Új arc, új tartalom - Évindító beszélgetés dr. Molnár Klárával, az Effekteam vezetőjével

Egy arculatváltás nem egyszerű dolog: nem pusztán arról szól, hogy felveszünk egy új nevet és trendi színekbe öltöztetjük a honlapunkat. Nem. Ilyenkor a gyökerekig menően újradefiniáljuk a tevékenységünket, s a folyamat közben általában kiderül: már nem azok vagyunk, akik voltunk. A rebranding tanulságairól, az Effekteam idei és távolabbi terveiről Molnár Klára igazgatót kérdeztük.

Az elmúlt két év a szervezet életében az új arculat megteremtéséről szólt. Melyek voltak ennek a folyamatnak a legnagyobb tanulságai számodra?

Amikor 2017-ben elhatároztuk, hogy változtatunk az arculaton, tényleg csak azt gondoltuk, hogy kicsit poros már a Magyar Adományozói Fórum név, kicsit retró már a kagylós dizájn, érdemes lenne ezeket dinamikusabbá, a kor követelményeihez jobban igazodóvá tennünk. Ahogyan azonban egyre jobban elmélyedtünk a folyamatban, az kezdett kirajzolódni, hogy itt nemcsak arculatváltásról, hanem annál jóval többről, újrapozícionálásról is szó van.

A Magyar Adományozói Fórum név valóban nagyon szűkre szabta a mozgástereteket, és azt a sávot is, amelyben gondolkodtak rólatok a cégek. Milyen irányba kívántatok továbblépni, és miért?

Nekünk ez már a második nagy stratégiai váltásunk volt. Amikor megalakultunk, 2006-ban, a cégek abszolút tudtak az adományozáson keresztül kapcsolódni hozzánk, pláne, hogy akkoriban a CSR-t a legtöbben az adományozással, a támogatással azonosították. Ez egészen 2010-ig volt így, és mi akkor váltottunk először stratégiát. Már akkoriban is azt éreztük ugyanis, hogy az adományozás címke nagyon beszűkíti a tevékenységünket, jóllehet akkor még nem gondolkodtunk név- és arculatváltáson. Abban az évben egyfajta szakmai megújulás köré csoportosítottuk a tevékenységünket, amelynek fókuszába a társadalmi befektetések kerültek. Ez azt jelentette, hogy egy vállalat a támogatási gyakorlatában − és mindegy, hogy a támogatás adomány, hosszabb távú stratégiai együttműködés vagy üzleti célú társadalmi befektetés formájában valósul meg – minél nagyobb pozitív társadalmi hatás elérésére törekedjen. A pozitív társadalmi hatásról pedig azt gondoltuk, hogy az nemcsak a támogatott helyi közösség viszonylatában létezik, hanem a visszahatás – pl. a vállalati önkéntesség révén − a vállalati közösségben, tehát a munkavállalók körében is, sőt a javuló üzleti mutatókban is. Alakuljon ki egy egyensúly, legyen jó a társadalomnak, és legyen jó a vállalatnak is. A társadalmi befektetés tehát erről szólt: mindegy, hogy a cég pénzt, önkéntes munkát, szolgáltatást vagy terméket ad, tekintsen erre úgy, mint egy befektetésre, amelynek van megtérülése.

Innentől fogva viszont valahogyan mérni kell a tevékenységet, mert anélkül semmit sem lehet mondani a befektetés hasznáról.

Igen, így van, és 2010-2011-től mi nagyon erősen igyekeztünk ebbe az irányba vinni a vállalatokat. Akár a díjunkat nézzük, a Társadalmi Befektetések Díj-at, akár a Felelős Támogató Védjegy-ünket, a stratégiaalkotási szolgáltatásaink, a munkacsoport-üléseink, a workshopjaink, mind-mind a társadalmi befektetés fogalma köré épültek. Viszonylag széles szolgáltatási portfóliónk alakult ki 2015-2016-ra. Ezt már végképp nem fedte le a Magyar Adományozói Fórum név. Ezért született meg a gondolat, elsősorban az elnökégben, hogy változtatni kell. A cégek egyre kevésbé értették, hogy az adott névvel miért ezeket a tevékenységeket végezzük, illetve ha azokat végezzük, akkor miért úgy hívnak bennünket, ahogyan.

