Az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy pénzzel mindent meg lehet oldani. De vajon az olyan, elsőre abszurdnak hangzó tervek is kivitelezhetők a megfelelő erőforrások birtokában, mint például egy jéghegy elvontatása az Antarktiszról az Arab-öbölbe? Abdulla al-Sehi úgy gondolja, az ötlet megvalósítható. Az emirátusokbeli üzletember így próbálná enyhíteni az országát sújtó vízkrízist.
A vállalkozó már 6 éve forgatja fejében a jéghegy elszállításának tervét: a kb. 12 600 km-es út becslései szerint körülbelül 10 hónapig tartana.
A műholdfelvételek alapján gondosan kiválasztott, ideálisan 2x0,5 km-es jégtömb vontatását egy fémöv segítené, ami megakadályozná, hogy a jéghegy eltörjön, a képződmény azonban így is tömegének legalább 30%-át elveszítené, mire megérkezne végleges helyére, Fujairah partjaitól 3 km-re.
Az ötlet megvalósíthatóságát a tervek szerint még idén tesztelni fogják egy kisebb jéghegy elmozdításával, amit hajóval vontatnak Fokvárosba vagy Perth-be, ahol szintén ivóvízként hasznosítják majd. Az előzetes teszt a becslések szerint 60-80 millió dollárba kerülhet, míg az éles akció költsége 100-150 millió dollárra rúghat.
Al-Sehi szerint a jéghegy a legolcsóbb alternatíva, környezetbarátabb megoldás, mint a sótalanítás. A jéghegy a megérkezésekor is több, mint 90 milliárd liter vizet tartalmazna, mely számításaik szerint 5 évig körülbelül 1 millió embert látna el ivóvízzel. Jelenleg az Emirátusokban fogyasztják a világ sótalanított vizeinek mintegy 15%-át.
Az üzletember úgy véli, nem csupán az Emirátusokban, hanem az egész világon elterjedhetne a jéghegyek szállításának gyakorlata. Ez azonban számos kérdést vet fel.
A jéghegyek kisajátítása már eleve aggályos jogilag, hiszen az 1961. június 13-án hatályba lépett Antarktisz-egyezmény szerint a földrész közjogilag „senki földjének” számít. Kutatóállomást létesíthetnek az aláíró országok a kontinensen, területet azonban senki nem birtokolhat. És a jéghegy is annak számít.
További gondot jelentene, hogy az akció sikeressége esetén mások is követnék Al-Sehi példáját, ám az így is fogyóban lévő jégtakaró további, szándékos "megcsonkítása" tovább gyorsítaná a sarkividékek felmelegedését és a klímaváltozást.
Az üzletember azzal védekezik, hogy környezeti hatástanulmányuk szerint a projekt az ökoszisztémára és a környezetre is minimális hatást gyakorolna. Sőt, a jéghegy jelenléte megváltoztathatná az Emirátusok időjárási mintázatatait, több esőt generálva a sivatagos területeken. Egy másik szempontként az is felvetődött, hogy a jég mint turisztikai látványosság új vonzerőt jelenthetne az Arab-öbölben.
De vajon mi mentené meg az olvadástól a féltve őrzött objektumot ott, ahol az éves átlaghőmérséklet 26 fok? Noha a jéghegyek viszonylag lassan olvadnak (hiszen azok 80 százaléka a víz felszíne alatt van, a víz feletti világos jég pedig visszaverve a Nap sugarait, nehezebben nyeli el annak hőjét) a vízgyűjtést azonnal el kellene kezdeni a jéghegyből, amint megérkezett. Óvintézkedésként a jéghegyet télen szállítanák az arab partokhoz.
Bár példa nélkülinek hangzik az ötlet, nem al-Sehi az első, akinek ez eszébe jutott. 1975-ben hasonló kezdeményezéssel álltak elő francia tudósok Szaúd-Arábia számára, akkor azonban technikai nehézségekbe ütköztek. Al-Sehi most onnan folytatná, ahol a 20. század közepén abbahagyták.
Az emirátusokbeli üzletember bizakodó, és a szkeptikusoknak azt üzeni, hogyha némiképp sokkolta is a világot az ötletével, mely jócskán tartogat kihívásokat, a technika segítségével sikerül leküzdeni az akadályokat.
A terv kapcsán persze a jogi- és a negatív környezeti hatások mellett etikai aggályok is felmerültek, hiszen mégiscsak egy olyan országról beszélünk, amely vagyonát olajiparának köszönheti, így maga is nagymértékben hozzájárult és hozzájárul jelenleg is a klímaváltozáshoz. Jogosan merül fel tehát a kérdés többekben is: az ivóvízkrízis kapcsán a befektetőknek és az ország vezetőinek nem inkább helyi szintű megoldásokat kellene kidolgozniuk?
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Olyan korban élünk, amikor egyéni, közösségi és nemzetközi szinten is aktív cselekvésre és összefogásra van szükség annak érdekében, hogy élhetőbb, fenntarthatóbb világot adjunk át gyermekeinknek, unokáinknak. Ezért összehangoltabbá kell tennünk az üzleti és a társadalmi érdekeket, erőteljesebben kell fókuszálnunk az edukációra, a társadalmi szemléletformálásra, így a környezettudatos gondolkodásmód erősítésére is.
A HOLNAPUTÁN rendszere ebben kíván Partner lenni: Tudáscentrumként, tájékozódási pontként és kommunikációs felületként nyújt díjmentes publikációs lehetőségeket a felelősen gondolkodók számára. A Holnapután részletesebb bemutatása ezen az aloldal érhető el.