A közösségi kertekről és saját tapasztalataimról volt szerencsém előadni a hajdúböszörményi Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola diákjainak.
"- Nálatok - mondta a kis herceg - az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek. Mégse találják meg, amit keresnek.” -Antoine de Saint-Exupéry
Nem úgy a Debreceni Egyetem Közösségi kertjében ahol a friss zöldségek mellett a közösségé a főszerep...
Egyszer volt, hol nem volt… a DE Közösségi kert
"- Nálatok - mondta a kis herceg - az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek. Mégse találják meg, amit keresnek.”
Antoine de Saint-Exupéry
Nem úgy a Debreceni Egyetem Közösségi kertjében ahol a friss zöldségek mellett a közösségé a főszerep. A kert immár 5. éve biztosít lehetőséget a helyi egyetemistáknak saját zöldségeik megtermelésére és platformot új barátságok, mikroközösségek kialakítására. Az indulásunk óta több száz hallgató fordult meg nálunk és vált tudatosabbá, közösségibbé.
A közösségi kert, mint fogalom nem újkeletű. A 20. század háborús időszakait követő időszakra tehető a kialakulásuk, amikor is egy relatív élelmiszerválság alakult ki és ezt megszüntetendő kezdtek el az emberek magukra hagyott területek feltörésébe és kertté alakításába. Olyannyira jól sikerült a kezdeményezés, hogy az I. Világháború után New York lakosságának élelmiszer szükségletének 40%-a ilyen kertekből származott. New York és a közösségi kertek története azonban messze nem ért itt véget. Jelenleg is több mint 500 kert van a városban, bár már főleg oktatási és rekreációs céllal.
Több céllal hoznak létre és működtetnek ma is ilyen kerteket. A hátrányosabb helyzetű régiókban azonban egyértelműen az élelmiszertermelés a kiváltó oka. Etiópiában 34 000, Dél-Afrikában 4600 ember élelmezését látják el. A „community gardening” közösségépítő és közösségivé tevő szerepét egy Erasmus+ program keretében lehetőségem volt megtapasztalni, amikor is pár tucat ember Velence szívében paprikát, paradicsomot, kiwit és más növényeket termelve vett részt a női börtön rehabilitációs programjában. Trevisoban mentálisan sérült és egészséges emberek együtt kertészkedtek, így szokva a civilek közelségét természetközeli környezetben.
Innen is látható, hogy a közösségi kertek működésének számtalan oka lehet, de közös bennük, hogy „sok jó ember, kis helyen is…”. Egy kert értékét nem lehet számszerűsíteni, hisz a mai rohanó világban egy ilyen „városi oázis” nem csupán fenntartható módon előállított egészséges zöldséget jelent, hanem a természethez és a társainkkal való kapcsolatot is szimbolizálhatja, ami ma felbecsülhetetlen.
A közösségi kertekről és saját tapasztalataimról volt szerencsém mesélni a hajdúböszörményi Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola erdész és vadász tanulóinak.*
„Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.”
Antoine de Saint-Exupéry
*Hajdúsági Múzeum Baráti Köre Közhasznú Egyesület és Városi Lőegylet EFOP-1.2.2-15-2016-00165 "Z-generáció aktív közösségépítése - Ifjúsági programok Hajdúböszörményben elnevezésű programjának keretein belül valósult meg
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
A természettől függünk, ahogy most Ő mitőlünk.
Jól olvasást,
Laci