Az arculatváltásba végül 2017-ben vágtunk bele. A következő két évben nagyon sokat változott a vállalati felelősségvállalás világa, s ebben a környezetben kellett olyan dinamikus nevet és arculatot kialakítanunk, amely ezeket a változásokat is tükrözi. Hatással, hatásméréssel foglalkoztunk, így esett a választásunk az effect szó kicsit magyarosított változatára. Magyarországon ekkor már mindenki „impact-ezett”, ezért mi úgy gondoltuk, hogy ezzel is megkülönböztetjük magunkat. A team pedig a közösségre utal, hiszen ma már felelős közösségi magatartásról, hatékony közösségi befektetésekről beszélünk.

És mit szólnak mindehhez a vállalatok?

A cégek napjainkban egyre komplexebben gondolkodnak a fenntarthatóságról. Hogyha pedig mi a vállalatokat akarjuk segíteni, akkor mi sem gondolkodhatunk egyszerűbben. Egyre nagyobb az igényük arra, hogy valaki ezekben a komplex folyamatokban segítse őket. Segítsen például fenntarthatósági stratégiát alkotni, segítsen okosan, hasznosan és hatékonyan elkölteni közösségi támogatásra szánt pénzeket, segítsen önkéntes tevékenységet szervezni, vagy képzésekkel, konferenciákkal, workshopokkal segítsen megérteni azt, miről szól napjainkban a fenntarthatóság, és hogy ők ehhez hogyan tudnak hozzájárulni.

Mi lehet az oka annak szerinted, hogy a cégek nyitottabbak lettek a fenntarthatóság, a felelős működés felé?

Egyfelől nyilván az, hogy távolinak látszó ügyek, folyamatok, mint például a klímaváltozás, hirtelen közelebb kerültek, aktuálissá, megkerülhetetlenné váltak. Vannak olyan cégek, amelyek úgy indulnak el az úton, hogy áttekintik a nagy és fontos ügyeket, és azok alapján állítanak össze egy stratégiát. Mások újfajta, a fenntarthatósággal szorosabb kapcsolatban lévő innovatív termékeket, szolgáltatásokat kezdenek el bevezetni. Megint mások a folyamataikat próbálják meg újragondolni a fenntarthatóság felől közelítve. Persze nagyon kevés olyan cég van még, amelyik üzleti modellt vált, de amilyen gyorsan változik a világ elképzelhető, hogy ilyenekből is egyre több lesz.

Az a tény, hogy a vállalatok egyre jobban nyitnak a fenntarthatóság felé, az Effekteam pedig éppen egy olyan arculatváltás után van, amelynek eredménye nemcsak a dinamikusabb külső, hanem a szélesebb értelemben vett fenntarthatóság alapján kialakított szolgáltatási portfólió is, kedvez-e annak hogy egymásra találjanak a cégek és a szervezet?

Én nagyon bízom benne, hogy az arculatváltás, illetve az Effekteam újrapozícionálása nagyon sok új lehetőséget fog hozni nekünk. A szolgáltatási portfóliónk a kezdetektől sokat változott, bővült: indultunk az adományozástól, folytattuk a társadalmi befektetésekkel és eljutottunk a felelős közösségi magatartásig, amibe már nagyon sok mindent beleértünk. Ennek a folyamatnak a részeként a díjunkat is megújítottuk tavaly, Effekt 2030 néven. Olyan jó példákat keresünk, amelyek már nemcsak a helyi közösség életére vannak hatással, hanem a munkatársakra, a beszállítói közösségre és így tovább. Keressük továbbá azokat a felelős termékeket, szolgáltatásokat, amelyeknek pozitív társadalmi hasznuk van. A szélesebb portfóliónkkal jóval több szálon tudunk kapcsolódni a vállalati működéshez, több területen tudjuk támogatni a cégek fenntarthatósági törekvéseit, mint korábban.

A múltból valamilyen formában megmaradt a szervezet szolgáltatásai között az adományozás, most pályáztatás néven fut, a vállalati önkéntesség segítése, de milyen új elemekkel bővült a szolgáltatási paletta?

