Országunk egy részén betömik a járatait, ezáltal kínhalálra ítélve, de van, ahol épp segítik a megtelepedését. Mi lehet ennyire megosztó?
Színe a szivárvány színei, legszebb hazai madarunk. Méhész madárnak is csúfolják, pedig tápláléka nem feltétlenül a méhek. Fokozottan védett.
Nem más, mint a gyurgyalag (Merops apiaster). Ez a kecses, színpompás légi vadász, aki több méteres mély járat végén neveli fiókáit, hasznos madár. Hasznosságára sok példát lehet említeni, de nem feledjük el azt az alapvető tényt, hogy a biológiai háló része. Ettől függetlenül emberi szemmel is nézhetjük a hasznosságát.
Tiszadorogmán például egy homokkupac megkaparása után függőleges fal jött létre, amibe azonnal beleköltött 20 madár. Az állattartó telep szélén, mégis mozgalmas helyen. A tulajdonos nem is sejtette, hogy milyen jól járt. Órákat ülve a lessátorban megfigyelhettük, hogy hordja a hím udvarlás jeléül a rovarokat az ágon várakozó nősténynek, melyek nagy része pőcsikek, böglyök voltak. Méhet nem láttunk. Miért? Mert a költőüreghez közel marhák legeltek és azokra nem a méhecskék jöttek porozni, hanem a legyek nőstényei vért szívni. Tökéletes táplálékforrás ez a madarak számára, akik nagyon hasznot hoznak azzal, hogy a marhákat tehermentesítik a gyötrelmes vérszívók alól. Mégis egyesek miért üldözik annyira? A tudatlanság miatt. Volt és lesz is rá példa mikor méhek tucatjait zsákmányolja akkor, ha napokig esik az eső, nincs más táplálékforrás, és ami a legfontosabb, a figyelmetlen méhész 500-1000 méteren belül helyezi el kaptárjait.
Gyurgyalag, csőrében a marhabögöllyel
Szerencsére az üldözésük mellett más pozitív példa is akad. Így van ez a Miskolc közelében található Arnóton is. 2017 tavaszán arra vitt az utam és természetvédelmi szakember szemem azonnal észrevette a lehetőséget. Immár a település vezetésével harmadik éve segítjük a madarakat, szimplán azzal, hogy minden évben biztosítjuk számukra a frissen kapart függőleges partfalat. Ennek hála számuk idénre megnégyszereződött! Be is került a gyurgyalag a megyei értéktárba. Adorján Eszter természetvédelmi mérnökkel karöltve minden évben közel félszáz gyermekkel ismertetjük meg arnót egyik értékét.
Arnót központjában méltó helyen és méretben láthatóak a település értékei, köztük elsőként a gyurgyalag
A védelem és odafigyelés megkoronázására a Tiszatáj Közalapítvány, a Debreceni Egyetem és Arnót vezetése közösen 2019. június elsején, gyereknapon felavatta a Tiszatáj Természet- és Vadgazdálkodási Kihelyezett Tanszék első információs tábláját a fal közelében, mely bemutatja a madár főbb tulajdonságait, miközben május augusztus között saját fülünkkel hallhatjuk, szemünkkel láthatjuk a repülő ékszerdobozokat.
Információs tábal, háttérben az egyik megkapart falrészlettel
dr. Üveges István polgármester úr kijelentette: „Mától nem nőhet fel úgy arnóti gyermek, hogy nem ismeri a gyurgyalagot!”
Köszönet illeti még Dr. Juhász Lajos DE-MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási tanszék vezetőét, aki jelenlétével színesítette az eseményt. Madárgyűrűzési szakemberként több gyurgyalagot, fekete rigót, verebet és fakopáncsot is bemutatott az érdeklődő felnőtteknek, gyermekeknek. A madarakat meggyűrűzte, így a jövőben nyomon követhető öt arnóti gyurgyalag is.
A felsorolásból kiemelendő Csiger Lajos FIDESZ-KDNP frakcióvezető úr, aki jelenlétével képviselte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktárat.
Balról jobbra: dr. Üveges István polgármester, Dr. Juhász Lajos tanszékvezető, Lenner Ádám Tiszatáj Közalapítvány és Csiger Lajos frakcióvezető
Bízunk benne, hogy közös erővel, összefogva védhetjük természeti értékeinket, megőrizve azt a jövő generációinak.
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
A Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultásán szereztem főiskolai diplomát tájgazdálkodási mérnökként, majd a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon végeztem mesterképzésen természetvédelmi mérnökként. Alapító tagja voltam a DEHÖK Hallgatói Környezetvédelmi Bizottságnak, majd annak elnöke másfél évig, azóta is alumniként segítem munkájukat. A „Szeretem Szolnokot” pályázaton díjazott, amiben a város természeti értékeit mutattam be. Részt vettem a Szolnoki Települési Értéktár természeti értékeinek kialakításában. Ajánlásomra kiemelt nemzeti értékké vált a Tiszavirág, tiszavirágzás. 2012 óta folyamatosan jelennek meg a természetet népszerűsítő cikkeim, fotóim a National Geographic magyarországi weboldalán, az Élet és Tudomány, a Természet-Búvár, a Debreceni Egyetem Egyetemi Élet ZöldDebítő hasábjain. Cikkeim és fotóim hazánk élővilága mellett Európa és az Amerikai Egyesült Államok flóráját és faunáját is részben megjeleníti. Fontos feladatomnak tartom a könnyen emészthető, természeti értékek mellett az agráriumot is bemutató, cikkek írását, melyekben próbálom megtalálni az egyensúlyt a természet és az emberiség között. 2013. április 27-től - szakértői titulusa mellett - az ecolounge újságírójaként is tevékenykedem. 2014. decembere a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere vagyok. Nevemhez fűződik a Denevér Nap 2017 őszén létrejött esemény. Arnóton gyurgyalagokat, Tiszafüreden odúlakó madarakat védünk. Egy általam nevelt és egy szelídített bivalyaimmal (Kobold-Goblin) környezeti nevelést folytatok, célközönségben a gyermekek. A Tiszatáj Természet- és Vadgazdálkodási Kihelyezett Tanszék létrejöttében és működésében kiemelt szerepem van. Ennek keretén belül marhaetológiával kezdtem el foglalkozni. Jelenleg Természetpedagógus szakirányú továbbképzésen folytatom tanulmányaimat.