A trópusi élővilág feláldozása az olcsó és gyors hasznot jelentő pálmaolaj oltárán

A világban jelenleg nagyiparban zajlik az – állatfajok felének otthonául szolgáló – trópusi esőerdők kiirtása, elsősorban azért, hogy a helyükön mezőgazdálkodást folytassanak, olajpálma-ültetvényeket vagy külszíni bányákat telepítsenek.

Amikor elmegy az ember egy állatkertbe és végignézi az egzotikus állatokat, a sok látnivalótól gyakran megesik, hogy nem olvassa el a különböző tájékoztatókat az állatokról. Sajnos egyre többször lehet azt olvasni, hogy egy-egy faj a saját élőhelyén veszélyeztetett. Számos környezeti probléma közül az egyik legsürgetőbb az a biodiverzitás-csökkenés. Az élőlények kapcsolatrendszere rendkívül komplex, sok fajnak olyan szerepe van az életközösségekben, melyről nincs is tudomásunk, mégis sok másik élőlény fennmaradása ezek jelenlététől függ, így könnyen belátható, hogy nagyon érzékeny a rendszer, melynek mi is a részesei vagyunk.

A fajkihalás sebessége a természetes szintnél ma ezerszer nagyobb ütemű. Vajon miért lehet ez? Gyakran előfordul, hogy egy kérdésre két megoldás közül akarunk választani, egy probléma okát feketén vagy fehéren látjuk, a környezeti tényezők azonban nagyon nem ilyenek, tele vannak átmenetekkel, kapcsolatokkal és sok összetevőjük van. A fajok kihalásának sok természetes és mesterséges oka lehet, azonban az emberek a Föld felszínén történő egyre növekvő térhódításukkal csak fokozzák a biológiai sokféleség csökkenését. A természetes élőhelyek kiterjedése azáltal, hogy ipari, mezőgazdasági vagy lakott területté minősítik át őket, nyersanyag bányászatot (fosszilis tüzelőanyagok, ércek, drágakövek stb.) folytatnak rajtuk, folyamatosan csökken. A földön vagy vízen közlekedő különböző nagysebességű járművek részére kialakított utak gyarapodásával világszerte felaprózódnak a nagyobb, egybefüggő, akár több populációt is eltartó életterek. Emellett a nagymértékű vadászat, halászat és az illegális állat- vagy állati testrész-kereskedelem – a szigorúnak gondolt – nemzetközi egyezmények (pl. CITES) tiltó és szabályzó hatása ellenére is mindenütt célzottan, negatívan hat az egyes populációkra. Különösen igaz ez a nagy területigénnyel rendelkező élőlényekre, a szigeteken, vagy elszigetelt területeken élőkre, az orvvadászok által célponttá vált fajokra stb. Új területek feltörését megelőzően felégetik az otthonukként szolgáló erdőket, melyből jó esetben el tudnak menekülni –, ha még van hová –, rosszabb esetben élve vesznek oda, vagy előzetesen levadásszák őket.

A világban jelenleg nagyiparban zajlik az – állatfajok felének otthonául szolgáló – trópusi esőerdők kiirtása, elsősorban azért, hogy a helyükön mezőgazdálkodást folytassanak, olajpálma-ültetvényeket vagy külszíni bányákat telepítsenek. A helyi lakosságot azzal áltatják, hogy munkahelyeket teremtenek nekik, valamint iskolákat, egyetemeket építenek a helyükre, így sok esetben elmarad a szükséges tiltakozás. Számos példa bizonyítja, hogy ezek nem épülnek meg, cserébe visszamarad a terméketlen föld, az éhínség, a munkanélküliség, különböző – korábban nem ismert – betegségek (pl. potenciálisan toxikus kémiai elem szennyezés tünetei, légúti megbetegedések), és újkeletű környezeti katasztrófák (földcsuszamlás, aszály, árvíz stb.) olyan helyeken, ahol előtte ezek nem voltak megfigyelhetők.

