Bár Magyarországon nincsenek olyan elképesztő óriások, mint például Észak-Amerikában a mamutfenyők, hazánk is büszkélkedhet jó néhány különleges méretű és korú fával.
A falegek feltérképezésében úttörő szerepet vállal Pósfai György az MTA szegedi biokémiai intézetének egyik vezető kutatója, aki fáradhatatlanul fürkészi az erdőket a rendkívüli fák nyomában. Egész mozgalmat indított dendrománia néven, a dendrológia – a fás szárú növények tudománya - iránti lelkesedésre utalva. A gyűjtéshez bárki csatlakozhat, aki útja során rekordergyanús fát talál: nem kell mást tennie, mint lefotóznia, esetleg lemérnie a növény törzskörméretét, megadnia a helyszínt, és beküldenie a Dendrománia honlapra. Pósfai György ezután kimegy a helyszínre, és lézeres magasságméréssel is leméri a fát. Mint írja, célja a 6 m-nél nagyobb törzskörméretű fák minél teljesebb listájának létrehozása. A kutató egyébként a 2000-es évek elején kezdte gyűjteni a faóriások adatait, a folyamatosan bővülő lista mára már több, mint 3000 fát tartalmaz. Most pedig lássuk a rekordereket!
A legmagasabb
Az eddig hivatalosan is legmagasabbnak bizonyult fára 2018 októberében találtak a somogy megyei Iharosberény erdészetében. A duglászfenyőt a lézeres mérés után mérőszalaggal is lemérték, Lajkó Bendegúz famászó bajnok állapította meg pontosan az 51,65 méteres magasságot. Mint kiderült, a tekintélyes növényt 1880-ban ültette egy fakedvelő. A lista azonban folyamatosan frissül, így az újabb felfedezésekre sem kellett sokat várni. A honlap szerint idén a zempléni Háromhuta közelében mértek még ennél is magasabbnak tűnő duglászfenyőket, melyek a lézeres adatok alapján akár az 54 métert is meghaladhatják, egyikük akár az 56 métert is elérheti. Szintén a legmagasabbak közé tartoznak a vétyemi bükkös körülbelül kétszáz éves fái, melyek magassága átlagosan 48 méter körüli.
A legvastagabb
Magyarország jelenleg legvastagabbnak számító fája egy 12 méter törzskörméretű fekete nyár, melyre 2013-ban találtak rá a Gemenci-erdőben. A faóriásra Csejtei Péter bukkant, majd Szombathelyi Gergely és Fekete Adrien mérték meg a növényt, és továbbították a hírt a dendrománia felé. Azon az őszön Pósfai György és csapata, valamint a területet kezelő Gemenc Zrt. munkatársai is felkeresték a jeles helyet, majd hitelesítették az adatokat. A fa becsült magassága 30-35 m, kora 100 év körül lehet.
A legöregebb
A legöregebbként számon tartott fákhoz különböző legendák kapcsolódnak. Az ország legidősebb fájaként általában a hédervári Árpád-tölgyet szokás említeni, melynek tövében a legenda szerint Árpád fejedelem is megpihent, és a szájhagyomány szerint még lovának kantárnyoma is felfedezhető a fakéregben. A tudomány sajnos nem támasztja alá ezt a szépen hangzó történetet, de így is figyelemreméltó adatokkal szolgál, a fa kora ugyanis 700-800 évesre becsülhető. A növény 14 méter magas, kerülete 720 centiméter.
A második legidősebb fának a somogy megyei Szőkedencsen található öreg hársat tartják, mely az 1300-as években kezdhetett növekedni, 25 méter magas és nem kevesebb, mint 1148 cm. A fa a temetőben található, ahol a település eredetileg állt. A helyiek szerencsére ma is gondosan őrzik a matuzsálemet. A fakülönlegességeket érdemes saját szemünkkel is látnunk, egy-egy ilyen találkozás nem mindennapi élmény.
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Tizenévesen kezdett érdekelni a környezetvédelem, amikor rájöttem, hogy a környezetünk is „mi vagyunk”, és nem választhatjuk el magunkat azoktól a körülményektől, attól a szűkebb-tágabb miliőtől, melyben élünk. Ebbe a lelki környezet ugyanúgy beletartozik, mint a fizikai, és ezek együtt nagyban meghatározzák azt, hogy kik is vagyunk.