A cégek nem egyformán gondolkodnak a fenntarthatóságról, és nagyon különböző fejlettségi szinten állnak. Ehhez nekünk is alkalmazkodnunk kell. Vannak olyan vállalatok, amelyeknek abban segítünk, hogy jól, hatékonyan tudják kiosztani a támogatásra szánt forrásaikat: számukra hiteles, jól működő, valóban rászoruló, kis kockázatot hordozó szervezeteket keresünk. Mások ellenben már a fejlettség olyan szintjén állnak, hogy nekik a fenntarthatósági stratégia elkészítésében kell segítenünk; megint másoknak pedig abban, hogy meg tudják mérni, mennyire hatékonyan támogattak egy ügyet vagy közösséget. Ez utóbbit egy Angliában kidolgozott modellel, az LBG-modellel mérjük, amely képes számszerűsíteni egy vállalat társadalmi hatásait. Ez a modell is megújul, és pontosan azt a változást, azt a gondolkodást tükrözi vissza, ami a mi arculatváltásunkban és újrapozícionálásunkban is megmutatkozott: már nemcsak a társadalmi befektetések, hanem a felelős termékek, szolgáltatások, a beszállítói kapcsolatok pozitív társadalmi hatásait is tudja majd mérni.

Az LBG-n kívül mi az, amiben 2020-ban valamilyen újdonságot hoz az Effekteam?

A hangsúlyt nem az új szolgáltatások kidolgozására helyezzük 2020-ban, hanem arra, hogy a megújulásunk áthassa a már meglévő szolgáltatásainkat és projektjeinket. Ahogyan tavaly megújult a díjunk és a konferenciánk témája (A jövő vállalata), idén a Katalizátor Műhely-sorozatunkban, a megújult díjunk leképezéseként, újfajta projekteket mutatunk majd be. A munkacsoportjainkban új témákat tekintünk át, például az integrált fenntarthatóságot, ami nagyon érdekes és hasznos most a vállalatok számára. Új alapokra helyezzük a védjegyünket is: nem az adományozás, hanem a felelős közösségi magatartás lesz a meghatározó az auditunkban. Azt valószínűsítem, hogy 2021-2022-ben ennek a szakmai megújulásnak az alapján már megjelenünk olyan új termékekkel, amelyekre a vállalatoknak igényük lesz a megváltozott piaci, gazdasági, társadalmi környezetben.

Az SDG-k (az ENSZ fenntartható fejlődési céljai) milyen szerepet kaphatnak majd az Effekteam jövőbeni tevékenységében?

Tavaly már elkezdtük beépíteni az SDG-ket a munkánkba: a díjunkban jelentek meg a célok. Elsősorban azért választottuk a fenntarthatóságnak ebből az irányból történő megközelítését, mert azt látjuk, hogy jóllehet a hazai a vállalatok nem nagyon ismerik és használják ezeket a célkitűzéseket, az anyavállalatok viszont fenntarthatósági politikájuk, stratégiájuk kialakításakor már nagyban támaszkodnak rájuk. Ebből az következik, hogy előbb-utóbb a leányok is kénytelenek lesznek foglalkozni velük. Az elnökségünk ennek megfelelően egyöntetűen támogatja, hogy az Effekteam is gondolkodjon azon, hogyan tudja majd ezt a folyamatot támogatni.

Milyen eredményekkel lennél elégedett 2020 végén?

Szép eredménynek tartanám, ha a megváltozott tevékenységi struktúránknak megfelelően meg tudnánk újítani a védjegyünket, és vissza tudnánk azt vezetni a piacra. Annak is örülnék, ha sikerülne revitalizálni azokat a korábban sikeres rendezvényeinket, például a Katalizátor Műhelyt, az Akadémiát, amelyeket a rebranding éveiben kicsit pihentettünk. Nagyon jó lenne, ha bővülne a tagságunk, és mi magunk tagként tudnánk csatlakozni azokhoz a nemzetközi szervezetekhez, amelyekhez a megváltozott, kibővült tevékenységi körünk miatt már jobban „passzolunk”, mint a régi, adományozással foglalkozó nemzetközi szervezetekhez. Mert többek között ilyen szervezetekben tudnánk megszerezni azt a tudást, amelyre szükségünk van a további fejlődésünk érdekében.

