Mit ne vegyünk, ha szeretnénk megmenteni az Amazonast?

Vajon lenne-e hatása a brazil gazdaságra, ha lemondanánk valaminek a megvásárlásáról? És ha igen, akkor mi lenne ez?

Az égő Amazonas látványa olyan húsbavágó és kikerülhetetlen tapasztalat, melynek hatására most sokan gondolkodunk azon, hogy mit tehetnénk a brazil esőerdőért és általában véve is a környezetért. Talán olyanok is elkezdenek aggódni az erdőirtás és azt ezt lehetővé tévő gazdaság egész világot érintő, káros hatásai miatt, akik eddig nem érezték magukat érintettnek. Felmerült a petícióktól kezdve az adományozáson át a fogyasztási szokásaink megváltoztatásáig sok lehetőség. De vajon lenne-e hatása az esőerdőre, ha lemondanánk valaminek a megvásárlásáról? És ha igen, akkor mi lenne ez?

A brazil mezőgazdaság

Az erdőtüzeket gyakran a mezőgazdasági termelés, azon belül pedig a termőterületek bővítése okozza. A földművelés a brazil gazdaság egyik bázisa. Míg kezdetben a fókusz a cukornádon volt, Brazília fokozatosan a világ legnagyobb kávé-, szójabab, szarvasmarha és gabonaalapúetanol-exportőrévé vált, emellett jelentős mennyiségű kesudió is világkörüli útra indul innen.

2009-ben Brazíliában körülbelül 1 millió 60 ezer négyzetkilométernyi megműveletlen termőterület volt, vagyis nagyobb, mint Franciaország és Spanyolország együttvéve. Nem tudjuk pontosan, hogy ennyi termőterület mellett végülis miért van szükség erdőirtásra, mely nem teremt egyből termőterületet. Két faktor, ami a brazil földéhséget vezeti: az egyik az intenzív gazdálkodás és legeltetés, mely akár néhány év alatt is évtizedekre használhatatlanná tesz területeket (ehhez hozzávehetjük a vegyszereket is, melyeknek Bazília igen jelentős importőre, és amelyek egy része az EU-ban tiltott). A másik a szarvasmarhaexport rohamos növekedése, amely mellé talán a szója felzárkóztatása is tervben van.

Az amazonasi erdőtalaj egyébként alapvetően nem alkalmas a művelésre, a szükséges tápanyagokat az égetésből származó hamuval, valamint jelentős mennyiségű importtrágyával igyekeznek biztosítani. A trópusi, és sajnos, amint Szibéria példáján láttuk, a tajgai földművelésben is bevett gyakorlatnak számít az égetés. (Szibéria és a trópusok között az az egyik különbség, hogy míg Szibéria nem exportra termel, addig a trópusokon ez is jelentős faktor, ami motiválja az erdőirtást.) Az Amazonason általában előbb kivágják a fákat, hagyják kiszáradni a területet, majd ezután égetik fel.

Brazíliának szinte minden területén zajlik mezőgazdasági tevékenység, még a korábban gazdálkodásra alkalmatlannak ítélt középső területek is fellendültek a ’60-as években, amikor beindult a szarvasmarhatenyésztés. Ezzel párhuzamosan azt is felfedezték, hogy a szója nagyszerűen érzi magát ilyen nehéz körülmények között is, így Brazília mára a világ második legnagyobb szójatermesztőjévé küzdötte fel magát - részben az esőerdő rovására. (Az első az Egyesült Államok, a harmadik pedig Argentína). Mato Grosso az az állam, mely benyúlik az esőerdőbe, és ahol a szója és a szarvasmarha egyaránt nagy szerephez jut.

