Pogány Éda több mint két évtizede foglalkozik üzleti fenntarthatósággal és évek óta részt vesz az Effekt 2030 díjra benyújtott pályázatok értékelését végző szakmai zsűri munkájában is. A Syngenta regionális üzleti fenntarthatósági vezetője néhány olyan gyakorlati tapasztalatot és bírálati szempontot osztott meg az idei díj meghirdetése kapcsán, melyek iránymutatásul szolgálhatnak a most pályázók számára.
Az Effekt 2030 díj egyik fontos célja, hogy az üzleti szektor szereplőit arra ösztönözze, hogy közösségi befektetéseik során mindig tartsák szem előtt a mérhető, kimutatható hatások, pozitív változások szempontjait. De milyen is egy hatékony vállalati felelősségvállalási vagy fenntarthatósági program?
Az az igazi, ha szándékvezérelt, fenntartható üzletvitelről lehet beszélni, ahol a fenntarthatóság elválaszthatatlan része a vállalat működésének, és ez kihat az egész értékláncra, a beszállítók és vevőpartnerek üzletvitelére, a dolgozók jóllétére, és figyelembe veszi a tágabb értelemben vett érintettek érdekeit is. Az ilyen működés lényegesen nagyobb, szélesebb körű hatással bír, mint az avíttas CSR programok, melyeknek az az optikája, mintha az amúgy a fenntarthatóságtól teljesen függetlenül működő vállalatra ráaggatnának egy-egy környezetvédelmi, ritkábban társadalmi ügyet szolgáló projektet. Hogyan is mérjük az üzleti fenntarthatóságot? Hogyan tudjuk megjeleníteni azt, hogy milyen inputokat használunk fel, ezeket hogyan transzformálja az üzleti modellünk, milyen outputok keletkeznek és milyen tőkékre milyen hatással vagyunk? Milyen értéket tudunk teremteni adott érintetti csoportok számára, és erről hogyan tudunk rendszeresen és hitelesen beszámolni minden érdeklődőnek? Erre jó válasz az ESG és az integrált jelentések. Az ESG egy eszköz, a környezet, a társadalom és a vállalatirányítás dimenzióira vonatkozó, vállalatra szabott mérőszámok rendszere és az ezekhez tartozó útmutató. Ha már mérünk, jöhet az éves integrált, azaz minden más üzleti és pénzügyi mérőszámmal összefüggésben történő, egységes jelentés közzététele. Persze lehet egyes programok hatását külön is mérni, itt fontos előre meghatározni, hogy mi a cél, mire és milyen hatással szeretne lenni a projekt és azt hogyan tervezzük mérni. Bennem mindig felmerül a kérdés, amikor csak eredményeket látok, hogy honnan tudjuk, hogy ez most jó-e? Jó, ha az elején, az érintettekkel közösen meg tudjuk határozni, hogy mit nevezünk majd sikernek. És aztán, akár sikerül ezt elérnünk, akár nem, mindenképpen sokat fogunk tanulni, és a tanulságokat levonva tudjuk továbbfejleszteni a hatásmérésünket. Ez az, ami igazán fontos.
A pályázatok elbírálása során hogyan jelenik meg a közösség-hatás-jövő hármas kritériumrendszere? Mit vizsgál a zsűri az egyes kritériumok kapcsán?
A pályázati anyagot az Effekteam csapata nagyon körültekintően és szakszerűen állította össze, abban benne van minden, amit tudni kell. Érdemes ezt gondosan áttanulmányozni, és jó időben elkezdeni megírni a pályamunkát. A közösségnél fontos, hogy a munkatársakat, beszállítókat, vevőpartnereket, ügyfeleket/fogyasztókat mennyire sikerült mozgósítani az ügy érdekében, ami nyilván összefüggésben van a hatással és a jövővel, a hosszútávúsággal is. Hatás tekintetében nézzük mindig az adott program vagy stratégia hosszabb távra tervezett továbbfejlesztési lehetőségeit. Ami még fontos és a zsűri szívéhez közel áll, az a jól megtervezett és kivitelezett kommunikáció, hiszen ha sokakat elérünk egy-egy jó üzenettel, annak széleskörű ismeretterjesztő hatása is van, amit mindig díjazunk.
A korábbi pályázatok értékelése során szerzett tapasztalatai alapján milyen javaslatai, jó tanácsai lennének az idei pályázók számára?
Három pontot érdemes szerintem szem előtt tartani a pályázóknak: 1. Hagyjanak maguknak elegendő időt! Olvassák el a kitöltési útmutatót, gondolják át, beszéljék meg, hogy mit érdemes, mit lehet válaszolni és töltsenek ki minden rubrikát. 2. Mindenképpen írják le, hogy az adott program hogyan kapcsolódik az üzleti fenntarthatósági stratégiájukhoz, miért éppen az adott területen aktívak, mely érintetteket vontak be. 3. Fordítsanak gondot a kommunikáció ismertetésére, hogy hogyan tették közzé a tevékenységüket, írják le, hogy mi volt a céljuk, ehhez képest mit értek el, csatoljanak alátámasztó, lehetőleg vizuális elemeket, linkeket.
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
2006-os megalakulásunk óta a vállalati felelősségvállalás iránt elkötelezett szakemberek egyik legelismertebb platformjaként dolgozunk azon, hogy a felelősen gondolkodó gazdasági szereplők valódi társadalmi és környezeti hatással bíró kezdeményezéseken keresztül, fenntartható módon teremtsenek értéket a közösségek számára.