlényét a kihalás szélére sodorja: közel egymillió növény- és állatfaj van veszélyben, és nagy részük akár már évtizedeken belül eltűnhet a Föld színéről
2019. május 6.
Fordította: Sápi Andrea
Az ENSZ mai napon közzétett jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberiség a Föld összes élőlényét a kihalás szélére sodorja: közel egymillió növény- és állatfaj van veszélyben, és nagy részük akár már évtizedeken belül eltűnhet a Föld színéről. Minden egyes fajnak megvan a maga sajátos szerepe a természet körforgásában. Ha nem védjük meg a biodiverzitást, ha tovább folytatjuk a túlfogyasztást és a természet erőforrásainak pazarlását, ez a körforgás fokozatosan fog megszűnni. Ezt persze a tudósok már évek óta jósolják, és én is erről beszéltem minden egyes előadásomon.
Hogy van-e még remény? Csak akkor, ha most azonnal összefogunk, és a józan eszünket használva megtaláljuk a leghatékonyabb megoldást bolygónk megmentésére:
(1) Törekednünk kell a szegénység megfékezésére, mivel az megakadályozza az ökoszisztémák terheltségének csökkentését vagy teljes megszüntetését, és a környezetre gyakorolt káros hatások kiküszöbölését.
(2) Át kell gondolnunk, hogy nagyrészt fenntarthatatlan életstílusunk és egyéni cselekedeteink milyen negatív hatással lehetnek a természetre és a jövő generációira.
(3) Meg kell birkóznunk a túlnépesedés problémájával és a haszonállattartás, valamint az ipari mezőgazdaság elterjedésével.
(4) A gazdasági fejlődésre való törekvésünket pedig egyensúlyba kell hoznunk a felismeréssel, miszerint bolygónk erőforrásai végesek. Ezek az erőforrások biztosítják számunkra a tiszta levegőt és vizet, és milliók megélhetése függ tőlük. Ha úgy tekintünk rájuk, mintha végtelenek lennének, valamint ha a népességek továbbra is ilyen ütemben nőnek, semmi jóban nem reménykedhetünk. És valóban, vannak helyek, ahol erőforrásainkat gyorsabban kimerítjük, mint ahogy azokat a természet képes lenne megújítani.
Szerencsére a természet elképesztően alkalmazkodó: azok a területek, amiket elpusztítottunk, idővel és egy kis segítséggel, újra képesek lehetnek az élet fenntartására, így a veszélyeztetett fajok új esélyt kaphatnak. És egyre többen – főként a fiatalabb generáció tagjai – vannak tisztában ezekkel a problémákkal, és harcolnak keményen a Föld megmentéséért. Mindannyiunknak csatlakozni kell a küzdelemhez, mielőtt túl késő lenne.
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Dr. Jane Goodall 1977-ben hozta létre a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok és élőhelyük védelmének érdekében. Az azóta eltelt idő alatt pedig már a világ 24 országában alakult Jane Goodall Intézet, s a globális hálózat összesen több mint 110 országot foglal magában. 1991-ben Dr. Goodall, a fiatalságba vetett hite és reménye jeleként útjára indította a Roots & Shoots környezeti nevelési programot, aminek tagjai aktív környezetvédelmi programok által azóta is nap mint nap enyhítik a bolygónkra nehezedő terheket.