A világ pálmaolaj-termelésének 85%-át két szigetország, Indonézia és Malajzia adja. Az ültetvényeken jellemzően egy faj él, melyeket rendkívül mérgező növényvédőszerekkel (peszticidekkel) kezelnek, míg az eredeti életközösség – amellett, hogy felér egy természeti gyógyszertárral – hektáronként ezres nagyságrendben vonultatja fel a különböző fajokat. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a ’70-es években még mintegy 290 ezerre becsülte a borneói orangutánok (Pongo pygmaeus) számát, azonban 2018-ban már bőven 100 ezer alatti a teljes populáció mérete, mely folyamatosan csökken. 1999 és 2015 között hozzávetőleg 100 ezer súlyosan veszélyeztetett orangutánt öltek meg Borneón (https://www.bbc.com/news/science-environment-42994630). Ugyanitt élnek a borneói törpeelefántok (Elephas maximus borneensis), melyek számát a természetes élőhelyén már csak 1500-ra becsüli a Természetvédelmi Világalap (WWF). Továbbá a térségben élnek az endemikus borneói ködfoltos párducok (Neofelis diardi), a szumátrai orangutánok (Pongo abelii), a szumátrai orrszarvúak (Dicerorhinus sumatrensis), a szumátrai tigrisek (Panthera tigris sumatrae), a gibbonok, valamint az ázsiai tapírok (Tapirus indicus), melyek mind-mind súlyosan veszélyeztetettek az élőhelyvesztés és az orvvadászat miatt. A veszélyeztetett kisebb emlősöket, madarakat, hüllőket, kétéltűeket, a gerincteleneket felsorolni sem lehet, hiszen tömegesebbek, kisebbek, így sok esetben alig észrevehetőek. Jelentőségük azonban korántsem elhanyagolható, mert egyrészt táplálékul szolgálnak más, nagyobb fajoknak, másrészt gyönyörűek, különlegesek lehetnek a maguk nemében, harmadrészt a tudomány hasznukat tudja venni. Ilyenek a különböző antibiotikumokat termelők, vagy az egyedi fiziológiai tulajdonsággal bíró élőlények.

Sajnálatos módon a pálmaolaj rövid távon gazdaságilag annyira népszerű lett, hogy az elvtelen, tudatlan, pénzéhes és korrupt politikusok és transznacionális vállalatbirodalmak karöltve mindent megtesznek azért, hogy minél nagyobb területeket be tudjanak vonni a termelés alá, és egyre jobban szétterjesszék a trópusi területeken az ültetvényeket. Mostanra az indonéziai orangutánok életközösségei mellett az afrikai főemlősöké is veszélyeztetve lesz – sok másik probléma mellet – az ültetvények folyamatos térhódítása miatt is (https://www.bbc.com/news/science-environment-45146581), és a sorból a Dél-Amerika trópusi élővilága sem marad ki.

Mit tehet egy kis ember, mit tehetünk, hogy megállítsuk ezt a pusztítást? Sokan mondják, hogy semmit, mert nincs beleszólásunk az olyan hatalmas gazdasági érdekekbe, amelyek az egész bolygón átívelő folyamatokat irányítanak. De nagyon-nagyon sokan tévednek! Mindenki, az összes elköltött pénzével támogat valakit és valamit, minden megvásárolt termék kiválasztásánál valami mellett döntünk. Ahogy egyre jobban zavarja az embereket a sok környezetbe kerülő műanyag, és kezdenek leszokni az egyszer használatos és rossz minőségű műanyagtermékek vásárlásáról, úgy reményeim szerint rá fognak jönni, hogy ez a fajta környezetrombolás is önfegyelemmel elkerülhető. Ha egy emberként állna fel mindenki, hogy márpedig én nem kérek többé műanyag szívószálat, akkor nem gyártanák. Semmivel sem másabb az erkölcstelen, nem fenntartható erdőirtásokból származó, gyerekmunkával készülő, tömegmészárlásokkal járó pálmaolajtermelés sem. Talán még kisebb a visszhangja, és kevésbé szembetűnő, mint a naponta összegyűlő hatalmas mennyiségű felesleges műanyagszemét. Valójában azonban nem kisebb volumenű, hiszen a pálmaolaj különböző neveken ott van a bioüzemanyagoktól kezdve a legtöbb félkész és kész élelmiszeren át a kozmetikumok jelentős részében.