Az idei tűzeset a statisztikákban

Az idei tűzeset nagyságáról megoszlanak a vélemények. A brazil űrügynökség (INPE) adatai 72,843 tűzesetről számolnak be, mely állításuk szerint 83%-al több, mint amennyi tavaly ilyenkor volt, és az INPE-mérések kezdete, vagyis 2013 óta a legnagyobb számú.  Ebből azonban még nem derül ki, hogy ez valójában mekkora területet is jelent. A NASA szerint a tűz mértéke megfelel az Amazonas 15 éves átlagának, ugyanakkor ez úgy oszlik el, hogy a mezőgazdasági művelési területeken, Mato Grossó és Pará államban az átlag alatti, míg Amazonas és Rondonia államban átlag feletti a mértéke. A tűzesetek miatt sokan Bolsonaro elnök tevékenységét teszik felelőssé, aki nyíltan vállalja ellenségességét a környezetvédelemmel, és úgy véli, a mezőgazdaság növekedésének (és egyes információk szerint az Egyesült Államokkal folytatott földmutyinak) feleslegesen szab gátat az Amazonas. De lássuk, mire is kell annyira az a föld.

A brazil export

Brazil elsőszámú exportterméke (12%) a szójabab, melynek legnagyobb importőre Kína (itt köt ki a brazil szójababimport 79%-a). Ezután következik a vasérc 9,2%-al, melynek célpontja, nem fogjuk kitalálni, szintén Kína (53%), de itt száll be Európa is a képbe Németországgal (2,9%) és Hollandiával (4,6%). Van ezután még kőolaj, 7,9%-al, szerintem nem kell bemutatnunk a  távol-keleti célországot. Talán nem meglepő, hogy a miniszterelnök a mezőgazdaság mellett a bányászat előtt is megnyitná az Amazonast, változtatásokat vezetve be a bányászati szabályozásokban. (A világ legnagyobb vasércbányája egyébként Brazíliában található, a Carajás, de az Amazonasban eddig a bányászat nem tett olyan jelentős károkat, mint a mezőgazdaság.) A húsexport ezekhez képest eléggé elmarad, míg a csirke exportja 3%-on, a szarvasmarháé 2%-on áll.) A cukor viszont igencsak említésre méltó a maga 5,2%-ával, de az EU ebből nem sokat lát, Németország mindössze 0,091%-ot.

Az már kiderült, hogy Brazília igen termékeny kapcsolatot ápol Kínával, nincs ez másként az Egyesült Államokkal és Argentínával sem, Európában Hollandia és Németország  veszi ki a leginkább a részét a brazil javakból, innen kerülnek tovább a termékek a többi tagállamba. A brazil-európai kapcsolatokat átírhatja az a kereskedelmi egyezmény, melyet az Unió éppen ezekben a hetekben tervezi aláírni az Argentínát, Brazíliát, Uruguayt és Paraguayt tömörítő, dél-amerikai gazdasági szervezettel, a Mercosurral. A megállapodás lehetővé tenné, hogy az európai országok vámmentesen vagy kedvezményesen szállíthassanak ipari termékeket Dél-Amerikába, míg onnan mezőgazdasági termékek érkeznének kedvező feltételekkel. Ezt a folyamatot akasztotta meg az erdőtűz, de miután az európai vezetők ultimátumot adtak Bolsonarónak, ő hirtelen talált erőforrásokat a tűzoltásra. 

Így áll a hazai import

A 2017-es adatok szerint a hazai import legnagyobb részét az ilyen-olyan gépek teszik ki: integrált áramkörök, motoralkatrészek, irodai és telekommunikációs eszközök. A legtöbb dolog Németországon, Európa legnagyobb elosztóján keresztül érkezik, de van, ami Hollandiából jön. Ami egymagában jelentős importrészesedést ad, az az autóalkatrész (5,2%-al) ezután jönnek a szintén német autók (3,5%-al) és a francia gyógyszerek is ahhoz képest tetemes részt hasítanak ki az országba érkező termékekből (2,8%). (Az exporttermékek rangsora nagyjából ugyanez.) De a lényeg, hogy meg is van a brazil vasérc helye a magyar gazdaságban.

De mi a helyzet a szójával?

