Jövőre még több szúnyog lesz!

Végre megjött a várva várt nyár, itt a jó idő, de nem nagyon tudjuk élvezni a minket gyötrő szúnyogok miatt. Miért és hogyan lett hirtelen ennyi szúnyog? Van-e felelősségünk?

Először érdemes pár dolgot tisztázni a teljesség igénye miatt!

Végre megjött a várva várt nyár, itt a jó idő, de nem nagyon tudjuk élvezni a minket gyötrő szúnyogok miatt. Miért és hogyan lett hirtelen ennyi szúnyog? Van-e felelősségünk?

Először érdemes pár dolgot tisztázni a teljesség igénye miatt!

RENDSZERTAN:

A szúnyogfélék, más néven csípőszúnyogok, valódi szúnyogok vagy igazi szúnyogok a rovarok osztályának, kétszárnyúak rendjébe, ezen belül a szúnyogalkatúak alrendjébe tartozó család.

A családok három alcsaládból, ezen belül 41 nemből áll. Világviszonylatban 3500 fajuk ismert. Itthon egy híján 50 fajuk ismert.

A vérszívás alanya alapján megkülönböztetünk madarak vérével (ornitofil), emberek (antropofil), illetve emlősök (mammalofil), valamint más gerincesek (zoofil), többnyire kétéltűek vérével táplálkozó csípőszúnyog fajokat.

A leggyakoribb hazai antropofil fajok:

• Gyötrő szúnyog (Aedes vexans Meigen, 1830)
• Oldalfoltos szúnyog (Ochlerotatus sticticus Meigen, 1838)
• Balatoni szúnyog (Ochlerotatus annulipes Meigen, 1830)
• Erdei szúnyog (Ochlerotatus cantans Meigen, 1818)
• Mocsári szúnyog (Coquillettidia richiardii Ficalbi, 1889)
• Foltos szúnyog (Culex modestus Ficalbi, 1890)
• Vöröshátú szúnyog (Aedes cinereus Meigen, 1818)
• Aranyló szúnyog (Ochlerotatus caspius Pallas, 1771)

Ez eddig a száraz információ, jöjjenek az érdekességek.

A szúnyog maga tágtűrésű a hőmérséklettel szemben, ami azt jelenti, hogy kedvező neki nagyobb hőmérsékletingadozás is. Szűktűrésű a páratartalommal szemben (félsivatagos, sivatagos területeken nem túl sok van), tehát a jó párás levegőt imádja, gondoljunk csak a mocsarakra.

Kedvelik a meleget, a nedves környezetet. Ezért is van most rengeteg. Hetekig esett az eső, aztán jött a nagy meleg, mely párát eredményezett.

A szúnyog hossza kb.: 8 milliméter. A nőstény csápja fésűs, míg a hímé tollas. Ha közelebb megyünk a falon megbúvó csapatokhoz, láthatjuk, hogy több mint a fele hím, mely nem szív semmilyen vért, a növények nedveivel táplálkozik. Ettől függetlenül bőven akad idegességet okozó nőstény szúnyog.

A telet a nőstények élik túl és tavasszal azonnal szaporodáshoz kezdenek. De hol? Imádják az álló, gyorsan melegedő vizeket, pocsolyákat, kint felejtett esővízzel telt hordókat, vödröket, gumiabroncsokat, tálkákat, tehát mindent, amibe a víz 2-3 hétig fellelhető, ezáltal biztosítva utódainak a fejlődését.

Egyetlen egy vérrel telt nőstény szúnyog 50-300 petét rak le! Pár nap alatt kikelnek a lárvák, táplálkoznak, majd bebábozódnak. A bából 4-7 nap alatt bújnak ki és máris keresik az újabb „áldozatokat”.

A nőstények szúró szájszervükkel hatolnak belénk, majd nyálukkal antikoaguláns anyagot juttatnak a szúrás helyére, ami megakadályozza, hogy a vér megalvadjon szívás közben. Ezt érzékeli szerveztünk és viszketni kezd.

Hogyan találnak ránk a nőstények?

Először is érzékelik a lélegzetünk által kibocsájtott CO2-t (szén-dioxid), illetve az izzadásunk során keletkezett tejsavat.

Miért szívnak vért?

Szaporodásukhoz szükséges, ugyanis a vérben található fehérjét használják fel petéik felépítéséhez.

Mi az a gradáció (túlszaporodás, tömegrajzás)?

Minden faj egyedeinek az elsődleges törekvése a szaporodás, utódok létrehozása. Vannak olyan fajok, melyek hosszú időn át 1-2 utód megmaradásáról gondoskodnak (elefánt) és vannak olyanok, melyek hatalmas mennyiségben biztosítanak utódlási lehetőséget (rovarok).

De mi is az a gradáció, melynek kellemetlen hatását nap, mint nap érezzük a bőrünkön?

A gradáció során egy állatfaj egyedszámának nagysága nagymértékben meghaladja az átlagos értéket. Az egyedsűrűség növekedése hirtelen következik be, majd egy csúcsérték elérése után hirtelen egyedszám csökkenést tapasztalhatunk. A gradáció után újra, több generáción keresztül az átlagos egyedsűrűség jellemzi a populációt.

