Restás Bianka: Okos és fenntartható élelmiszerrendszerek: A milánói városi élelmiszer-politikai paktum

Napjainkban a világ össznépességének több mint a fele él városokban, ez az arány 2050-re pedig akár 70%-ot is elérheti.

Figyelembe véve számos, az élelmiszer-biztonságunkat befolyásoló tényezőt, a jövő egyik lényeges kérdése, hogy hogyan tudunk megfelelő mennyiségű táplálékot biztosítani minden állampolgár számára. Egyes városok számára már jelenleg is kihívást okoz, hogy mindenkinek folyamatos, megbízható hozzáférést biztosítson a biztonságos, helyi termelőktől származó, egészséges és tápanyagban gazdag élelmiszerekhez. A városok élelmiszer-ellátását a jövőben számos tényező teheti próbára, köztük az urbanizáció, a népességnövekedés, a klímaváltozás, az erőforrások szűkössége, a nem fenntartható termelési és fogyasztási szokások, valamint az élelmiszer-hulladék és a pazarlás is. Milánó a fenti tényezőket figyelembe véve egy olyan nemzetközi paktumot hozott tető alá, amely számos világváros bevonásával az élelmiszerrendszerek fejlesztését célozza, alapjait pedig a fenntarthatóság és a társadalmi igazságosság elvei jelentik.

A paktum előkészítése 2014 szeptemberében indult meg, amikor Milánó és negyven másik város videókonferenciák útján elkezdte megosztani egymással az ötleteit, hogy így dolgozza ki a megegyezés tartalmát. 2014 júliusában Milánó önkormányzata és a Cariplo Alapítvány (Fondazione Cariplo) egyetértési megállapodást írt alá a Milánóban alkalmazandó átfogó élelmiszer-stratégia létrehozásáról és gyakorlatba történő átültetéséről. Ez végül hivatalosan a milánói városi élelmiszer-politikai paktum (Milan Urban Food Policy Pact, a továbbiakban: milánói paktum vagy paktum) nevet kapta. Létrejötte egy tizenkét hónapon át tartó és három fő szakaszra bontható folyamat eredménye volt: az első fázis az aktuális rendszer áttekintését jelentette, majd ezt követte a nyilvános konzultáció, végül pedig a városi tanács szavazása. A stratégia öt fő cselekvési területet jelölt meg, ideértve az élelmiszer-hulladék és -pazarlás elleni fellépést is, ezt ugyanis a milánói önkormányzat az egyik legfontosabb prioritásának tekinti. 2016-ban egy egyedülálló iránymutatási csomagot is kidolgoztak a program keretében azzal a céllal, hogy a megfelelő intézkedéseken és az adott területeket célzó összehangolt cselekvéseken keresztül helyi szinten kezeljék az élelmiszer-veszteség és élelmiszer-hulladék okozta problémát. A milánói paktum létrejötte fontos lépés azoknak a rendszerszintű változásoknak az előmozdítása irányában, amelyeket a tervek szerint több helyi partner – a többi között kutatóközpontok, a magánszektor szereplői, illetve nonprofit szervezetek és alapítványok – bevonásával valósítanak majd meg. A megállapodás értelmében az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék csökkentését célzó politikák összekapcsolódnak a hulladékciklus-kezeléssel kapcsolatos politikákkal annak érdekében, hogy a körkörös gazdálkodás megközelítését következetesen alkalmazva javítani lehessen a rendszer általános fenntarthatóságán. A milánói paktum négy fő irányelvet határozott meg az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék csökkentését célzó prioritással összefüggésben:

• Az önkormányzat támogatja azon programokat és kezdeményezéseket, amelyek hozzájárulnak az élelmiszer-felesleg és az élelmiszer-hulladék csökkentéséhez. Az utóbbiak közé tartoznak például az állampolgároknak az élelmiszer-hulladék kezelésében való tudatosságát növelni kívánó oktatási tevékenységek és információs kampányok.
• Az önkormányzat elősegíti az élelmiszer-felesleg hasznosítását és újraelosztását azáltal, hogy az élelmiszer-felesleg hasznosítását és újraelosztását más szereplők számára is lehetővé tevő mechanizmusokat hoz létre. Ezzel azt kívánja elérni, hogy az élelmiszerrendszereket hatékonyabban lehessen tanulmányozni, értékelni és kezelni. A folyamat az érdekelt felek bevonásával hozzájárul az átláthatóbb és hatékonyabb élelmiszerfelesleg-hasznosítást és újraelosztást célzó mechanizmusok létrehozásához.
• Az önkormányzat támogatja az intézményi, gazdasági és társadalmi szereplőkkel való partnerséget a csomagolások észszerűsítésének ösztönzése, a víz és az élelmiszer elosztásával összefüggő hulladék csökkentése, illetve az újrahasznosítható csomagolások alkalmazásának előmozdítása érdekében. A milánói paktum több kampány és intézkedés révén arra is ösztönözni kívánja az embereket, hogy a jövőben szakítsanak a zöldségek és gyümölcsök kiválasztása során eddig szem előtt tartott esztétikai kritériumokkal.
• Az élelmiszer-pazarlás csökkentésének céljával az önkormányzat a körkörös gazdálkodás alapelveit figyelembe véve az anyag- és energiaáramlások nyílt láncának zárására törekszik annak érdekében, hogy bizonyos anyagokat biogazdasági célokra átadhasson vagy ismét felhasználhasson. Elősegíti továbbá a szerves hulladékok újrahasznosítását a komposzt előállítása és annak helyi felhasználása céljából, támogatva a növények komposztálásának bevezetését a lakóhelyek és társasházak területén és szomszédságában.
   

Mivel Milánóban az élelmiszer-felesleg több mint 40%-a a háztartások vásárlási és fogyasztási szokásainak eredményeként keletkezik, és a háztartásokban keletkezett élelmiszer-hulladékok átlagos értéke családonként körülbelül az évi 450 eurót is eléri, az élelmiszer-veszteség csökkentése, illetve a megfelelő hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása a milánói élelmiszer-politika egyik prioritását jelenti. Élelmiszer-politikájának köszönhetően Milánó felhívta a figyelmet az Egyesült Nemzetek Szervezete által megfogalmazott fenntartható fejlődési célok tizenkettedik pontjára. Ez egyebek mellett a felelős fogyasztás és termelés kialakítását célozza, és kiemelten kezeli annak kérdését, hogy globális szinten a felére lehessen csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-hulladékot mind a kiskereskedelemben, mind pedig a fogyasztásban, valamint hogy 2030-ig le lehessen csökkenteni a termelési és az ellátási láncok mentén keletkező élelmiszer-veszteséget, ideértve a betakarítás utáni veszteség csökkentését is. Ez utóbbi szándék elérése érdekében a város élelmiszerpolitikai hivatala több egy-egy meghatározott cél vagy eredmény elérésére összpontosító és a helyi élelmiszerrendszer átalakításának lehetséges módjait magában foglaló tevékenységet is koordinál. Egyik legjelentősebb intézkedése a 2018 januárjában bevezetett hulladékadó-kedvezmény. Ez az intézkedés 20%-kal csökkentette a hulladékadót az élelmiszer-feleslegüket jótékonysági szervezeteknek ajándékozó élelmiszeripari vállalkozások (szupermarketek, éttermek, étkezdék, termelők stb.) esetében. A lépés végrehajtását egy több ágazatot átfogó munkacsoport részeként az önkormányzat különféle szervezeti egységei (az adóügyi, környezetvédelmi, élelmiszer-politikai stb. osztályok) koordinálják. Az intézkedés támogatja a város élelmiszer-adományozást célzó kezdeményezéseinek a feltérképezését, megerősítését és terjesztését, és ebben kiemelt szerepet szán a nonprofit szervezeteknek is.