Először is nézzük az élelmiszerimportot, mely Magyarországon a többi területhez képest kis részt foglal el (megelőzi még a vas, a műanyag és a kőolaj). A takarmányszója importrészesedése 0,18%, ez viszont Szlovénián át valóban Brazíliából érkezik. Ezen a listán egyébként 0,31%-al vezetnek az egyéb élelmiszerek, bármik is legyenek azok, aztán jön a csoki 0,26%-al. Úgy tűnik, a legnagyobb kakóbab-beszállítónk nem más, mint Elefántcsontpart. A kávé 0,13, a cukor 0,11, a feldolgozott hús 0,10%-on áll. Európába a legtöbb kávét Brazília importálja, a kávéimport 31%-áért felel. A legtöbb kávé, ki gondolná, Németországba érkezik és itt is marad, de azért jut belőle Magyarországra is.

Ami a takarmányimportot illeti, első helyen a kukoricát találjuk évi 1,4 millió tonnával, a szója azért jelentősen le van maradva a maga 565 ezer tonnájával. A szójából a legtöbbet (49 százalék) a baromfiszektor használja fel, míg 39 százalék a sertéseknek, 12 százalék pedig a szarvasmarháknak jut. A szóját elsősorban Észak-Amerika szállítja Európába, a brazil import 28%-ról 19%-ra csökkent az elmúlt években.  

Mit ne vegyünk?

Ha bojkottálni akarnánk Brazília környezetpusztító tevékenységét, akkor nem annyira a mezőgazdaságon, mint inkább az autóiparon keresztül szólhatnánk bele a globális folyamatokba. Azonban, ha felszámolnánk a magyar autóipart, az sem jelentene akkora érvágást ott, mint itt. Mégis azt mondhatnánk, hogy elsősorban autót ne vegyünk, nemcsak az alapanyag miatt, hanem a széndioxidkibocsátás miatt is, és azért, mert ha már van autónk, akkor abba benzin kell, ami pedig a kőolajtermelés szintén környezetpusztító tevékenységét támogatja. 

Ha mégis maradunk az élelmiszeriparnál, azt látjuk, hogy az elsősorban a kávé és a szójabab mentén kapcsolódik Brazíliához. Először is a brazil kávét kellene kiiktatnunk, ez azonban nem mindig egyszerű, mert a kávé csomagolásán gyakran azt látjuk: nem EU-gazdaság. Olyan kávét keressünk, ami nemcsak fairtrade, hanem rá van írva az is, honnan származik. Az állati termékek közül elsősorban a baromfitermékeket kellene mellőznünk. A gyakran emlegetett szarvasmarha Magyarországon úgy tűnik, nem olyan jelentős tényező sem a takarmányozás, sem az import szempontjából, még a tejfogyasztást is beleszámítva sem. Emellett a felvágottakról volna érdemes lemondanunk, mert ezek kapcsán a legkevésbé ellenőrizhető, hogy honnan származnak és pontosan miből készülnek.

Emellett mindenből érdemes előnyben részesíteni a helyben készült termékeket, mert ez nemcsak az itteni gazdaságot erősíti, ellenőrizhető forrást biztosít, hanem a szénlábnyomot is csökkenti, emellett elkerülhetjük azt, hogy az EU-ban tiltott vegyszerek kerüljenek a szervezetünkbe. Ez alól kivételt jelentenek az előre csomagolt, feldolgozott élelmiszerek - pl. a felvágottak mellett a kekszek, miegymás - és persze a már említett takarmány. Ha tehát húst veszünk, akkor nem elég az, hogy hazai termelőtől származik, azt is tudnunk kellene, hogy mivel etetik és mivel gyógyszerezik az álattokat. Többek között ezért vannak sokan azon az állásponton, hogy a legegyszerűbb, ha teljes egészében lemondunk a húsról. (Na és persze azért, mert pl. a szarvasmarhatenyésztés, ha nem is nálunk, de az USA-ban hatalmas környezeti terhet jelent, az állatokkal való kegyetlen bánásmódról és a hozzá kapcsolódó erőszakról nem is beszélve, melynek magában a húsban is hormonális nyoma van.)  

Bár összességében úgy tűnik, a globális folyamatokba nem sok beleszólásunk van, erdővédelem és faültetés, fogyasztási tudatosság terén itthon is bőven akad teendő. Rajtunk is múlik, hogy milyen irányba tart a helyi életmód, és az, hogy lokálisan megtesszük-e, amit tehetünk. 

 

Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!