A szúnyogoknál, ha 3 generáció van egy évben, egyszerre 300 petét rak egy nőstény, (melyek fele ♀ lesz), szaporodás után a szülők elpusztulnak, akkor egy év alatt egy nőstény leszármazottainak száma elérheti a 160milliót!!!

• A természetben számos környezeti tényező megakadályozza az exponenciális növekedést. Ezek közül a legfontosabbak az időjárás, táplálék, ragadozók, betegségek, paraziták, búvó- és fészkelőhelyek, versengés, stb.
• Az előzőekben említett tényezők közül melyek adottak most?
• Az időjárás tökéletes a szúnyogok számára, meleg, párás, csapadékos.
• Az ember és állat szintén nagy mennyiségben van jelent, így a nőstények számára adott a szükséges vérmennyiség.
• A ragadozók száma drasztikusan lecsökkent (fecske, denevér)!!!
• A felsorolt három tényező közül az utolsóst érdemes kiemelni, mivel ez az egyetlen, amin tudunk változtatni.

Fontos, hogy segítsük a ragadozókat. Melyek azok és hogyan lehet nekik kedvezni?

• Éjszaka a denevérek, nappal a fecskék mellett a sarlós fecskék segítenek számunkra a szúnyogok elleni harcban. Hogyan?
• Egy törpe denevér egy éjszaka alatt 3200 szúnyogot fogyaszt el. Egy évben ez kb.: 700ezer szúnyog! Jelenleg sajnos egyre kevesebb a denevér a városokban, mivel a nappali menedékül szolgáló panelházak rései eltűnnek a szigetelés hatására.
• FONTOS a házak szigetelése, de ugyanannyira fontos a denevérek nappali búvóhelyeinek biztosítása.
• Természetes körülmények között odvas fákat, barlangokat keresnek fel…. ezek közül egyik sem adott egy településen belül. Mi hát a megoldás?
• A denevér odú, mely nyári menedékhelyül szolgál és a denevér torony, mely nem csak a téli alvást biztosítja számukra, hanem tömegesen meg tudnak ott bújni az aktív időszakukban is. Ezek költsége 1-2 millió Ft. Tiszaújváros esetében körülbelül 5-6 millió forintból rendezni lehetne a denevérkérdést.
• Nappal a denevérek ugyan elbújnak, de megjelennek a fecskék! Városainkban, első sorban molnár fecskék fészkelnek, melyek száma az elmúlt 15 évben 64%-al csökkent, ennek oka a fészkek leverése mellett a szúnyogok kemikáliákkal történő irtása, mivel ekkor nem csak a szúnyog pusztul el, hanem más rovarok tömkelege. A vizsgálatok szerint a permetezés hatására elpusztult rovarok csupán 0,1%-a szúnyog!
• A molnár fecskék mellett füsti fecskékkel is találkozhatunk, igaz kisebb számban. Ők főleg a tanyákat, a falvakat kedvelik.
• Városaink lakója a sarlós fecske is (a tiszaújvárosi Phőnix Hotel környékén tömegesen vadásznak, röpködnek, szaporodnak), mely nevében és küllemében a fecskékre emlékezetet, de valójában a sarlósfecskék családjába és nem a fecskefélék családjába tartozik. Ez számunkra most részletkérdés, a lényeg: repülő rovarokkal táplálkoznak, köztük tömérdek mennyiségű szúnyoggal! A panelházak szigetelése számukra is kedvezőtlen hatással van, mivel a szaporodó helyéül szolgáló repedések, rések eltűnnek.

Ezen szúnyogirtók számának csökkenésével és a kedvező időjárásnak hála megleptek minket a szúnyogok!

Van-e személyes felelőségünk és ha igen, mi is az?

Denevéreinket segíthetjük a már említett denevérodúk kirakásával, illetve kérvényezhetjük összefogással denevértornyok létesítését!

A fecskéink számára sár biztosítása, mely fészkeik alapanyagaként szolgál. Fontos a fészek leverését elkerülni, a fiókák által keletkezett ürülék ellen fecskepelenka felrakása.

A sarlós fecske számára a város több pontján odúk kihelyezése a lapos tetőtéren, melye szaporodásra alkalmas, így még több légi vadászunk lesz a városunkban.

Kiönteni a kinnfelejtett esővízzel telt edényeket, vödröket.

Eső után lefedni a hordókat!

Ha az ember belenyúl a természet egyensúlyába, akkor hamarosan az rá is visszacsap. Ennek érezzük jelenleg a hatását. Ha előre látóak akarunk lenni, akkor tehetünk ellene, mérsékelhetjük azt. Természetesen még ekkor is lesz kemikáliás szúnyogirtás, de nem mindegy, hogy hány alkalommal és hány napon keresztül alkalmazzuk ezt évente.

Kérek mindenkit, hogy bízzunk a szakemberekben és hallgassunk rájuk! Jót akarnak!

Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!