Gyakran hallani erdőirtásokról, indokolatlannak tűnő fakivágásokról. De vajon tényleg ilyen borús a helyzet?
Talán soha nem volt még nagyobb szükségünk a fákra és az erdőkre, mint a mostani, felmelegedés és széndioxidkibocsátás által sújtott időkben. E növényeknek nemcsak a hőmérséklet szabályozásában, hanem a széndioxid megkötésében is kulcsszerepük van. Egy köbméternyi élő fa átlagosan 1,07 tonna CO2-t von ki a levegőből, ami azt jelenti, hogy a Magyarország területének mintegy 21%-át lefedő erdő évente körülbelül 4,3 millió tonna CO2-t köt le. Magyarországon az egy főre vetített karbonlábnyom 5,73 tonna széndioxid volt 2014-ben - fogyasztással és termeléssel együtt, ez az összes lakossal számolva 56,6 millió tonna.
A helyzet tehát fényesnek semmiképp nem mondható. Mégis gyakran hallani erdőirtásokról, indokolatlannak tűnő fakivágásokról. De vajon tényleg ilyen borús a helyzet? Erre a kérdésre kaptunk választ a Magyarország erdőállományának 2016. évi helyzetéről, állapotáról készült tanulmányból. Létezik még egy 2017-es statisztika is, de az korántsem ilyen részletes.
Lássuk a számokat!
“Erdőnek minősül a hivatalosan nyilvántartott, legalább 0,5 hektár kiterjedésű meghatározott fa-és cserjefajokkal fedett terület”. Ez kicsit kisebb, mint egy focipálya, melyet ezúttal 0,7-al számolunk.
Ez az erdőterület 2017. január 1-én 1 939 342 hektár volt (2017 végére 1940,1), ami kb. 37 Budapestnyi (52 520 ha) területet jelent. 2016-ban 1328 hektárral, vagyis körülbelül 0,1%-os csökkent az erdő 2015-höz képest, 2017-ben valamelyest sikerült pótolni ezt a hiányt. A csökkenés oka elsősorban a faültetési kedv drasztikus visszaesésének volt köszönhető: míg 2003/2004-ben 7574 hektárnyi erdőt ültettek el, és ez a szám 2006/2007-ben 18948 hektáron tetőzött, 2015-16-ban mindössze 158 hektrányi erdőt sikerült elültetni, mely egyrészt az uniós támogatások csökkenésének is köszönhető.
2016-ban a 2004 óta tartó (ekkor az erdőterület 1 836 428 hektár volt), folyamatos növekedési tendencia ért véget. Az eltelt 12 év alatt azonban így is 107914 hektáros növekedést könyvelhetünk el az erdőterületben, míg az élőfakészlet 14,5%-al, 48 millió m3-el nőtt 2003-hoz (334,3 m3) képest és 3,3 millióval 2015-höz (378,6 millió m3) képest. (Míg 2016-ban 381,9 millió m3, 2017-ben 386 millió m3 fának örvendhetett az ország.)
Védelmi célú erdők
Emellett több pozitív tendenciával is találkozhatunk, ilyen például a védelmi célú erdők arányának növekedése a 2003-as 34,4%-ról a 2016-os 37,5%-ra. (Védelmi cél lehet a természetvédelem mellett többek között a talaj, a víz, a települések védelme). A 2009-es erdőtörvény hatására terjed a természetes folyamatokra jobban alapozó gazdálkodás, mely gondoskodik arról, hogy ne minden fát vágjanak ki egyszerre, így a vágások ellenére is biztosított a folyamatos erdőborítás, vagyis az örökerdő létrejötte.
Mit tartogat a jövő?
A pozitív tendenciák ebben az esetben életbe vágóan fontosak, mert a felmelegedés jelei már így is mutatkoznak az erdőben. Már most is tapasztalható, hogy az erdőterületek egy-egy klímosztállyal melegedtek, a legveszélyeztetettebb terület a Nagyalföld, a klímaváltozás pedig a lucfenyő eltűnését és a Keszthelyi-hegység fekete fenyveseinek eltűnését eredményezheti. Mint az egy 2011-ben készült előrelejzésből kiderül, 2036 és 2065 között az ország éghajlatváltozási okokból vesztheti el erdeinek egy részét, és az ország legnagyobb területén uralkodóvá válhat az erdősztyepp kílma.
Ezt ellensúlyozandó, a kormány idén tavasszal jelentette be, hogy még ebben az évben 22 millió facsemetét tervez elültetni, ami 2000-2500 hektárnyi erdőterületet jelent. Az Agrárminisztériumtól kértem erről az akcióról bővebb információt, amint megérkezik, frissítem a cikket.
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Tizenévesen kezdett érdekelni a környezetvédelem, amikor rájöttem, hogy a környezetünk is „mi vagyunk”, és nem választhatjuk el magunkat azoktól a körülményektől, attól a szűkebb-tágabb miliőtől, melyben élünk. Ebbe a lelki környezet ugyanúgy beletartozik, mint a fizikai, és ezek együtt nagyban meghatározzák azt, hogy kik is vagyunk.