„Ez csak egy üveg mogyoróvaj. Ez csak egy szívószál. Ez csak egy doboz margarin.” – Mondta 7,6 milliárd ember.

 

Kép forrása: Wikipedia

Kép eredeti forrása: Flickr

Kép szerző: Hayden

Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!



A cikk a következő napon jelent meg: 2018-11-15
Módosítás dátuma: 2019-03-20

Olyan korban élünk, amikor egyéni, közösségi és nemzetközi szinten is aktív cselekvésre és összefogásra van szükség annak érdekében, hogy élhetőbb, fenntarthatóbb világot adjunk át gyermekeinknek, unokáinknak. Ezért összehangoltabbá kell tennünk az üzleti és a társadalmi érdekeket, erőteljesebben kell fókuszálnunk az edukációra, a társadalmi szemléletformálásra, így a környezettudatos gondolkodásmód erősítésére is.

A HOLNAPUTÁN rendszere ebben kíván Partner lenni: Tudáscentrumként, tájékozódási pontként és kommunikációs felületként nyújt díjmentes publikációs lehetőségeket a felelősen gondolkodók számára. A Holnapután részletesebb bemutatása ezen az aloldal érhető el.

Akkumulátor-újrahasznosítás
Apex hulladéklerakó
Azbeszt
Anaerob
Anyagában történő hasznosítás
Ártalmatlanítás
Átrakóállomás
Biotrágya
Biomassza
Biológiailag lebomló hulladék
Bioaeroszol
Biogáz
Elkülönített vagy szelektív gyűjtés
Csurgalékvíz
Csurgalékvíz-kezelő rendszer
Csomagolási hulladékok
Deponálás
Depónia
Depóniagáz
Életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment LCA)
Értéknövelő hasznosítás (Upcycling)
Értékcsökkentő hasznosítás (Downcycling)
Életciklus-szemlélet
Egészségügyi hulladékok
Építési hulladék, sitt
Elektromos és elektronikai hulladék (e+e hulladék)
Élelmiszer-hulladék
Fertőző hulladék
Fémhulladékok hasznosítása
Fenntartható fejlődés
Globális felmelegedés
Gyűjtősziget
Kiterjesztett gyártói felelősség elve
Gyűjtőedény
Hulladékgazdálkodás
Hulladékgazdálkodási létesítmény
Hulladék
Hulladékválogató
Hulladékégető mű (Hulladékégető mű)
Hulladékhő
Hulladékfajták
Hulladék hasznosítás
Házhoz menő szelektív hulladék gyűjtés
Háztartási hulladék
Hulladékok szelektálása
Hulladékégetés
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
Hulladékhierarchia (hulladékpiramis)
Hangszennyezés (zajszennyezés) (Közvetlen módon nem csatlakozik a témához)
HDPE (vagy PE-HD, nagy sűrűségű polietilén)
Imisszió
Italos-kartondoboz
Kibocsátás (emisszió)
Klímaváltozás
Kommunális hulladék (Települési szilárd hulladék)
Kommunális szennyvíz
Kvóta
Komposzt
Komposztálás
Karbonlábnyom
Környezetszennyezés
Közszolgáltató
Környezetvédelmi termékdíj
Környezetvédelmi termékjelek
Elektromos és elektronikai hulladékok
Levegőszennyezés
Lebontók (reducensek)
Lerakás
Lom
LDPE (PE-LD vagy kis sűrűségű polietilén)
Megújuló energia
Italoskarton hulladék
Műanyagfajták
Másodnyersanyag
Metán
Mechanikai-biológiai hulladékkezelés
Nehézfém
Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget
Ökológiai lábnyom
Ökoszisztéma
Öko-design
Permakultúra
PVC vagy Polivinil-klorid
Polisztirol
Polipropilén
Rekultiváció
Szárazelem
Szennyvíztisztítás
Szürke víz
Szemét
Sugárszennyezés (radioaktív szennyezés)
Sugárszennyezés (radioaktív szennyezés)
Savas eső
Szmog
Sugárbetegségek
Szennyező anyag
Tengeri hulladék
Talajszennyezés
Tájseb
Talajvíz
