A környezetszennyezés gyakran nem áll meg az országhatárokon. A mérgező anyagok könnyen terjednek a vízzel, a levegővel és a különböző termékek szállítása során. Erről a jelenségről készített összefoglaló tanulmányt a Pure Earth nevű civil szervezet, melynek célja a fejlődő országokban fellépő szennyezés csökkentése.
A határokon átívelő szennyezés legfeltűnőbb és leginkább dokumentált formája a légszennyezés. A NASA által készített szimuláció jól illusztrálja, hogyan szállítják óceánokon és kontinenseken át a légáramlatok a szennyeződéseket. Egy tanulmány szerint például a San Francisco környékén található, szennyező részecskék 29%-a kínai szénerőművekből származik.
Láthatjuk tehát, hogy nem elég, ha a gazdagabb országok tesznek a légszennyezés csökkentéséért. Bár Észak-Amerika és Nyugat-Európa területén 1999 és 2016 között csökkent a legveszélyesebb részecskék, a PM2,5 szennyezés koncentrációja, a föld más területein, különös tekintettel Ázsiára, a levegő minősége sokat romlott.
A PM2,5 részecskék a légszennyező anyagok legveszélyesebb formáját jelentik: méretük körülbelül a haj átmérőjének harmincad része, és gyakran ólmot, valamint higanyt is tartalmaznak. Behatolnak mélyen a tüdőbe, és növelhetik a szívinfarktus, az agyvérzés és a légzőszervi betegségek kockázatát. Ma a légszennyezés minden egyes ember életét egy évvel csökkenti.
A határokon átívelő, ázsiai légszennyezés elsősorban a közeli országokat, Japánt, Koreát érinti, de a porviharokból származó részecskéket a szél keresztülfújja a Csendes-Óceánon is, így azok egy része Észak-Amerika egén, pára formájában köt ki. Az USA nyugati felén tetten érhető, növekvő légszennyezésért részben ez a fajta szennyezés a felelős, mely elsősorban fosszilis tüzelőanyagokból, többnyire szén égetéséből származik. Hasonló a helyzet Nyugat-Európában, ahol a kelet-európai légszennyezés hatásai érezhetők, illetve Dél-Ázsiában, ahol október-november környékén annak hatására nő a légszennyezettség, hogy az észak-indiai és pakisztáni szántóföldeken aratás után elégetik a növényi maradványokat.
Számos példáját láthatjuk a határokon átívelő szennyezésnek:
Az Európai Unión belül Franciaországban a legnagyobbak a szénszennyezés hatásai, mely Németországból, Nagy-Britanniából, Spanyolországból és Csehországból érkezik, és körülbelül 1200 ember idő előtti halálát okozza.
Az Európában mérhető higanyszennyezés mintegy fele nem itt keletkezik. Az Unió felszíni vizeinek körülbelül 45%-a tartalmaz a biztonságos határértéknél többet ebből a nehézfémből.
A kínai légszennyezés több, mint 64 800 halálesethez kapcsolható az ország határain kívül, melyből 3100 az Egyesült Államokban, illetve Nyugat-Európában történt.
A szmognak és a részecskeszennyezésnek olyan hatásai lehetnek, mint a már említett szívinfarktus, a légzőszervi megbetegedések, a vesebetegség, és a mentális zavarok. A légszennyezés egyes kutatások szerint csökkenti az intelligenciát is. A gyerekeket különösen veszélyezteti a légszennyezés, akiknek vizeletéből többször is mutattak ki ultrafinom részecskéket, melyek a tüdejükön keresztül kerültek a véráramba.
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Tizenévesen kezdett érdekelni a környezetvédelem, amikor rájöttem, hogy a környezetünk is „mi vagyunk”, és nem választhatjuk el magunkat azoktól a körülményektől, attól a szűkebb-tágabb miliőtől, melyben élünk. Ebbe a lelki környezet ugyanúgy beletartozik, mint a fizikai, és ezek együtt nagyban meghatározzák azt, hogy kik is vagyunk.