Az interjút készítette: Bognár Károly

Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!



Kép(ek) forrása
Felhasznált irodalom
A cikk a következő napon jelent meg: 2020-02-20
Módosítás dátuma: 2020-02-21

2006-os megalakulásunk óta a vállalati felelősségvállalás iránt elkötelezett szakemberek egyik legelismertebb platformjaként dolgozunk azon, hogy a felelősen gondolkodó gazdasági szereplők valódi társadalmi és környezeti hatással bíró kezdeményezéseken keresztül, fenntartható módon teremtsenek értéket a közösségek számára.

Erdőirtás
Olajpálma
Akkumulátor-újrahasznosítás
Apex hulladéklerakó
Azbeszt
Anaerob
Anyagában történő hasznosítás
Ártalmatlanítás
Átrakóállomás
Biotrágya
Biomassza
Biológiailag lebomló hulladék
Biogáz
Elkülönített vagy szelektív gyűjtés
Csurgalékvíz
Csurgalékvíz-kezelő rendszer
Csomagolási hulladékok
Deponálás
Depóniagáz
Életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment LCA)
Értéknövelő hasznosítás (Upcycling)
Értékcsökkentő hasznosítás (Downcycling)
Életciklus-szemlélet
Egészségügyi hulladékok
Építési hulladék, sitt
Elektromos és elektronikai hulladék (e+e hulladék)
Élelmiszer-hulladék
Fertőző hulladék
Fémhulladékok hasznosítása
Fenntartható fejlődés
Globális felmelegedés
Kiterjesztett gyártói felelősség elve
Hulladékudvar
Hulladékgazdálkodás
Hulladékgazdálkodási létesítmény
Hulladék
Hulladékválogató
Hulladékégető mű (Hulladékégető mű)
Hulladékhő
Hulladékfajták
Hulladékkezelés
Használt sütőzsiradék
Hulladék hasznosítás
Házhoz menő szelektív hulladék gyűjtés
Háztartási hulladék
Hulladék-előkezelés
Hulladékégetés
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
Hulladékhierarchia (hulladékpiramis)
Hangszennyezés (zajszennyezés) (Közvetlen módon nem csatlakozik a témához)
HDPE (vagy PE-HD, nagy sűrűségű polietilén)
Imisszió
Italos-kartondoboz
Kibocsátás (emisszió)
Klímaváltozás
Kommunális hulladék (Települési szilárd hulladék)
Kommunális szennyvíz
Kvóta
Kombinált ciklus
Komposzt
Komposztálás
Karbonlábnyom
Közszolgáltató
Környezetvédelmi termékdíj
Környezetvédelmi termékjelek
Elektromos és elektronikai hulladékok
Levegőszennyezés
Lebontók (reducensek)
Lerakás
Lom
Megújuló energia
Italoskarton hulladék
Műanyagfajták
Megelőzés
Másodnyersanyag
Metán
Mechanikai-biológiai hulladékkezelés
Nehézfém
Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget
Ökológiai lábnyom
Ökoszisztéma
Öko-design
Permakultúra
PVC vagy Polivinil-klorid
Polisztirol
Polipropilén
Polietilén-tereftalát (PET)
RDF
Szárazelem
Szennyvíztisztítás
Szemét
Sugárszennyezés (radioaktív szennyezés)
Sugárszennyezés (radioaktív szennyezés)
Savas eső
Szmog
Sugárbetegségek
Szennyező anyag
Tengeri hulladék
Talajszennyezés
Tájseb
Talajvíz
Talajsavasodás
Települési hulladék
Települési szilárd hulladék (TSZH)
Tervezett elavulás
Tidyman
Urbanizáció
Űrszemét
Üvegházhatás
Újrahasználatra előkészítés
Újrahasználat
Újrahasznosítás
Üvegházhatású gázok (ÜHG)
Vegyes hulladék
Veszélyeshulladék-égető mű
Virtuális hulladék
Vizuális hulladék
Vízszennyezés
Zöldtrágya
Zöldulladék
Zöldpont
Papírhulladék
Műanyaghulladék
Italos karton hulladék
Üveghulladék
Fémhulladék
Konyhai zöldhulladék
Kerti zöldhulladék
Gumihulladék
Roncsautó, gépjármű-hulladék
Használt olaj és zsiradék
Textilhulladék
Veszélyes hulladék
Elektromos és elektronikai hulladék
Papírhulladék
Üveghulladék
Fémhulladék
Konyhai zöldhulladék
Kerti zöldhulladék
Gumihulladék