Talajsavasodás
Települési szilárd hulladék (TSZH)
Tervezett elavulás
Tidyman
Urbanizáció
Űrszemét
Üvegházhatás
Újrahasználatra előkészítés
Újrahasználat
Újrahasznosítás
Üvegházhatású gázok (ÜHG)
Vegyes hulladék
Veszélyeshulladék-égető mű
Vörösiszap
Virtuális hulladék
Vizuális hulladék
Vízszennyezés
Zöldtrágya
Zöldulladék
Zöldpont
Papírhulladék
Műanyaghulladék
Italos karton hulladék
Üveghulladék
Fémhulladék
Konyhai zöldhulladék
Kerti zöldhulladék
Gumihulladék
Roncsautó, gépjármű-hulladék
Használt olaj és zsiradék
Textilhulladék
Veszélyes hulladék
Elektromos és elektronikai hulladék
Papírhulladék
Üveghulladék
Fémhulladék
Konyhai zöldhulladék
Kerti zöldhulladék
Gumihulladék
Elektronikai hulladék
Roncsautó, gépjármű-hulladék
Textilhulladék
Használt olaj és zsíradék
nulla hulladék
Az akkumulátorok és az elemek nehézfémeket és mérgező vegyületeket tartalmaznak, például ...
Apex Regional Landfill/Apex Transfer Station A Las Vegas mellett található Apex a világ egyik legnagyobb - egyben az USA ...
A természetes előfordulású ásványt a 80-as évekig széles körben használták ...
Az anaerob szervezetek életműködésükhöz nem igényelnek oxigént. Jelentős részük ...
Amikor a hulladékot jól azonosítható anyagokra szedik szét, és a hulladék ...
A hulladék hierarchia legalacsonyabb foka. Minden olyan hulladék, amely bármilyen okból nem kerül ...
A települések szilárd hulladékát – a lakossági hulladékot -  a kukásautók ...
Az intenzív mezőgazdasági tevékenység hatására a talajban élő mikroorganizmusok száma ...
Biológiai eredetű szervesanyag-tömeg. Az energetikai szempontú megközelítésben a biomassza az élő ...
Minden szervesanyag-tartalmú hulladék, mely biológiai úton, aerob vagy anaerob módon lebomlik. Lehet állati ...
A levegőben megtalálható biológiai eredetű részecskék. Vírusok, baktériumok, pollenek, ...
Szerves anyagok bomlásakor, oxigénmentes körülmények között, mikrobák ...
A különböző típusú hulladékok anyagcsoportok szerinti gyűjtése, mely ezáltal lehetővé teszi ...
A hulladéklerakóban keletkező szennyvíz, melynek fő összetevői a hulladék saját nedvességtartalma, a ...
A települési szilárd hulladéklerakók üzemeltetői kötelesek a keletkező csurgalékvizet kezelni. A ...
Kereskedelmi forgalomba kerülő termékek csomagolásából keletkező hulladék. Anyaga lehet például ...
A települési szilárd hulladék lerakása, megfelelő környezetvédelmi és ...
A települési szilárd hulladék végleges elhelyezésére szolgáló lerakó. ...
A hulladéklerakókon a szerves hulladék bomlása során képződő magas metántartalmú gáz. ...
Egy eszköz, mely környezetvédelmi szempontból vizsgálja egy adott termék életútját, a ...
Értéknövelő újrahasznosítás során megmarad az eredeti anyag minősége, és minden ...
Ebben az esetben az újrahasznosítás során már nem állítható elő ugyanolyan minőségű ...
Az életciklus szemlélet ma már az élet számos területén elterjedt megközelítési ...
A kórházakban, rendelőintézetekben és más egészségügyi intézményekben keletkező, ...
Építkezések, épületek bontása, felújítása során keletkező hulladék, mely ...
A lakossági elektromos és elektronikai berendezések hulladéka, főbb típusai: háztartási ...