Az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlesztési célok tizenkettedik pontja a felelős fogyasztás és termelés kialakítását célozza

A hulladékadó csökkentésével párhuzamosan Milánó önkormányzata az élelmiszerrendszer általa közvetlenül is elérhető elemeire összpontosít, és ezért például az iskolai étkezdék működtetésére is kiemelt figyelmet fordít. Milánóban a Milano Ristorazione elnevezésű, a helyi önkormányzat által működtetett ügynökség közvetlenül kezeli a város mind a 418 iskolai étkezdéjét, vagyis naponta 85 ezer, évente pedig összesen 17 millió étkezésért felelős. Jelenleg az ügynökség 106 étkezdéje vesz részt a 140 tonnányi gyümölcs és kenyér hasznosítását és újraelosztását célul kitűző programban. Az iskolai ebéd után gyakorta tapasztalható gyümölcspazarlás elkerülése érdekében az ügynökség külön programot hirdetett „reggeli szünet gyümölcsökkel” néven. Ennek fő célja, hogy a gyermekek a napi gyümölcsmennyiséget inkább az osztálytermükben kapják meg reggeli rágcsálnivalóként, ne pedig az ebéd végén. Ez az önkéntes program 17 ezer gyermeket érintett közvetlenül, és összesen 779 osztályteremben valósult meg, eredményeként pedig a kezdeményezésben részt vevő iskolákban 17%-kal sikerült csökkenteni az élelmiszer-hulladékot. A gyermekek számára a program keretében 31 ezer újrahasznosítható, a maradék étel becsomagolására alkalmas dobozt is kiosztottak, hogy haza tudják vinni az iskolában megmaradt élelmiszert. Az élelmiszer-politika gyakorlatba való átültetése és ezzel párhuzamosan az újrahasznosítható csomagolások elterjedésének támogatása érdekében 2016-tól a milánói iskolai étkezdékben a műanyag evőeszközöket és a tányérokat biológiailag lebontható anyagokkal cserélték le – ezzel az intézkedéssel eddig 720 ezer kilogramm műanyagot sikerült kivonni a rendszerből.

Milánó önkormányzata a paktum keretében és a fenntarthatóság elvét figyelembe véve az iskolai étkezdékben is reformokat vezetett be 

Az említett lépéseken túl Milánó egyéb lényeges intézkedéseket is foganatosított az élelmiszer-hulladék csökkentése érdekében. Ilyen például, hogy a helyi szereplők bevonása és tevékenységük összehangolása érdekében kialakított egy, a helyi élelmiszer-hulladékkal kapcsolatos együttműködési hálózatot is. Ez utóbbinak lényeges elemét képezi például, hogy az önkormányzat megállapodást kötött a Milánói Műszaki Egyetem laboratóriumával egy, az élelmiszer-veszteség és a hulladékkezelés területén alkalmazható adatelemző rendszer megtervezése érdekében. Az új élelmiszer-politika nonprofit szervezetek bevonásával az utcai piacokon szervezett társadalmi akciókat is támogatja annak érdekében, hogy partnerei a nap végén gyűjtsék össze a piaci élelmiszer-hulladékot. A rendszer lényeges elemét képezi annak tanulmányozása is, hogy a körkörös gazdálkodás logikáját alkalmazva hogyan lehet a már meglévő tapasztalatokat tovább bővíteni az élelmiszer hatékonyabb kezelése érdekében.

A paktumot 2014 óta a világ 206, összesen mintegy 450 millió lakosnak otthont adó városa írta alá. A város polgármesteri és a milánói városi élelmiszer-politikai paktum elnöki tisztét egyszerre betöltő Giuseppe Sala szerint bevezetése után négy évvel a megegyezés bizonyítottan a városok, a városi hálózatok és a nemzetközi szervezetek közötti innovatív együttműködés eszközévé vált, és igyekszik az élelmiszer-politikát felhasználva a gyorsan növekvő városok fenntartható fejlődését garantálni.

Idén október 7–9. között pedig a franciaországi Montpellier városában a paktum immár ötödik évente megtartott összejövetelére és polgármesteri csúcstalálkozójára is sor kerülhetett. Az esemény lehetőséget teremtett arra, hogy az egyes városok meg tudják osztani egymással a jobban működő városi élelmiszerrendszerek megvalósítása érdekében tett kezdeményezéseiket és ötleteiket. Ebben az évben a világ kétszáz országának polgármesterei és választott tisztviselői, rajtuk kívül pedig számos kutató és egyéb döntéshozó is részt vett az eseményen annak érdekében, hogy ösztönözze az információcserét, illetve megossza egymással a milánói paktum alkalmazása során szerzett tapasztalatait. A mostani találkozó az ENSZ új integrált fenntartható fejlődési és fejlesztési keretrendszerét, az Agenda 2030-at (hivatalos nevén: Transforming our world: the 2030 Agenda for Sustainable Development), illetve annak tizenhét fenntartható fejlődési célját (Sustainable Development Goals, SDG) helyezte a figyelem középpontjába. A csúcstalálkozóval összefüggésben Philippe Saurel, Montpellier polgármestere úgy fogalmazott: „tapasztalataink és a bevált gyakorlataink megosztásával a jövőben képesek leszünk élelmiszerrendszereinket a szolidaritást előtérbe helyezve úgy alakítani, hogy azokat az ökológiai szempontokat figyelembe véve fenntarthatóbbá tegyük magunk és a jövő generációi számára”.