Elektronikai hulladék
Roncsautó, gépjármű-hulladék
Textilhulladék
Használt olaj és zsíradék
nulla hulladék
Az Erdőirtás fogalma
Az olajpálma fogalma
Az akkumulátorok és az elemek nehézfémeket és mérgező vegyületeket tartalmaznak, például ...
Apex Regional Landfill/Apex Transfer Station A Las Vegas mellett található Apex a világ egyik legnagyobb - egyben az USA ...
A természetes előfordulású ásványt a 80-as évekig széles körben használták ...
Az anaerob szervezetek életműködésükhöz nem igényelnek oxigént. Jelentős részük ...
Amikor a hulladékot jól azonosítható anyagokra szedik szét, és a hulladék ...
A hulladék hierarchia legalacsonyabb foka. Minden olyan hulladék, amely bármilyen okból nem kerül ...
A települések szilárd hulladékát – a lakossági hulladékot -  a kukásautók ...
Az intenzív mezőgazdasági tevékenység hatására a talajban élő mikroorganizmusok száma ...
Biológiai eredetű szervesanyag-tömeg. Az energetikai szempontú megközelítésben a biomassza az élő ...
Minden szervesanyag-tartalmú hulladék, mely biológiai úton, aerob vagy anaerob módon lebomlik. Lehet állati ...
Szerves anyagok bomlásakor, oxigénmentes körülmények között, mikrobák ...
A különböző típusú hulladékok anyagcsoportok szerinti gyűjtése, mely ezáltal lehetővé teszi ...
A hulladéklerakóban keletkező szennyvíz, melynek fő összetevői a hulladék saját nedvességtartalma, a ...
A települési szilárd hulladéklerakók üzemeltetői kötelesek a keletkező csurgalékvizet kezelni. A ...
Kereskedelmi forgalomba kerülő termékek csomagolásából keletkező hulladék. Anyaga lehet például ...
A települési szilárd hulladék lerakása, megfelelő környezetvédelmi és ...
A hulladéklerakókon a szerves hulladék bomlása során képződő magas metántartalmú gáz. ...
Egy eszköz, mely környezetvédelmi szempontból vizsgálja egy adott termék életútját, a ...
Értéknövelő újrahasznosítás során megmarad az eredeti anyag minősége, és minden ...
Ebben az esetben az újrahasznosítás során már nem állítható elő ugyanolyan minőségű ...
Az életciklus szemlélet ma már az élet számos területén elterjedt megközelítési ...
A kórházakban, rendelőintézetekben és más egészségügyi intézményekben keletkező, ...
Építkezések, épületek bontása, felújítása során keletkező hulladék, mely ...
A lakossági elektromos és elektronikai berendezések hulladéka, főbb típusai: háztartási ...
Az élelmiszer-hulladéknak az élelmiszeripar emberi fogyasztásra vagy további feldolgozásra alkalmatlan ...
Elsősorban az egészségügyi ellátásban keletkezik. Különleges kezelést igényel. A fertőző ...
A fémhulladékok tulajdonságai hasznosítás során nem változnak és szinte korlátlan ...
A fenntartható fejlődés úgy biztosítja a gazdasági fejlődést, hogy mindeközben a környezeti ...
A Föld átlaghőmérsékletének emelkedése. Az amúgy természetes, ciklikus folyamatot az emberi ...
A gyártói felelősség elve értelmében a termék előállítója felelős azért, hogy ...
A hulladékudvar szakképzett személyzet által működtetett hulladék átvevőhely, ahol a ...
A hulladékokkal összefüggő tevékenységek rendszerét összefoglaló néven ...
Olyan létesítmény vagy telephely, mely alkalmas a hulladékgazdálkodási tevékenységek- ...
Minden olyan anyag, amely keletkezési helyén feleslegessé vált, tulajdonosa nem tart rá igényt. A ...
Két féle hulladék válogatót ismerünk. Egyrészt hulladékválogatónak nevezzük ...
Olyan létesítmény, amelyben a hulladékokat termikus úton, a bennük rejlő energia kinyerésével ...