Az élelmiszer-hulladéknak az élelmiszeripar emberi fogyasztásra vagy további feldolgozásra alkalmatlan ...
Elsősorban az egészségügyi ellátásban keletkezik. Különleges kezelést igényel. A fertőző ...
A fémhulladékok tulajdonságai hasznosítás során nem változnak és szinte korlátlan ...
A fenntartható fejlődés úgy biztosítja a gazdasági fejlődést, hogy mindeközben a környezeti ...
A Föld átlaghőmérsékletének emelkedése. Az amúgy természetes, ciklikus folyamatot az emberi ...
A közterületen elhelyezett szelektív gyűjtőszigetek zárható gyűjtőedényeibe a lakosság által ...
A gyártói felelősség elve értelmében a termék előállítója felelős azért, hogy ...
Szabványos mérettel rendelkező hulladékgyűjtésre szolgáló edény, zsák, eszköz, ...
A hulladékokkal összefüggő tevékenységek rendszerét összefoglaló néven ...
Olyan létesítmény vagy telephely, mely alkalmas a hulladékgazdálkodási tevékenységek- ...
Minden olyan anyag, amely keletkezési helyén feleslegessé vált, tulajdonosa nem tart rá igényt. A ...
Két féle hulladék válogatót ismerünk. Egyrészt hulladékválogatónak nevezzük ...
Olyan létesítmény, amelyben a hulladékokat termikus úton, a bennük rejlő energia kinyerésével ...
Különböző technológiai és energetikai folyamatok közben képződő, az adott folyamatban nem hasznosuló ...
A hulladékokat több szempont szerint is csoportosíthatjuk. Anyagukat tekintve lehetnek többek között papír, ...
Mindazon tevékenységek, amelyek a hulladékot visszavezetik a termelés és fogyasztás folyamatába. ...
A szelektív hulladékgyűjtés azon fajtája, mikor a hulladékot közvetlenül a lakosságtól ...
A lakóingatlanoknál keletkező lakossági hulladék, melynek fő összetevői papír, fém, műanyag ...
Hulladékválogatás. A hulladékok szelektálása során a hulladék alapanyag szerint (pl. ...
A hulladék ártalmatlanításának egyik módszere, mely a szilárd hulladék tömegét ...
A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó hulladék átvétele, gyűjtése, ...
Az ötlépcsős hulladékpiramis a hulladékkezelési megoldások prioritásátábrázolja, ...
A környezetet nem csak PET- palackokkal vagy fémdobozokkal szennyezhetjük, hanem fénnyel és a hanggal is. A ...
Az egyik leggyakoribb műanyagfajta. Sűrűsége legalább 0,941 g/cm3. A HDPE-t leggyakrabban termékek csomagolására, ...
Levegőterheltségi szint vagy légszennyezettség, azaz a szennyező anyagok koncentrációja a talajközeli ...
Háromféle anyagból készülő csomagolóanyag, úgynevezett kompozit hulladék. Alkotóelemei: ...
Egy adott légszennyező forrásból meghatározott idő alatt kikerülő szennyező anyagok mennyisége. A ...
A Föld éghajlatában bekövetkező jelentős és hosszú távú változás, regionális ...
Mindazok a szerves és szervetlen hulladékok, melyek a lakóépületekben, közintézményekben, ...
A lakóházak szennyvizeit és a közintézmények, gazdálkodási szervezetek hasonló jellegű, ...
Engedélyezett mennyiség. Létezik például halászati kvóta, vadászati kvóta és ...
Nagy szervesanyag-tartalmú, földszerű anyag, ami a bio- és zöldhulladékok aerob mikroorganizmusok és ...
A komposztálás a szervesanyag-tartalmú hulladékok hasznosításának egyik módszere, melynek ...
