A rangsorban előkelő pozíciót betöltő nőstények gyakrabban adnak életet
utódnak, de a testméretük nincs befolyással a szociális dominanciájukra.
A németországi Max Planck Evolúciós Antropológia Intézetben dolgozó Edward Wright és munkatársai által 2020. június 3-án a PLOS ONE szabadon hozzáférhető tudományos folyóiratban közzétett kutatási eredmények szerint a hegyi gorilla nőstények rangsorban betöltött helye nincs összefüggésben a testmérettel, de növeli szaporodási sikereiket.
A legnagyobb ma élő főemlősöknél, a hegyi gorilláknál szélsőséges méretbeli különbségek figyelhetők meg a nemek között: a hímek mintegy 200 kg-ot nyomnak, ami a nőstények testtömegének a kétszerese. A testméret sok állat esetében fontos, a harcképességet meghatározó tényezőnek számít, és korábbi kutatások kimutatták, hogy a hegyi gorilla hímeknél befolyásolja a rangsorban betöltött helyet is.
Annak megállapítására, hogy a nőstények esetében is fennáll-e ez az összefüggés, egy
nemzetközi kutatócsoport méréseket végzett 34, a Dian Fossey Nemzetközi Gorilla Alapítvány
által a ruandai Volcanoes Nemzeti Parkban monitorozott hegyi gorilla (Gorilla beringei beringei)
nőstény testméretére vonatkozóan.
A vizsgálat során összevetették a 2000 óta napi gyakorisággal végzett, a gorillák viselkedésre irányuló megfigyelések alapján felállított dominancia rangsor adatait az egyes nőstények hátszélességének és testhosszának becsült adataival. A beavatkozással nem járó módszerrel végzett felméréshez egy lézerrel és digitális fényképezőgéppel felszerelt állványt használtak.
A kutatók azt találták, hogy számos más emlősfajjal ellentétben a nőstény gorilláknál a
rangsorban elfoglalt hely nem mutat összefüggést a testmérettel. Az eredmények azt sugallják, hogy a hegyi gorilla nőstények dominancia rangsorának meghatározásában egyéb tényezők – úgy, mint az életkor, vagy a csoportban eltöltött idő – fontosabb szerepet játszanak, mint a fizikai erőnlét.
A dominancia rangsorban elfoglalt hely továbbra is reprodukciós előnyökkel jár, még egy olyan faj esetében is, amelynek egész évben bőséges táplálékforrás áll rendelkezésére, magyarázzák a tudományos publikáció szerzői. A rangsorban előkelő helyet betöltő nőstényeknek gyakrabban születik utódjuk, melynek oka talán a hímekhez való preferenciális, elsőbbségi hozzáférés lehetőségében kereshető.
„Eddig nagyon kevés tanulmány vizsgálta a testméret, a rangsorban betöltött pozíció és a
szaporodási siker közötti összefüggéseket . Ezért nagyon érdekes volt felfedezni, hogy bár a
rangsorban előkelő helyen álló hegyi gorilla nőstényeknél a két szülés közötti időtartam – ami a
szaporodási siker egyik mutatójának számít – jelentősen rövidebb, mint az alacsonyabb rangú
nőstények esetében, ezen változók egyike sem mutatott szignifikáns összefüggést a testmérettel”
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Dr. Jane Goodall 1977-ben hozta létre a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok és élőhelyük védelmének érdekében. Az azóta eltelt idő alatt pedig már a világ 24 országában alakult Jane Goodall Intézet, s a globális hálózat összesen több mint 110 országot foglal magában. 1991-ben Dr. Goodall, a fiatalságba vetett hite és reménye jeleként útjára indította a Roots & Shoots környezeti nevelési programot, aminek tagjai aktív környezetvédelmi programok által azóta is nap mint nap enyhítik a bolygónkra nehezedő terheket.