Különböző technológiai és energetikai folyamatok közben képződő, az adott folyamatban nem hasznosuló ...
A hulladékokat több szempont szerint is csoportosíthatjuk. Anyagukat tekintve lehetnek többek között papír, ...
A hulladékkezelés magába foglalja mindazokat a tevékenységeket, amelyeknek célja, hogy a hulladék ...
A háztartásokban főzéshez, sütéshez használt sütőolaj és zsír fogyasztásra ...
Mindazon tevékenységek, amelyek a hulladékot visszavezetik a termelés és fogyasztás folyamatába. ...
A szelektív hulladékgyűjtés azon fajtája, mikor a hulladékot közvetlenül a lakosságtól ...
A lakóingatlanoknál keletkező lakossági hulladék, melynek fő összetevői papír, fém, műanyag ...
A hulladék előkészítése a hasznosítás vagy ártalmatlanítás előtt. Főleg mechanikai ...
A hulladék ártalmatlanításának egyik módszere, mely a szilárd hulladék tömegét ...
A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó hulladék átvétele, gyűjtése, ...
Az ötlépcsős hulladékpiramis a hulladékkezelési megoldások prioritásátábrázolja, ...
A környezetet nem csak PET- palackokkal vagy fémdobozokkal szennyezhetjük, hanem fénnyel és a hanggal is. A ...
Az egyik leggyakoribb műanyagfajta. Sűrűsége legalább 0,941 g/cm3. A HDPE-t leggyakrabban termékek csomagolására, ...
Levegőterheltségi szint vagy légszennyezettség, azaz a szennyező anyagok koncentrációja a talajközeli ...
Háromféle anyagból készülő csomagolóanyag, úgynevezett kompozit hulladék. Alkotóelemei: ...
Egy adott légszennyező forrásból meghatározott idő alatt kikerülő szennyező anyagok mennyisége. A ...
A Föld éghajlatában bekövetkező jelentős és hosszú távú változás, regionális ...
Mindazok a szerves és szervetlen hulladékok, melyek a lakóépületekben, közintézményekben, ...
A lakóházak szennyvizeit és a közintézmények, gazdálkodási szervezetek hasonló jellegű, ...
Engedélyezett mennyiség. Létezik például halászati kvóta, vadászati kvóta és ...
A kombinált ciklusú erőművekben a gázturbinás és a gőzturbinás ciklusok kombinációja ...
Nagy szervesanyag-tartalmú, földszerű anyag, ami a bio- és zöldhulladékok aerob mikroorganizmusok és ...
A komposztálás a szervesanyag-tartalmú hulladékok hasznosításának egyik módszere, melynek ...
A karbonlábnyom megmutatja, hogy egy adott egység, például egy egyén, egy vállalat vagy akár egy ...
Az a nem profit orientált, többségi köztulajdonban álló gazdálkodó szervezet, amely a ...
A kiterjesztett gyártói felelősség elvének gazdasági, pénzügyi oszlopa. Az 1995-ben hozott ...
Az újrahasznosítás folyamatát segítő jelek, melyek a termék összetételére ...
A különböző, jellemzően a lakosság által használt háztartási, szórakoztató ...
Amikor a levegőben szennyező anyagok kerülnek. A szennyező anyagok származhatnak természetes (például ...
Az elhalt állatok és növények szerves anyagait a lebontó szervezetek hasznosítják, és ...
A hulladék ártalmatlanításának leggyakoribb módja. A hulladék anyagi jellemzőinek ...
A háztartások azon, főleg nagyméretű hulladékai, melyek a gyűjtőedényekben nem helyezhetők ki. A ...
Olyan természetes forrásból kinyerhető, környezetbarát energia, mely folyamatosan rendelkezésre áll ...
Kereskedelmi forgalomba kerülő termékek csomagolásából keletkező hulladék. Anyaga lehet például ...
A műanyagok kőolajból, adalékok hozzáadásával készült mesterséges termékek. ...
