Eddig azt hitted, nem lehet állatokon tesztelni? Tévedtél.
Sokan úgy tudják, hogy az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2013-ban megtiltotta az EU-ban a kozmatikai összetevők gerinces állatokon történő tesztelését, illetve az ilyen termékek forgalmazását. Azonban most kiderült, hogy ez nem teljesen így van. A REACH kozmetikai anyagokra vonatkozó rendelet újabban már csak a szükségtelen állatkísérletek elkerüléséről szól (milyen óvatosan fogalmaznak). Az oldal legfrisebb információi szerint:
"Ha több információt szeretnénk megtudni a vegyi anyagokról, előfordul, hogy állatokon kell vizsgálni az adott anyagokat, ha a szükséges ismeretek másképp nem szerezhetők meg. A gyártók csak akkor végezhetnek új vizsgálatokat, ha kimerítettek minden egyéb releváns és rendelkezésre álló adatforrást".
Ennek érdekében több irányelvet is közzétettek: az ugyanazt az anyagot előállító vagy importáló vállalatoknak együtt kell működniük és meg kell osztaniuk az anyag lényegi tulajdonságaira vonatkozó információkat, emellett arra ösztönzik a vállalatokat, hogy alkalmazzanak más módszereket, mielőtt döntést hoznának a gerinces állatokon végzett kísérletek elvégzésével kapcsolatban.
Ez a két fényvédő anyag talán nem biztonságos
Mint azonban a cosmeticsbusiness.com híréből kiderül a híréből kiderül, most akadt egy olyan helyzet, amelyben maga az ECHA kötelezte a gyártót arra, hogy végezzen állatkísérleteket két, naptejekben az UVB sugarak ellen fényvédőként használt anyaggal, az Oktil-szaliciláttal (szalicilsav-2-etilhexil-észter, 2-ethylhexyl salicylate) és a homoszaláttal kapcsolatban, mely utóbbit az EWG 4-es, vagyis közepes kockázatúként sorolt be. Különösen az oktil-szaliciláttal kapcsolatban hiányosak az információk, és felmerült, hogy károsíthatja az endokrin rendszert.
A vizsgálatoknak tartalmazniuk kell egy 90 napos szubkrónikus toxicitási vizsgálatot, melynek során azokat a károsító hatásokat mérik, amelyek a vizsgálati minta ismételt vagy folyamatos beadása után következnek be, emellett szükség van két PNDT (a születés előtti, a korai fejlődés során esetleg fellépő toxicitási) és két EOGRT (reprodukciós és fejlődési toxicitási) vizsgálatot. Az egyik tesztben az anyagoknak a halak ivari érésére gyakorolt hatását kell vizsgálni.
A gyártó maga is fellebbezett a döntés ellen (bár azt nem tudjuk, hogy elsősorban állatvédelmi okokból-e) azzal érvelve, hogy az ECHA nem követelheti meg a gerinces állatokon végzett vizsgálatokat, mert az említett anyagok kizárólag kozmetikai termékek összetevőjeként használatosak. (Nem kizárt, hogy ők is úgy tudták, az állatokon tesztelés tilalma tényleg tilalom.) A fellebbezési tanács azonban fenntartotta, hogy a REACH-rendelet megengedi, hogy gerinceseken is végezzenek vizsgálatokat, hogyha ezáltal szerezhetők meg a szükséges információk egy anyag biztonságosságáról.
"A tilalom és az adatszolgáltatási követelmények összeegyeztethetetlenek"
A gyártó további érvei közé tartozott, hogy a halakkal végzett, az anyagok ivari fejlődésre gyakorolt hatását vizsgáló teszt nem tartozik a standard információk közé, melyeket a regisztráció megkövetel. Az ECHA erre a tekintélyelvre hivatkozva válaszolta azt, hogy az igaz, hogy nem standard a követelmény, de az ECHA meg megteheti, hogy mégis kér egy ilyen tesztet. Hasonló kísérleteket egyébként általában véve, nemcsak kozmetikai összetevők esetében olyan anyagoknál szoktak végezni, amelyek esetében felmerül az endokrinkárosító hatás, ahogyan az Oktil-szalicilát esetében is.
Az ECHA azzal foglalta össze a döntést, hogy a REACH-ben foglalt információszolgáltatási követelmények valamint az ugyanebben a kozmetikai rendeletben foglalt forgalomba hozatali és tesztelési „tilalmak” (így idézőjelben) összeegyeztetése sok éven át problémát jelentett, tág teret hagyva a különféle értelmezéseknek.
Megszólal a PETA
A hír hallatán természetesen a PETA sem maradt csöndben: úgy vélik, az ilyen döntések a cruelty-free („kegyetlenség“- illetve állatkísérlet, állatkínzás-mentes) fogalmának degradálását jelentik. Mint hozzátették, a fellebbezési tanács mostani döntése gyakorlatilag lehetővé teszik a gyártóknak és az ECHA-nak egyaránt, hogy figyelmen kívül hagyják a kozmetikai rendelet tesztelési és forgalmazás tilalmait."
A szervezet felhívja a figyelmet arra is hogy ha állatkísérletekre van szükség ahhoz, hogy egy kozmetikai összetevő megfeleljen a REACH követelményeinek, akkor azt az anyagot egyáltalán nem lenne szabad kozmetikumokban használni. Hiszen egyébként pont a tiltások célja nem valósul meg: annak biztosítása, hogy egy kozmetikai terméket biztonságosan forgalomba lehessen hozni állatkísérletek nélkül.
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Tizenévesen kezdett érdekelni a környezetvédelem, amikor rájöttem, hogy a környezetünk is „mi vagyunk”, és nem választhatjuk el magunkat azoktól a körülményektől, attól a szűkebb-tágabb miliőtől, melyben élünk. Ebbe a lelki környezet ugyanúgy beletartozik, mint a fizikai, és ezek együtt nagyban meghatározzák azt, hogy kik is vagyunk.