A milánói paktum keretében elkészített, illetve az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organization of the United Nations, FAO) által is megjelentetett 2018-as kiadvány szerint jóllehet csak a közelmúltban vezették be őket, a milánói kezdeményezések eredményei előremutatóak. A hulladékadó-kedvezmény például körülbelül tízezer személy számára biztosított kedvezményeket, összesen 1,8 millió eurónyi összeggel csökkentve a rájuk nehezedő anyagi terheket. A milánói élelmiszer-politika sikerének kulcseleme a többszintű kormányzás logikájának alkalmazása, vagyis az, hogy a projekt irányítása több szereplő kezében összpontosul. Ilyenek például az önkormányzati, a városi és a regionális szervek és intézmények képviselői. A fent említett tevékenységek gyakorlatba történő átültetése során Milánó önkormányzata négy kulcsfontosságú következtetést fogalmazott meg:

• Az élelmiszer-veszteség kezelése érdekében a városoknak át kell tekinteniük élelmiszerrendszereiket. Fontos, hogy pontos helyi adatokkal rendelkezzenek a helyes döntések meghozatalához, figyelembe véve az adott város élelmiszerrendszerét meghatározó fő mozgatórugókat is.
• Az önkormányzatok a helyi élelmiszerrendszert az annak működésében érintett szereplők közötti kapcsolatok előmozdításával tudják alakítani. Ilyen esetben nemcsak adminisztratív szervként működnek, hanem az adott közösség irányítóiként is.
• A városoknak átfogó intézkedéseket kell bevezetniük (többek között platformok, hálózatok kialakításával és más egyéb módokon), hogy ezek révén teremtsék meg a megfelelő hátteret a társadalmi és gazdasági szereplőket is bevonó kezdeményezések létrehozásához.
• A városi hálózatok több szinten is lényeges szerepet játszanak az információmegosztásban és egy-egy meghatározott tevékenység támogatásában. Alapvető fontosságú szerep hárul az élelmiszerügyek iránt elkötelezett, a folyamatokba más szereplőket bevonni képes, illetve az ezek (vagyis az önkormányzati ügynökségek, kutatóközpontok, társadalmi szereplők, nagyobb élelmiszeripari vállalkozások és más érdekeltek) közötti kezdeményezések megvalósulását támogatni tudó önkormányzati tisztviselőkre.
   

A városok szerepe megkérdőjelezhetetlen az olyan kérdések megoldása során, mint az élelmiszer-veszteség kezelése, a hulladékgazdálkodás vagy a globális élelmiszer-biztonság. Figyelembe véve a világ népességnövekedését, valamint az éghajlatváltozás és más jelenségek lehetséges jövőbeli hatásait, a helyi, regionális és globális együttműködés jelentősége döntő mozzanatnak tekinthető. Kulcsfontosságú továbbá az egyes állampolgároknak az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos kihívások kezelésében viselt felelőssége is. A milánói paktum úttörő kezdeményezés, és egyben rávilágít: megfelelő, jól megtervezett és koherens gyakorlatok és intézkedések révén lépésről lépésre haladva lehetséges fejlődést és eredményeket elérni.

A szerzőről:

Restás Bianka, nemzetközi kapcsolatok szakértő, az Antall József Tudásközpont EU–V4 irodájának tagja. Fő kutatási területe Olaszország, különös tekintettel az országnak a nemzetközi migráció és menekültkérdés kezelésében betöltött szerepére, továbbá bel- és külpolitikai folyamataira.

Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!