A megelőzés azt jelenti, hogy bizonyos intézkedések meghozatalával és végrehajtásával a ...
A hulladék újrahasznosítása során keletkező nyersanyag, amelyből új termék ...
Telített szénhidrogén, színtelen, szagtalan gáz. A földgáz fő alkotója, főleg a szerves anyagok ...
A hulladéklerakókba általában olyan kevert hulladék kerül, melynek jelentős része ...
A nehézfémek megnevezést többféle értelmezés szerint is szokták használni. A két ...
A nyugati-hosszúság 135. és 155. illetve az északi-szélesség 35-45. foka között ...
Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy egy adott társadalomnak, országnak, csoportnak vagy egy embernek, az adott ...
A fogalom hazai és nemzetközi meghatározása eltér egymástól. Az ökoszisztéma nyílt ...
Környezettudatos tervezés, amely törekszik arra, hogy az adott termék környezetbarát (például ...
A permakultúra fogalmát az ausztrál Bill Mollison alkotta meg. Maga a szó a „permanent agriculture”, azaz az ...
Klórtartalmú, hőre érzékeny, kemény műanyag, számos helyen felhasználják. ...
A polisztirolból sok mindent készítenek, de jellemzően hablemezek, poharak, eldobható ételhordó ...
Az élelmiszeriparban széles körben használt csomagolóanyag, alacsony víz-és ...
Az ásványvizes és üdítős palackok leggyakoribb alapanyaga. Az újrahasznosítás során a ...
Refuse Derived Fuel, azaz másodlagos tüzelőanyag, amit a kevert települési hulladék illetve a szelektív ...
A különböző elemtípusok- ceruza, bébi, góliát, lapos- összefoglaló neve. A szárazelem ...
Fizikai, kémiai és biológia módszerekkel történő víztisztítás, amely után  a ...
A szemetet tulajdonosa már nem tudja vagy nem akarja használni. Vegyesen gyűjtve lerakóba kerül és nem hasznosul, ...
Sugárszennyezésről akkor beszélünk, ha a légkörbe jutott radioaktív anyag mennyisége ...
Sugárszennyezésről akkor beszélünk, ha a légkörbe jutott radioaktív anyag mennyisége ...
Savas esőről akkor beszélünk, amikor a csapadék pH-ja erősen savas irányba tolódik el. Ennek lehetnek ...
Szmog vagy füstköd akkor alakul ki, mikor egy adott területen a légszennyező anyagok koncentrációja meghaladja a ...
Az ionizáló sugárzások hatására kialakult szervi elváltozások. A nagy ...
A termelés, a fogyasztás vagy egyéb tevékenység során keletkezett anyag, amely káros hatást ...
Becslések szerint évente 8 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba és tengerekbe, ...
Emberi tevékenység hatására bekövetkező szennyezés, mely történhet például ipari ...
A természeti környezet jelentős mértékű változásának maradandó nyoma. Tájseb ...
A felszín közelében, a legfelső vízzáró réteg felett található víz, mely teljesen ...
A talaj pH értékének csökkenése, túlzott mértékben a savas tartomány felé ...
A háztartásokban keletkező szilárd vagy folyékony hulladék illetve az ehhez hasonló, és ezzel ...
A háztartási hulladék, a közterületi hulladék és a gazdasági ...
A tervezett elavulás egy elmélet, mely szerint egyes cégek termékeik tervezése, fejlesztése során ...
A világszerte jól ismert figura, mely ott virít a kukákon, és arra buzdít bennünket, hogy ne ...
A kifejezésnek kétféle jelentése van. Egyrészt jelenti a városiasodást, vagyis a városi ...
Mindazok a mesterséges eredetű – jellemzően az emberiség által az űrbe juttatott - űrobjektumok, amelyek már nem ...
A Napból érkező energia a Föld felszínére érve elnyelődik, majd onnan, már a felszín ...
