A globális felmelegedésnek számos hatását ismerjük, ám az elmúlt években újabb aggasztó jelenséget figyeltek meg a kutatók, ami a sarkvidéki jég rohamos olvadásával függ össze.
A klímaváltozás hatására eltűnő jégtakaró globális kihívást jelent az emberiség számára: a jégsapkák visszahúzódása növeli a tengerek és óceánok vízszintjét, befolyásolja a szél és a víz áramlását, és egyúttal felgyorsítja az örökfagy talaja, a permafroszt kiolvadását is, amelyből metán szabadul fel, méginkább felerősítve az éghajlat változását.
Nukleáris temető a hó alatt
Néhány évvel ezelőtt grönlandi kutatók bejelentették, hogy az olvadó jég helyén, egy, a hidegháború idejében létesült katonai bázis került a felszínre. Mint utólag kiderült, az 1967-ben leszerelt Camp Century létesítményben az amerikai kormány titkos atomkísérleteket folytatott a "Project Iceworm" (Jégféreg Projekt) keretében.
Miután a bázist bezárták, üzemeltetői a veszélyes hulladékot – radioaktív hűtőfolyadékot, több ezer liternyi szennyvizet, dízel üzemanyagot, PCB-t – a létesítmény mellett ásott alagutakba temették, feltételezvén, hogy mindez sosem fog a hó alól előkerülni. Azonban nem számoltak a klímaváltozás okozta jégolvadással.
Liam Colgan, a torontói York Egyetem kutatója és a grönlandi tanulmány szerzője arra figyelmeztet, ha az olvadás ilyen mértékben folytatódik, a század végére a katonai létesítmény az óceánba landolhat.
Zombi-baktériumok
Egy ember nem élheti túl a fagyot, azonban a baktériumok igen. Az örökfagy talaja, azaz a permafroszt olvadásával ezért folyamatosan fennáll a veszélye annak, hogy több tízezer éve eltűnt baktériumok jelennek meg újra.
2016-ban 24 embert fertőződött meg lépfenével a szibériai Jamal-félszigeten. A betegek mind egy nomád rénszarvastenyésztő közösségben éltek, és feltehetően fertőzött nyers szarvashúst fogyasztottak. A járvány kiindulási pontja valószínűsíthetően egy állattemető volt, ahol 70 évvel korábban lépfenében elpusztult állatokat földelték el. A rénszarvas-csordák itt érintkezhettek a spórákkal, amik a meleg időjárásnak köszönhetően újra fertőzőképessé váltak. A helyzet azért is súlyos, mert Oroszországban 2,5-szer gyorsabban emelkedik az átlaghőmérséklet, mint a világ más tájain, a sarkköri régió pedig még ennél is sebesebben melegszik.
Múmiák a hegyekben
A klímaváltozás egyik legbizarrabb leletegyüttesét azoknak a katonáknak a múmiái alkotják, akik az első világháborúban, az észak-olasz Alpok területén vívott – a havas, hegyi körülmények miatt csak fehér háborúnak nevezett – csatában estek el. Eddig 80-nál is több múmiát találtak, ám várhatóan további holttestek is előkerülnek majd, ugyanis a térségben 750 ezer katona vesztette életét.
Versenyfutás az idővel
Noha az olvadással sok régészeti lelet kerül napvilágra, számos olyan történelmi emléket a megsemmisülés fenyeget. A jég és a fagy évszázadokra, évezredekre konzerválta az anyagokat, amik az olvadás hatására most bomlásnak indulhatnak. Így a régészek folyamatosan versenyt futnak az idővel, hogy még azelőtt feltárják, restaurálják a leleteket, mielőtt azok örökre eltűnnének.
Ezzel a problémával küzdenek a kutatók Mongóliában, az Altáj-hegységben is: a civilizációtól távoleső, elzárt terület gazdag szkíta leletkincseiről híres. A mintegy 2000 évvel ezelőtt élt népcsoport a fejedelmeiket 3 méter mély, házat formázó, fenyőfából épített sírokba (kurgán) temette. A terület szélsőséges, hideg időjárásának köszönhetően a sírok megfagytak, így a szerves anyagok (pl. bőr használati eszközök, fafaragások, állati tetemek) a mai napig megmaradtak. A régészek most rohamtempóban igyekeznek feltárni és biztonságba helyezni a gazdag leletanyagot.
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Zöld szemléletformálóként célunk, hogy olvasóinkat informáljuk a világ zöld történéseiről, erősítsük a környezettudatos gondolkodást. Folyamatosan frissülő cikkállományunkban a külföldi zöld oldalak és hírügynökségek fontosabb beszámolói mellett a magazin jellegű saját írások, interjúk és egyedi képes összeállítások is megtalálhatóak. www.ecolounge.hu