A karbonlábnyom megmutatja, hogy egy adott egység, például egy egyén, egy vállalat vagy akár egy ...
A környezeti elemek megváltozását, minőségének romlását okozó tevékenység. ...
Az a nem profit orientált, többségi köztulajdonban álló gazdálkodó szervezet, amely a ...
A kiterjesztett gyártói felelősség elvének gazdasági, pénzügyi oszlopa. Az 1995-ben hozott ...
Az újrahasznosítás folyamatát segítő jelek, melyek a termék összetételére ...
A különböző, jellemzően a lakosság által használt háztartási, szórakoztató ...
Amikor a levegőben szennyező anyagok kerülnek. A szennyező anyagok származhatnak természetes (például ...
Az elhalt állatok és növények szerves anyagait a lebontó szervezetek hasznosítják, és ...
A hulladék ártalmatlanításának leggyakoribb módja. A hulladék anyagi jellemzőinek ...
A háztartások azon, főleg nagyméretű hulladékai, melyek a gyűjtőedényekben nem helyezhetők ki. A ...
A leggyakrabban használt műanyag típus, melyből főleg fóliát, egyszer használatos nejlonzacskót, ...
Olyan természetes forrásból kinyerhető, környezetbarát energia, mely folyamatosan rendelkezésre áll ...
Kereskedelmi forgalomba kerülő termékek csomagolásából keletkező hulladék. Anyaga lehet például ...
A műanyagok kőolajból, adalékok hozzáadásával készült mesterséges termékek. ...
A hulladék újrahasznosítása során keletkező nyersanyag, amelyből új termék ...
Telített szénhidrogén, színtelen, szagtalan gáz. A földgáz fő alkotója, főleg a szerves anyagok ...
A hulladéklerakókba általában olyan kevert hulladék kerül, melynek jelentős része ...
A nehézfémek megnevezést többféle értelmezés szerint is szokták használni. A két ...
A nyugati-hosszúság 135. és 155. illetve az északi-szélesség 35-45. foka között ...
Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy egy adott társadalomnak, országnak, csoportnak vagy egy embernek, az adott ...
A fogalom hazai és nemzetközi meghatározása eltér egymástól. Az ökoszisztéma nyílt ...
Környezettudatos tervezés, amely törekszik arra, hogy az adott termék környezetbarát (például ...
A permakultúra fogalmát az ausztrál Bill Mollison alkotta meg. Maga a szó a „permanent agriculture”, azaz az ...
Klórtartalmú, hőre érzékeny, kemény műanyag, számos helyen felhasználják. ...
A polisztirolból sok mindent készítenek, de jellemzően hablemezek, poharak, eldobható ételhordó ...
Az élelmiszeriparban széles körben használt csomagolóanyag, alacsony víz-és ...
Az alapvetően emberi tevékenység hatására keletkezett tájsebek-például bányagödrök, ...
A különböző elemtípusok- ceruza, bébi, góliát, lapos- összefoglaló neve. A szárazelem ...
Fizikai, kémiai és biológia módszerekkel történő víztisztítás, amely után  a ...
Főleg fürdő, zuhanyzó, mosdóvízből származó szennyvíz, mely némi mechanikai szűrés ...
A szemetet tulajdonosa már nem tudja vagy nem akarja használni. Vegyesen gyűjtve lerakóba kerül és nem hasznosul, ...
Sugárszennyezésről akkor beszélünk, ha a légkörbe jutott radioaktív anyag mennyisége ...
Sugárszennyezésről akkor beszélünk, ha a légkörbe jutott radioaktív anyag mennyisége ...
Savas esőről akkor beszélünk, amikor a csapadék pH-ja erősen savas irányba tolódik el. Ennek lehetnek ...
