Már az emberi ürülék is tartalmaz mikroműanyagot

A tesztelésbe bevont embereknél azt vizsgálták, hogy fogyasztottak-e műanyagba csomagolt élelmiszert vagy folyadékot.

A próbatanulmányként jegyzett kutatásba nyolc különböző nemzetiségű, 33 és 65 év közötti felnőttet vontak be (1-1 osztrák, olasz, angol, holland, finn, lengyel, orosz és japán állampolgár), a feladatuk csupán annyi volt, hogy egy héten keresztül vezessék fogyasztásaikat és egyúttal mellékeljenek székletmintát is. A kutatás a Bécsi Orvosi Egyetem (MedUni) és az ausztriai Szövetségi Környezetügyi Hivatal közös együttműködése volt. 

Az eredmény a szűk mintaadó kör ellenére is megdöbbentő: mind a nyolc tesztalany széklete tartalmazott mikroműanyagot.

Bettina Liebmann, a Környezetügyi Hivataltól részletezte az eredményeket: "A laboratóriumunkban kilenc különböző típusú, az 50-től az 500 mikrométeresig (a mikrométer a milliméter ezredrésze, tehát az 500 mikrométer=0,5 milliméter) terjedő műanyagokat mutattunk ki".

Korábban állatokon végzett tesztek már kimutatták a mikroműanyag jelenlétét nem csak az emésztőrendszerben, de a vérben és a májban is. A kérdés, hogy milyen károsodást okozhatnak a szemcsék az állati vagy az emberi szervezetben, még nincs teljeskörűen megválaszolva. 

Bármilyen ételről legyen szó, könnyedén ráhullhat a házi porral keveredő műanyagrészecske például szintetikus textiliákból vagy bútorszövetből. Ennek megfelelően főétkezésenként számos, akár száznál több mikroszemcsét is lenyelhetünk, a skóciai Heriot-Watt Egyetem kutatói szerint. Éves szinten számolva körülbelül 68.415 „potenciálisan veszélyes” műanyag szemcse juthat be szervezetünkbe.

Az eredmények értékelését nehezíti az a körülmény, hogy a kutatók nem találtak összefüggést az elfogyasztott élelmiszerek típusai és a szemcsék jellemzői között. 

Az eredmények ellenére a németországi Szövetségi Kockázatelemző Intézet várakozó álláspontra int: szerintük nem jelenthető ki egyértelműen a lakossági egészségügyi kockázat, valamint a mintavétel módja és szűkössége sem bizonyító erejű. 

Globálisan nézve a helyzetet az óceánokba évi közel 9,5 millió tonnányi műanyag hulladék kerül, ebből 15-31 százalék között van a mikroműanyag, melynek kétharmadát a műszálas ruhák mosása és az autógumik kopása során keletkező apró szemcsék adják.  A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2017-es további adatai szerint a vízben található mikroműanyagok egyharmada pedig olyan műanyagokból származik, melyek a víz hatására bomlanak szét. Ugyan mindössze két százalékot tesz ki a kozmetikai mikroműanyag szemcséknek a száma, viszont az élővilág szempontjából roppant „alattomosak”: a szemcsék mérete öt milliméternél kisebb, a kémiai szerkezetük stabil, ebből kifolyólag igen ellenállók, a mikroorganizmusok tulajdonképpen nem tudják őket lebontani. Gyakorlatilag véletlenszerűen kerülnek be a halak, kagylók vagy tengeri madarak szervezetébe és a pusztulás csak idő kérdése. A mikroszemcsék bárhol megtalálhatók a vizi világban, leggyakrabban a tengervíz felszínén, az iszapban, vagy akár mikroorganizmusokon megtapadva. Az Egyesült Államokban és Nagy Britanniában már megszületett a döntés a betiltásukról.

 

Forrás: MTI

Kép forrása: Wikipedia

Kép eredeti elnevezése: "Microplastics in the Azores"

Kép szerzője: raceforwater


A cikk a következő napon jelent meg: 2018-11-10

Kedves Olvasó! Üdvözlünk a Holnapután hivatalos média oldalán!

HOLNAPUTÁN. Mi lesz holnapután? Nem tudjuk. De ahhoz, hogy LEGYEN, a mi részünkről ezzel a webhellyel és tartalmaival szeretnénk hozzájárulni. 

A Holnapután lehetőséget nyújt a civil szervezetek, oktatási intézmények, vállalatok, kormányzati és költségvetési szervek, valamint a média számára, hogy a környezetvédelemmel, fenntarthatósággal, társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos híreiket, kezdeményezéseiket, intézkedéseiket és információikat egyetlen közös felületen jeleníthessék meg. 

A Holnapután tudásközpont, tájékozódási pont, kommunikációs felület.