A cikk a következő napon jelent meg: 2019-08-25
Módosítás dátuma: 2019-08-26

Újságíró vagyok, elsősorban a társadalmi, pszichológiai kérdések és az életmóddal kapcsolatos témák foglalkoztatnak. Amellett, hogy saját életmódomban törekszem a fenntarthatóságra, igyekszem népszerűsíteni ezt a látásmódot, új nézőpontokat adni és addig ismeretlen összefüggéseket feltárni.

Erdőirtás
Akkumulátor-újrahasznosítás
Apex hulladéklerakó
Azbeszt
Anaerob
Anyagában történő hasznosítás
Ártalmatlanítás
Átrakóállomás
Biotrágya
Biomassza
Biológiailag lebomló hulladék
Bioaeroszol
Biogáz
Elkülönített vagy szelektív gyűjtés
Csurgalékvíz
Csurgalékvíz-kezelő rendszer
Csomagolási hulladékok
Deponálás
Depónia
Depóniagáz
Életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment LCA)
Értéknövelő hasznosítás (Upcycling)
Értékcsökkentő hasznosítás (Downcycling)
Életciklus-szemlélet
Egészségügyi hulladékok
Építési hulladék, sitt
Elektromos és elektronikai hulladék (e+e hulladék)
Élelmiszer-hulladék
Fertőző hulladék
Fémhulladékok hasznosítása
Fenntartható fejlődés
Globális felmelegedés
Gyűjtősziget
Kiterjesztett gyártói felelősség elve
Hulladékudvar
Hulladékgazdálkodás
Hulladékgazdálkodási létesítmény
Hulladék
Hulladékválogató
Hulladékégető mű (Hulladékégető mű)
Hulladékhő
Hulladékfajták
Hulladékkezelés
Használt sütőzsiradék
Hulladék hasznosítás
Házhoz menő szelektív hulladék gyűjtés
Háztartási hulladék
Hulladék-előkezelés
Hulladékok szelektálása
Hulladékégetés
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
Hulladékhierarchia (hulladékpiramis)
Hangszennyezés (zajszennyezés) (Közvetlen módon nem csatlakozik a témához)
HDPE (vagy PE-HD, nagy sűrűségű polietilén)
Italos-kartondoboz
Kibocsátás (emisszió)
Klímaváltozás
Kommunális hulladék (Települési szilárd hulladék)
Kommunális szennyvíz
Kvóta
Kombinált ciklus
Komposzt
Komposztálás
Karbonlábnyom
Környezetszennyezés
Környezetvédelmi termékdíj
Elektromos és elektronikai hulladékok
Levegőszennyezés
Lerakás
Lom
LDPE (PE-LD vagy kis sűrűségű polietilén)
Megújuló energia
Italoskarton hulladék
Műanyagfajták
Megelőzés
Másodnyersanyag
Metán
Mechanikai-biológiai hulladékkezelés
Nehézfém
Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget
Ökológiai lábnyom
Ökoszisztéma
Öko-design
Permakultúra
PVC vagy Polivinil-klorid
Polisztirol
Polipropilén
Polietilén-tereftalát (PET)
Rekultiváció
Szárazelem
Szennyvíztisztítás
Szürke víz
Szemét
Sugárszennyezés (radioaktív szennyezés)
Sugárszennyezés (radioaktív szennyezés)
Savas eső
Szmog
Sugárbetegségek
Szennyező anyag
Tengeri hulladék
Talajszennyezés
Tájseb
Talajvíz
Talajsavasodás
Települési szilárd hulladék (TSZH)
Tervezett elavulás
Tidyman
Urbanizáció
Űrszemét
Üvegházhatás
Újrahasználatra előkészítés
Újrahasználat
Újrahasznosítás
Üvegházhatású gázok (ÜHG)
Vegyes hulladék
Veszélyeshulladék-égető mű
Vörösiszap
Virtuális hulladék
Vizuális hulladék
Vízszennyezés
Zöldtrágya
Zöldulladék
Zöldpont
Papírhulladék
Műanyaghulladék
Italos karton hulladék
Üveghulladék
Fémhulladék
Konyhai zöldhulladék
Kerti zöldhulladék
Gumihulladék
Roncsautó, gépjármű-hulladék
Használt olaj és zsiradék
Textilhulladék
Veszélyes hulladék
Elektromos és elektronikai hulladék
Papírhulladék
Üveghulladék
Fémhulladék
Konyhai zöldhulladék
Kerti zöldhulladék
Gumihulladék
Elektronikai hulladék
Roncsautó, gépjármű-hulladék
Textilhulladék
Használt olaj és zsíradék
nulla hulladék
Az Erdőirtás fogalma
Az akkumulátorok és az elemek nehézfémeket és mérgező vegyületeket tartalmaznak, például ...
Apex Regional Landfill/Apex Transfer Station A Las Vegas mellett található Apex a világ egyik legnagyobb - egyben az USA ...
A természetes előfordulású ásványt a 80-as évekig széles körben használták ...
Az anaerob szervezetek életműködésükhöz nem igényelnek oxigént. Jelentős részük ...
Amikor a hulladékot jól azonosítható anyagokra szedik szét, és a hulladék ...
A hulladék hierarchia legalacsonyabb foka. Minden olyan hulladék, amely bármilyen okból nem kerül ...
A települések szilárd hulladékát – a lakossági hulladékot -  a kukásautók ...
Az intenzív mezőgazdasági tevékenység hatására a talajban élő mikroorganizmusok száma ...
Biológiai eredetű szervesanyag-tömeg. Az energetikai szempontú megközelítésben a biomassza az élő ...
Minden szervesanyag-tartalmú hulladék, mely biológiai úton, aerob vagy anaerob módon lebomlik. Lehet állati ...
A levegőben megtalálható biológiai eredetű részecskék. Vírusok, baktériumok, pollenek, ...
Szerves anyagok bomlásakor, oxigénmentes körülmények között, mikrobák ...
A különböző típusú hulladékok anyagcsoportok szerinti gyűjtése, mely ezáltal lehetővé teszi ...
A hulladéklerakóban keletkező szennyvíz, melynek fő összetevői a hulladék saját nedvességtartalma, a ...
A települési szilárd hulladéklerakók üzemeltetői kötelesek a keletkező csurgalékvizet kezelni. A ...
Kereskedelmi forgalomba kerülő termékek csomagolásából keletkező hulladék. Anyaga lehet például ...
A települési szilárd hulladék lerakása, megfelelő környezetvédelmi és ...
A települési szilárd hulladék végleges elhelyezésére szolgáló lerakó. ...
A hulladéklerakókon a szerves hulladék bomlása során képződő magas metántartalmú gáz. ...
Egy eszköz, mely környezetvédelmi szempontból vizsgálja egy adott termék életútját, a ...
Értéknövelő újrahasznosítás során megmarad az eredeti anyag minősége, és minden ...
Ebben az esetben az újrahasznosítás során már nem állítható elő ugyanolyan minőségű ...
Az életciklus szemlélet ma már az élet számos területén elterjedt megközelítési ...
A kórházakban, rendelőintézetekben és más egészségügyi intézményekben keletkező, ...
Építkezések, épületek bontása, felújítása során keletkező hulladék, mely ...
A lakossági elektromos és elektronikai berendezések hulladéka, főbb típusai: háztartási ...
Az élelmiszer-hulladéknak az élelmiszeripar emberi fogyasztásra vagy további feldolgozásra alkalmatlan ...
Elsősorban az egészségügyi ellátásban keletkezik. Különleges kezelést igényel. A fertőző ...
A fémhulladékok tulajdonságai hasznosítás során nem változnak és szinte korlátlan ...
A fenntartható fejlődés úgy biztosítja a gazdasági fejlődést, hogy mindeközben a környezeti ...
A Föld átlaghőmérsékletének emelkedése. Az amúgy természetes, ciklikus folyamatot az emberi ...
A közterületen elhelyezett szelektív gyűjtőszigetek zárható gyűjtőedényeibe a lakosság által ...
A gyártói felelősség elve értelmében a termék előállítója felelős azért, hogy ...
A hulladékudvar szakképzett személyzet által működtetett hulladék átvevőhely, ahol a ...
A hulladékokkal összefüggő tevékenységek rendszerét összefoglaló néven ...
Olyan létesítmény vagy telephely, mely alkalmas a hulladékgazdálkodási tevékenységek- ...
Minden olyan anyag, amely keletkezési helyén feleslegessé vált, tulajdonosa nem tart rá igényt. A ...
Két féle hulladék válogatót ismerünk. Egyrészt hulladékválogatónak nevezzük ...
Olyan létesítmény, amelyben a hulladékokat termikus úton, a bennük rejlő energia kinyerésével ...
Különböző technológiai és energetikai folyamatok közben képződő, az adott folyamatban nem hasznosuló ...
A hulladékokat több szempont szerint is csoportosíthatjuk. Anyagukat tekintve lehetnek többek között papír, ...
A hulladékkezelés magába foglalja mindazokat a tevékenységeket, amelyeknek célja, hogy a hulladék ...
A háztartásokban főzéshez, sütéshez használt sütőolaj és zsír fogyasztásra ...
Mindazon tevékenységek, amelyek a hulladékot visszavezetik a termelés és fogyasztás folyamatába. ...
A szelektív hulladékgyűjtés azon fajtája, mikor a hulladékot közvetlenül a lakosságtól ...
A lakóingatlanoknál keletkező lakossági hulladék, melynek fő összetevői papír, fém, műanyag ...
A hulladék előkészítése a hasznosítás vagy ártalmatlanítás előtt. Főleg mechanikai ...
Hulladékválogatás. A hulladékok szelektálása során a hulladék alapanyag szerint (pl. ...
A hulladék ártalmatlanításának egyik módszere, mely a szilárd hulladék tömegét ...
A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó hulladék átvétele, gyűjtése, ...
Az ötlépcsős hulladékpiramis a hulladékkezelési megoldások prioritásátábrázolja, ...
A környezetet nem csak PET- palackokkal vagy fémdobozokkal szennyezhetjük, hanem fénnyel és a hanggal is. A ...
Az egyik leggyakoribb műanyagfajta. Sűrűsége legalább 0,941 g/cm3. A HDPE-t leggyakrabban termékek csomagolására, ...
Háromféle anyagból készülő csomagolóanyag, úgynevezett kompozit hulladék. Alkotóelemei: ...
Egy adott légszennyező forrásból meghatározott idő alatt kikerülő szennyező anyagok mennyisége. A ...
A Föld éghajlatában bekövetkező jelentős és hosszú távú változás, regionális ...
Mindazok a szerves és szervetlen hulladékok, melyek a lakóépületekben, közintézményekben, ...
A lakóházak szennyvizeit és a közintézmények, gazdálkodási szervezetek hasonló jellegű, ...
Engedélyezett mennyiség. Létezik például halászati kvóta, vadászati kvóta és ...
A kombinált ciklusú erőművekben a gázturbinás és a gőzturbinás ciklusok kombinációja ...
Nagy szervesanyag-tartalmú, földszerű anyag, ami a bio- és zöldhulladékok aerob mikroorganizmusok és ...
A komposztálás a szervesanyag-tartalmú hulladékok hasznosításának egyik módszere, melynek ...
A karbonlábnyom megmutatja, hogy egy adott egység, például egy egyén, egy vállalat vagy akár egy ...
A környezeti elemek megváltozását, minőségének romlását okozó tevékenység. ...
A kiterjesztett gyártói felelősség elvének gazdasági, pénzügyi oszlopa. Az 1995-ben hozott ...
A különböző, jellemzően a lakosság által használt háztartási, szórakoztató ...
Amikor a levegőben szennyező anyagok kerülnek. A szennyező anyagok származhatnak természetes (például ...
A hulladék ártalmatlanításának leggyakoribb módja. A hulladék anyagi jellemzőinek ...
A háztartások azon, főleg nagyméretű hulladékai, melyek a gyűjtőedényekben nem helyezhetők ki. A ...
A leggyakrabban használt műanyag típus, melyből főleg fóliát, egyszer használatos nejlonzacskót, ...
Olyan természetes forrásból kinyerhető, környezetbarát energia, mely folyamatosan rendelkezésre áll ...
Kereskedelmi forgalomba kerülő termékek csomagolásából keletkező hulladék. Anyaga lehet például ...
A műanyagok kőolajból, adalékok hozzáadásával készült mesterséges termékek. ...
A megelőzés azt jelenti, hogy bizonyos intézkedések meghozatalával és végrehajtásával a ...
A hulladék újrahasznosítása során keletkező nyersanyag, amelyből új termék ...
Telített szénhidrogén, színtelen, szagtalan gáz. A földgáz fő alkotója, főleg a szerves anyagok ...
A hulladéklerakókba általában olyan kevert hulladék kerül, melynek jelentős része ...
A nehézfémek megnevezést többféle értelmezés szerint is szokták használni. A két ...
A nyugati-hosszúság 135. és 155. illetve az északi-szélesség 35-45. foka között ...
Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy egy adott társadalomnak, országnak, csoportnak vagy egy embernek, az adott ...
A fogalom hazai és nemzetközi meghatározása eltér egymástól. Az ökoszisztéma nyílt ...
Környezettudatos tervezés, amely törekszik arra, hogy az adott termék környezetbarát (például ...
A permakultúra fogalmát az ausztrál Bill Mollison alkotta meg. Maga a szó a „permanent agriculture”, azaz az ...
Klórtartalmú, hőre érzékeny, kemény műanyag, számos helyen felhasználják. ...
A polisztirolból sok mindent készítenek, de jellemzően hablemezek, poharak, eldobható ételhordó ...
Az élelmiszeriparban széles körben használt csomagolóanyag, alacsony víz-és ...
Az ásványvizes és üdítős palackok leggyakoribb alapanyaga. Az újrahasznosítás során a ...
Az alapvetően emberi tevékenység hatására keletkezett tájsebek-például bányagödrök, ...
A különböző elemtípusok- ceruza, bébi, góliát, lapos- összefoglaló neve. A szárazelem ...
Fizikai, kémiai és biológia módszerekkel történő víztisztítás, amely után  a ...
Főleg fürdő, zuhanyzó, mosdóvízből származó szennyvíz, mely némi mechanikai szűrés ...
A szemetet tulajdonosa már nem tudja vagy nem akarja használni. Vegyesen gyűjtve lerakóba kerül és nem hasznosul, ...
Sugárszennyezésről akkor beszélünk, ha a légkörbe jutott radioaktív anyag mennyisége ...
Sugárszennyezésről akkor beszélünk, ha a légkörbe jutott radioaktív anyag mennyisége ...
Savas esőről akkor beszélünk, amikor a csapadék pH-ja erősen savas irányba tolódik el. Ennek lehetnek ...
Szmog vagy füstköd akkor alakul ki, mikor egy adott területen a légszennyező anyagok koncentrációja meghaladja a ...
Az ionizáló sugárzások hatására kialakult szervi elváltozások. A nagy ...
A termelés, a fogyasztás vagy egyéb tevékenység során keletkezett anyag, amely káros hatást ...
Becslések szerint évente 8 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba és tengerekbe, ...
Emberi tevékenység hatására bekövetkező szennyezés, mely történhet például ipari ...
A természeti környezet jelentős mértékű változásának maradandó nyoma. Tájseb ...
A felszín közelében, a legfelső vízzáró réteg felett található víz, mely teljesen ...
A talaj pH értékének csökkenése, túlzott mértékben a savas tartomány felé ...
A háztartási hulladék, a közterületi hulladék és a gazdasági ...
A tervezett elavulás egy elmélet, mely szerint egyes cégek termékeik tervezése, fejlesztése során ...
A világszerte jól ismert figura, mely ott virít a kukákon, és arra buzdít bennünket, hogy ne ...
A kifejezésnek kétféle jelentése van. Egyrészt jelenti a városiasodást, vagyis a városi ...
Mindazok a mesterséges eredetű – jellemzően az emberiség által az űrbe juttatott - űrobjektumok, amelyek már nem ...
A Napból érkező energia a Föld felszínére érve elnyelődik, majd onnan, már a felszín ...
Az újrahasználatra való előkészítés során a feleslegessé vált terméket ...
Amikor egy adott termék vagy csomagolás jelentősebb átalakítás nélkül újra használatba ...
A hulladékkezelés egyik módja, ami környezetbarátabb megoldás, mint az égetés vagy a ...
A légkör azon gázai, amelyek az üvegházhatás kiváltásáért felelősek. Legfontosabbak ...
A háztartási hulladék és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak azon ...
A veszélyes hulladékok ártalmatlanítására szolgáló égetőmű, ahol speciális ...
Az alumíniumgyártás során keletkező, veszélyes hulladéknak minősülő melléktermék. A ...
A kifejezés alatt az elektronikus postafiókokba érkező kéretlen levelek (spam-ek) sokaságát ...
Az emberi agy számára észlelhető, de kéretlen vizuális anyagok, mint például a körúti ...
A környezetszennyező tevékenység vagy folyamat, amelynek hatására a felszíni vagy felszínalatti vizek ...
A talajba beszántott zöld növények vagy növényi részek, amelyek javítják a talaj ...
Kertekből, parkokból származó növényi hulladék. Például fanyesedék, ág, gally, ...
A Zöld Pont egy nemzetközi védjegy, mely arra utal, hogy az adott termék gyártója pénzügyileg ...
A papírt – illetve annak ősét - már több mint kétezer éve ismerjük, Kínából ...
A műanyagok mesterséges úton előállított szerves polimerek. Az első műanyagot, a PVC-t 1838-ban ...
Italos kartonnal leginkább akkor találkozunk, ha tejet vagy gyümölcslevet iszunk. Ez egy társított ...
Az üveg készítése több ezer éves múltra tekint vissza. Szilíciumban gazdag alapanyagokból- ...
Elsősorban vas, acél illetve alumínium alapanyagú hulladék. Háztartási hulladékként ...
A háztartásokban rengeteg zöldhulladék keletkezik, ez akár a háztartási hulladék 30%-át ...
Ide tartozik minden kertből származó növényi rész, például a lehullott falevelek, a lenyírt fű, ...
A gumi alapanyaga sokáig kizárólag a kaucsukfa nedve, a kaucsuk volt. A növény az Amazonas-medencében ...
Évente mintegy 70 millió gépjárművet gyártanak világszerte. Egyetlen jármű legalább ...
A sütőolaj és a zsír többszöri használat után már alkalmatlan emberi fogyasztásra. A ...
A textil alapanyagát tekintve lehet természetes és mesterséges eredetű. A természetes növényi eredetű ...
A veszélyes hulladékot nem szabad a háztartási hulladékkal együtt kezelni, vagyis ne dobjuk azt a vegyes ...
A XXI. századi életstílusnak köszönhetően gyorsan cserélődő termékek, amelyek ekként gyorsan ...
A papírt – illetve annak ősét - már több mint kétezer éve ismerjük, Kínából ...
Az üveg készítése több ezer éves múltra tekint vissza. Szilíciumban gazdag alapanyagokból- ...
Elsősorban vas, acél illetve alumínium alapanyagú hulladék. Háztartási hulladékként ...
A háztartásokban rengeteg zöldhulladék keletkezik, ez akár a háztartási hulladék 30%-át ...
Ide tartozik minden kertből származó növényi rész, például a lehullott falevelek, a lenyírt fű, ...
A gumi alapanyaga sokáig kizárólag a kaucsukfa nedve, a kaucsuk volt. A növény az Amazonas-medencében ...
A XXI. századi életstílusnak köszönhetően gyorsan cserélődő termékek, amelyek ekként gyorsan ...
Évente mintegy 70 millió gépjárművet gyártanak világszerte. Egyetlen jármű legalább ...
A textil alapanyagát tekintve lehet természetes és mesterséges eredetű. A természetes növényi eredetű ...
A sütőolaj és a zsír többszöri használat után már alkalmatlan emberi fogyasztásra. A feleslegessé vált olaj és zsiradék azonban a környezet is ...
A nulla hulladék célkitűzés egyszerre jövőkép és gyakorlati iránymutatás egy olyan ...