Olaszországban 2020. januártól tilos lesz az olyan egyutas műanyag termékek forgalmazása, mint az evőeszközök, tányérok, poharak, szívószálak, italkeverők, léggömböket tartó pálcák, valamint a mikroműanyag szemcséket tartalmazó kozmetikai termékek.
Sergio Costa olasz környezetvédelmi miniszter egy helyi lapnak, a Costa a La Repubblica-nak adott interjújában így indokolta a döntést: "A célom az, hogy amennyire csak lehet, megtisztítsuk a tengeri környezetet. Ennek érdekében először az egyszer használatos műanyagok mennyiségét kell csökkentenünk."
A kormányzati döntést megelőzően néhány környezetvédő szervezet már jelezte a fenyegető veszélyt: a Legambiente nevű legnagyobb olasz zöld civil hálózat 2013-as jelentésében rámutatott a környező tengervizek hulladék-összetételére, melynek 95 százaléka műanyag, abból is 41 százalék arányban dobogós a műanyagzacskó, illetve PET-palackokból származó darabok, és egyéb műanyagtörmelékek. Döbbenetes a szennyeződés folyamatának gyorsulása, mely szerint az elmúlt negyven évet vizsgálva a mennyiség számottevően emelkedett. A statisztikák szerint 2010-ig Olaszország használta el a legtöbb műanyagzacskót Európában.
A miniszter további intézkedések között említette egyrészt annak a tengeri gyakorlatnak a betiltását is, mely során a halászhajókról nem dobhatják vissza a hálóba akadt hulladékot, másrészt minden olyan kozmetikai termék forgalmazását, mely mikroműanyag szemcséket tartalmaz.
Olaszország kidolgozta az intézkedéseket tartalmazó törvényt, a közeljövőben kerül a kormány elé elfogadásra, a parlamentben ezután szavaznak róla.
Az Európai Bizottság is lépéseket tesz az ügyben: miután a tengeri hulladék 80 százaléka műanyag, az eldobható műanyag termékek uniós szintű betiltására szólítja fel a tagállamokat.
Globálisan nézve a helyzetet az óceánokba évi közel 9,5 millió tonnányi műanyag hulladék kerül, ebből 15-31 százalék között van a mikroműanyag, melynek kétharmadát a műszálas ruhák mosása és az autógumik kopása során keletkező apró szemcsék adják. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2017-es további adatai szerint a vízben található mikroműanyagok egyharmada pedig olyan műanyagokból származik, melyek a víz hatására bomlanak szét. Ugyan mindössze két százalékot tesz ki a kozmetikai mikroműanyag szemcséknek a száma, viszont az élővilág szempontjából roppant „alattomosak”: a szemcsék mérete öt milliméternél kisebb, a kémiai szerkezetük stabil, ebből kifolyólag igen ellenállók, a mikroorganizmusok tulajdonképpen nem tudják őket lebontani. Gyakorlatilag véletlenszerűen kerülnek be a halak, kagylók vagy tengeri madarak szervezetébe és a pusztulás csak idő kérdése. A mikroszemcsék bárhol megtalálhatók a vizi világban, leggyakrabban a tengervíz felszínén, az iszapban, vagy akár mikroorganizmusokon megtapadva. Az Egyesült Államokban és Nagy Britanniában már megszületett a döntés a betiltásukról.
Források: Costa a La Repubblica, MTI
Kép forrása: pexels
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Olyan korban élünk, amikor egyéni, közösségi és nemzetközi szinten is aktív cselekvésre és összefogásra van szükség annak érdekében, hogy élhetőbb, fenntarthatóbb világot adjunk át gyermekeinknek, unokáinknak. Ezért összehangoltabbá kell tennünk az üzleti és a társadalmi érdekeket, erőteljesebben kell fókuszálnunk az edukációra, a társadalmi szemléletformálásra, így a környezettudatos gondolkodásmód erősítésére is.
A HOLNAPUTÁN rendszere ebben kíván Partner lenni: Tudáscentrumként, tájékozódási pontként és kommunikációs felületként nyújt díjmentes publikációs lehetőségeket a felelősen gondolkodók számára. A Holnapután részletesebb bemutatása ezen az aloldal érhető el.