Az újrahasználatra való előkészítés során a feleslegessé vált terméket ...
Amikor egy adott termék vagy csomagolás jelentősebb átalakítás nélkül újra használatba ...
A hulladékkezelés egyik módja, ami környezetbarátabb megoldás, mint az égetés vagy a ...
A légkör azon gázai, amelyek az üvegházhatás kiváltásáért felelősek. Legfontosabbak ...
A háztartási hulladék és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak azon ...
A veszélyes hulladékok ártalmatlanítására szolgáló égetőmű, ahol speciális ...
A kifejezés alatt az elektronikus postafiókokba érkező kéretlen levelek (spam-ek) sokaságát ...
Az emberi agy számára észlelhető, de kéretlen vizuális anyagok, mint például a körúti ...
A környezetszennyező tevékenység vagy folyamat, amelynek hatására a felszíni vagy felszínalatti vizek ...
A talajba beszántott zöld növények vagy növényi részek, amelyek javítják a talaj ...
Kertekből, parkokból származó növényi hulladék. Például fanyesedék, ág, gally, ...
A Zöld Pont egy nemzetközi védjegy, mely arra utal, hogy az adott termék gyártója pénzügyileg ...
A papírt – illetve annak ősét - már több mint kétezer éve ismerjük, Kínából ...
A műanyagok mesterséges úton előállított szerves polimerek. Az első műanyagot, a PVC-t 1838-ban ...
Italos kartonnal leginkább akkor találkozunk, ha tejet vagy gyümölcslevet iszunk. Ez egy társított ...
Az üveg készítése több ezer éves múltra tekint vissza. Szilíciumban gazdag alapanyagokból- ...
Elsősorban vas, acél illetve alumínium alapanyagú hulladék. Háztartási hulladékként ...
A háztartásokban rengeteg zöldhulladék keletkezik, ez akár a háztartási hulladék 30%-át ...
Ide tartozik minden kertből származó növényi rész, például a lehullott falevelek, a lenyírt fű, ...
A gumi alapanyaga sokáig kizárólag a kaucsukfa nedve, a kaucsuk volt. A növény az Amazonas-medencében ...
Évente mintegy 70 millió gépjárművet gyártanak világszerte. Egyetlen jármű legalább ...
A sütőolaj és a zsír többszöri használat után már alkalmatlan emberi fogyasztásra. A ...
A textil alapanyagát tekintve lehet természetes és mesterséges eredetű. A természetes növényi eredetű ...
A veszélyes hulladékot nem szabad a háztartási hulladékkal együtt kezelni, vagyis ne dobjuk azt a vegyes ...
A XXI. századi életstílusnak köszönhetően gyorsan cserélődő termékek, amelyek ekként gyorsan ...
A papírt – illetve annak ősét - már több mint kétezer éve ismerjük, Kínából ...
Az üveg készítése több ezer éves múltra tekint vissza. Szilíciumban gazdag alapanyagokból- ...
Elsősorban vas, acél illetve alumínium alapanyagú hulladék. Háztartási hulladékként ...
A háztartásokban rengeteg zöldhulladék keletkezik, ez akár a háztartási hulladék 30%-át ...
Ide tartozik minden kertből származó növényi rész, például a lehullott falevelek, a lenyírt fű, ...
A gumi alapanyaga sokáig kizárólag a kaucsukfa nedve, a kaucsuk volt. A növény az Amazonas-medencében ...
A XXI. századi életstílusnak köszönhetően gyorsan cserélődő termékek, amelyek ekként gyorsan ...
Évente mintegy 70 millió gépjárművet gyártanak világszerte. Egyetlen jármű legalább ...
A textil alapanyagát tekintve lehet természetes és mesterséges eredetű. A természetes növényi eredetű ...
A sütőolaj és a zsír többszöri használat után már alkalmatlan emberi fogyasztásra. A feleslegessé vált olaj és zsiradék azonban a környezet is ...
A nulla hulladék célkitűzés egyszerre jövőkép és gyakorlati iránymutatás egy olyan ...