„Naturam expellas furca, tamen usque recurret „
Horatius
A cím, és a mottó: mi közük egymáshoz? Hogyan kapcsolódik egy latin idézet a környezetvédelemhez, és a környezetvédelem a táplálkozáshoz.
Hogy megmagyarázzam először a mottót fordítsuk le: a természetet bár vasvillával űzheted, visszatér mégis. Sokan ismerik, és ismerhetik Arany János is használta egy ismert versében. Én szó szerint szeretem értelmezni, és ízlelgetni miközben a kertemben teszek-veszek.
Bárhogy is gyomlálsz, a gyomok visszatérnek, és ha okos vagy nem ellenszegülsz, hanem a része leszel a természetnek. Hallgasd meg a növényeket: ha csupasz a talaj talajtakaró kell, mert a kiszáradt talaj nem ad semmit. Ha kemény a talaj valószínűleg olyan ásványokat tartalmaz ami tömörré teszi, nem engedi el a vizet. Ezt pedig más-más gyomok mutatják. Ilyen a pitypang, ami a gyökerével lazítja a műveletlen, tömörödött kertet.
És ott van az évszakok változása: minden egyes évszak kezdetének meg vannak a jelző növényei, ez egy hosszú és furfangos tudomány egyszer szívesen írok róla többet.
Először tehát fogadjuk el, hogy a természet a minden. Bölcsességével mindig itt volt, körülvett és megvédett. Míg a Földön élünk nem leszünk hatalmasabbak, mint Ő. Bárcsak megértenénk!
Akkor, ha a kertben kezdtük ne is távolodjunk el. Használjuk ki a természet bölcsességét, és tegyük fel a testünknek a kérdést mennyire érzi magát egészségesnek?
Nem, ne a megtanult vagy felcsipegetett tudásra támaszkodjunk, használjuk a testünk bölcsességét. Nem gondolkozva, hanem szeretve, érezve jutunk az igazsághoz.
Egy kert, amit szeretsz, ismersz, művelsz megadja a választ a gyógyulás titkára, megmutatja a gyógyírt, csak figyelj. Figyelj csendben elfogadóan lassan rálelsz a válaszokra.
Nem, egyáltalán nem az önellátásról akarok beszélni. Vagy nem kizárólag. Nem gazdasági megközelítést szeretnék alkalmazni, csupán a pazarlás, az önzetlenség, a szorongás és a tisztaság mint fogalmak jutnak eszembe.
Ha kerted van, és megtermeled tudod az értékét az ételnek. Ha kerted van, és leszeded a termést bővében leszel a zöldségnek, sok gyümölcsöt fogsz fogyasztani ami a szezonnak megfelelően terem. Feldolgozatlanul: hiszen hívogatóan kínálja magát, cukrozatlanul- mert az ízét szereted, permetezetlenül-mert lehet tisztán termelni.
Így marad tiszta a szervezeted, ami a természet része, tehát természetvédővé válsz.
Beszéljünk a húsevésről? Sokan leírták már mennyivel egészségesebb volt régen a gazdálkodók táplálkozása. Pedig az egész logikus. Ha húst akartak enni takarmányt kellett termelni. Betakarítani. Kiporciózni.
Pontosan annyit amennyi a család igényeinek megfelelt. Annyi hús volt, amennyire szükség volt. (vagy kevesebb) De nem mentek őrjöngve a falu szélén álló hipermarketbe szeletelt karajért. Ha nem jutott hús zöldséggel pótolták.
Ha hipermarketről esett szó akkor szóljunk a pazarlásról és a csomagolásról. Ha megtermeled nem fogod eldobni, mert szívszaggató a munkád gyümölcsét (és zöldségét) elhajítani.
Nincs pazarlás-és nincs csomagolóanyag. Zero waste.
A fentiek hiányában egy lelkifurdalással kevesebb. Szorongásra huzalozott agyunk-bizony, kódolva van a szorongás, régen ez védett meg minket-képes megtalálni a megnyugvás útjait a kertben. Mert valami ősi megszólítja. Az a minden rendben van, minden rendben volt, minden rendben lesz érzés.
A természet bölcsessége. Hogy bevégezzem, lekerekítsem: ha figyelsz mit érzel enyhíteni tudod a szomjúságod. Az éhséged, ami ahogy a buddhisták is mondják „ mindig csak annnyit sosem többet”. Ha valamit gyógynövénynek tartasz olvass utána, tanulj. Lehet, hogy a megérzésed jó, a belső bölcsességed nagyon sokszor megmutatja a gyógyírt. (persze az alapos tudás megment a mérgezéstől is)
Remélem meggyőztelek, hogy tarts velünk. Hiszen okkal vagy itt. Mindennek oka van, és valami belül már tudta…
Szeretettel:
