Egy 2018-as, koreai tanulmány a hosszútávú légszennyezés és a mentális egészség közötti kapcsolatot vizsgálta.
Korábbi kutatásokból már kiderült, hogy a rövid távú légszennyezés összefügg a depresszív tünetekkel: koreaiak és kanadaiak körében is megfigyelték, hogy 3 napon át tartó, magasabb légszennyezettség után jelentősen nőtt a depresszió miatt sürgősségi ellátásra szorulók száma.
Míg azonban a megelőző tanulmányok inkább a szezonális különbségekre és a rövid távú légszennyezés következményeire fókuszáltak, a kutatók ezúttal arra voltak kíváncsiak, hogyan hat a hosszútávú légszennyezés a közérzetre és a mentális egészségre. A koreai közösségi egészségügyi felmérés keretében 124 205 felnőtt személyes interjúját illetve orvosi diagnózisát vették alapul.
Miből áll a légszennyezés?
A légszennyezés mértékét a PM10 (a "szálló por" 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskéi), a nitrogén-dioxid, a szénmonoxid, és a kéndioxid éves átlagkoncentrációjából állapították meg. Ebből az első három vegyület az, melynek magas koncentrációja összefüggött a magas stressz-szinttel, a rossz életminőséggel, a depresszivitással és az öngyilkossági gondolatokkal.
A levegőben a szilárd és gáz halmazállapotú szennyeződések együtt vannak jelen, és káros egészségügyi hatásokat okozhatnak. A PM-ekhez gyakran kötődnek gőzfázisú vegyületek. A PM10 és az NO2 koncentrációja például összefügg egymással, és hasonló módon hatnak az emberi szervezetre, ezzel szemben az NO2-nek és az SO2-nek különböző fiziológiai hatásai lehetnek. Bár mindkettő gázhalmazállapotú, míg előbbi vízben kevéssé oldódik, a SO2 nagyon jól.
Árnyalja a depresszióval kapcsolatos képet
A mentális egészségi állapot összefüggésében figyelembe vettek más tényezőket is, szociodemográfiai jellemzőket és fizikai betegségeket, és ezen körülmények mérlegelése után úgy tűnik, a légszennyezettség önmagában is hatással van a mentális egészségre a megnövekvő szubjektív stressztől akár egészen az öngyilkossági gondolatokig.
Meglepő felfedezés volt, hogy a férfiak és a 65 év alattiak jobban ki vannak téve a légszennyezésből adódó közérzetromlásnak, mint a népesség többi tagja. Eddig úgy tűnt, hogy a mentális betegségek kockázata magasabb a nők és az idősek esetében, de a légszennyezés fontos tényező lehet a férfiak és a 65 évnél fiatalabbak esetében is. A férfiak lelki problémáit egyébként gyakran elfedheti az alkohol illetve az agresszió, így sok esetben aluldiagnosztizálják őket.
A légszennyező részecskék idegrendszeri hatása
A légszennyező anyagok gyulladásos folyamatokat indíthatnak el az ideg-, az endokrin- és az immunrendszerben, változásokat okozhatnak a hippocampusban, amelyek az állatkísérletek alapján depresszív viselkedést idézhetnek elő. A légszennyezés által okozott idegrendszeri gyulladás megváltoztathatja a természetes immunválaszokat, így akár embereknél is hozzájárulhat a neurodegeneratív betegségek kialakulásához.
A légszennyezés hosszú távon számos kockázattal jár a mentális egészségünkre nézve, és további kutatások szükségesek a demográfiai tényezők behatóbb feltárására. Az eredmények azonban hozzásegíthetnek a légszennyezéssel kapcsolatos irányelvek megfogalmazásához.
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Tizenévesen kezdett érdekelni a környezetvédelem, amikor rájöttem, hogy a környezetünk is „mi vagyunk”, és nem választhatjuk el magunkat azoktól a körülményektől, attól a szűkebb-tágabb miliőtől, melyben élünk. Ebbe a lelki környezet ugyanúgy beletartozik, mint a fizikai, és ezek együtt nagyban meghatározzák azt, hogy kik is vagyunk.