A világ egyik legrégibb nemzeti parkjában, a Yellowstone-ban található "szupervulkán" legalább annyira kedvelt tárgya az apokalipszist jósoló cikkeknek, mint az aszteroidák. Míg egyes geológusok nem győzik hangsúlyozni, hogy a vulkán kitörésére szinte semmi esély nincs, mások szerint a fenyegetés igenis reális. 2015-ben a NASA is elkezdett ötletelni arra az esetre, ha a lehetetlen mégis bekövetkezne.
Lássuk, mi mindent érdemes tudnunk a szupervulkánokról, különös tekintettel a Yellowstone-ban található képződményről.
A Wyoming északnyugati sarkában elhelyezkedő vulkáni kráter körülbelül 55-ször 72 kilométeres területet fed le. Nem csoda, ha különleges figyelem övezi, különösen annak fényében, hogy a föld mélye itt még mindig aktív.
A "szupervulkán" elnevezéssel azokat a tűzhányókat jellemzik, melyek a "hagyományos" vulkánkitöréseknél akár több ezerszer nagyobbakat képesek produkálni. Ezek a tűzhányók az un. vulkánkitörési index ("Volcanic Explosivity Index" - VEI) szerint a legerősebb, 8-as besorolásúak. Jellemzőjük, hogy úgynevezett hotspotokon jönnek létre, olyan helyeken, ahol a felfelé szivárgó magma nem tudja áttörni a földkérget, a nyomása viszont egyre nő, és magmakamrát alakít ki. Ez a kamra aztán végül mégiscsak berobbantja a kérget, így sokkal nagyobb erővel tör ki, mint egy "hagyományos" vulkán. Szupervulkánok emellett létrejöhetnek ütköző lemezszegélyeknél is, erre látunk példát a Toba-tó esetében.
Az utolsó kitörések
A yellowstone-i vulkán az elmúlt, nagyjából 2 millió évben háromszor tört ki, ezalatt formálódtak a kráterek: 2,1 millió, 1.3 és 630,000 évvel ezelőtt. A legutóbbi kitörés során, mely földtörténeti szempontból viszonylag közelinek számít, körülbelül 1000 km3-nyi vulkáni kőzet, por és hamu került a levegőbe.
Állandó mozgásban van
A kráterek a Yellowstone-fennsík alatt található hotspoton helyzkednek el, ahol a magma még ma is tökerszik a felszín felé a földköpenyből. Úgy tűnik, hogy a hotspot kelet-északkeleti irányba mozog, valójában azonban nem maga a kamra, hanem az Észak-amerikai-lemez mozog felette nyugat-délnyugati irányba.
A vulkánt naponta figyeli a Yellowstone Vulkán Megfigyelőközpont (Yellowstone Volcano Observatory - YVO). A fennsík itt korábban évente 1,5 cm-t emelkedett, mutatva a magmakamrában bekövetkező változásokat. 2004 és 2008 között azonban ez a mérték évi 7,6 cm-re nőtt, majd ismét csökkent. A 2013-as elemzések szerint a kamra 80 km hosszú és 20 km széles, mérete 4,000 km3, melynek 6–8%-át tölti meg a láva.
Számos elemzés született arról, hogy mi történne, ha kitörne a vulkán: egy ilyen esemény az Egyesült Államok teljes területén elpusztíthatná az életet, és 500 km-en belül körülbelül egy méter vastag üledékkel boríthatná be a földet. Az atmoszférába kerülő por és gázok hatására az egész világra kiterjedő lehűlés következne be, a kénmonoxid pedig évekre fénnyvisszaverő savköpenyt képezne a bolygó körül.
A vulkánkitörés valószínűsége ugyanakkor szerencsére nem minimális, hiszen az összes ilyen vulkáni tevékenységet számításba véve, szupervulkánkitörések átlagosan egymillió évente történnek.
A NASA koncepciója
A NASA valós fenyegetésként értékeli a yellowstone-i tűzhányót, ezért néhány éve elkezdett ötletelni arra az esetre, ha a lehetetlen mégis bekövetkezne. 2015-ben azzal a tervvel állt elő, hogy lehűtené a vulkánt, mégpedig oly módon, hogy kutakat fúr a vulkán körül a kamra fölött, ahol a hidrotermális folyadék található. A kutakat hideg vízzel tölt fel, így hűtve a magmakamra körüli kőzeteket. A víz persze idővel felmelegszik, így akár egy geotermikus erőmű beiktatásával - a víz folytonos áramoltatásával, oda-vissza pumpálásával - hőenergiát lehetne termeli, ami fedezhetné a környező térség energiaigényét.
Több szupervulkán, több potenciális veszélyforrás
A világon összesen 18 szupervulkán található, ebből a dobogósok mind az Egyesült Államokban helyezkednek el: a Yellowstone-t követi a Long Valley Caldera, Kaliforniában és a Values Caldera Új-Mexikóban. Európa egyetlen szupervulkánja Olaszországban található: a Campi Flegrei Nápoly alatt helyezkedik el.
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Olyan korban élünk, amikor egyéni, közösségi és nemzetközi szinten is aktív cselekvésre és összefogásra van szükség annak érdekében, hogy élhetőbb, fenntarthatóbb világot adjunk át gyermekeinknek, unokáinknak. Ezért összehangoltabbá kell tennünk az üzleti és a társadalmi érdekeket, erőteljesebben kell fókuszálnunk az edukációra, a társadalmi szemléletformálásra, így a környezettudatos gondolkodásmód erősítésére is.
A HOLNAPUTÁN rendszere ebben kíván Partner lenni: Tudáscentrumként, tájékozódási pontként és kommunikációs felületként nyújt díjmentes publikációs lehetőségeket a felelősen gondolkodók számára. A Holnapután részletesebb bemutatása ezen az aloldal érhető el.