Szmog vagy füstköd akkor alakul ki, mikor egy adott területen a légszennyező anyagok koncentrációja meghaladja a ...
Az ionizáló sugárzások hatására kialakult szervi elváltozások. A nagy ...
A termelés, a fogyasztás vagy egyéb tevékenység során keletkezett anyag, amely káros hatást ...
Becslések szerint évente 8 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba és tengerekbe, ...
Emberi tevékenység hatására bekövetkező szennyezés, mely történhet például ipari ...
A természeti környezet jelentős mértékű változásának maradandó nyoma. Tájseb ...
A felszín közelében, a legfelső vízzáró réteg felett található víz, mely teljesen ...
A talaj pH értékének csökkenése, túlzott mértékben a savas tartomány felé ...
A háztartási hulladék, a közterületi hulladék és a gazdasági ...
A tervezett elavulás egy elmélet, mely szerint egyes cégek termékeik tervezése, fejlesztése során ...
A világszerte jól ismert figura, mely ott virít a kukákon, és arra buzdít bennünket, hogy ne ...
A kifejezésnek kétféle jelentése van. Egyrészt jelenti a városiasodást, vagyis a városi ...
Mindazok a mesterséges eredetű – jellemzően az emberiség által az űrbe juttatott - űrobjektumok, amelyek már nem ...
A Napból érkező energia a Föld felszínére érve elnyelődik, majd onnan, már a felszín ...
Az újrahasználatra való előkészítés során a feleslegessé vált terméket ...
Amikor egy adott termék vagy csomagolás jelentősebb átalakítás nélkül újra használatba ...
A hulladékkezelés egyik módja, ami környezetbarátabb megoldás, mint az égetés vagy a ...
A légkör azon gázai, amelyek az üvegházhatás kiváltásáért felelősek. Legfontosabbak ...
A háztartási hulladék és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak azon ...
A veszélyes hulladékok ártalmatlanítására szolgáló égetőmű, ahol speciális ...
Az alumíniumgyártás során keletkező, veszélyes hulladéknak minősülő melléktermék. A ...
A kifejezés alatt az elektronikus postafiókokba érkező kéretlen levelek (spam-ek) sokaságát ...
Az emberi agy számára észlelhető, de kéretlen vizuális anyagok, mint például a körúti ...
A környezetszennyező tevékenység vagy folyamat, amelynek hatására a felszíni vagy felszínalatti vizek ...
A talajba beszántott zöld növények vagy növényi részek, amelyek javítják a talaj ...
Kertekből, parkokból származó növényi hulladék. Például fanyesedék, ág, gally, ...
A Zöld Pont egy nemzetközi védjegy, mely arra utal, hogy az adott termék gyártója pénzügyileg ...
A papírt – illetve annak ősét - már több mint kétezer éve ismerjük, Kínából ...
A műanyagok mesterséges úton előállított szerves polimerek. Az első műanyagot, a PVC-t 1838-ban ...
Italos kartonnal leginkább akkor találkozunk, ha tejet vagy gyümölcslevet iszunk. Ez egy társított ...
Az üveg készítése több ezer éves múltra tekint vissza. Szilíciumban gazdag alapanyagokból- ...
Elsősorban vas, acél illetve alumínium alapanyagú hulladék. Háztartási hulladékként ...
A háztartásokban rengeteg zöldhulladék keletkezik, ez akár a háztartási hulladék 30%-át ...
Ide tartozik minden kertből származó növényi rész, például a lehullott falevelek, a lenyírt fű, ...
A gumi alapanyaga sokáig kizárólag a kaucsukfa nedve, a kaucsuk volt. A növény az Amazonas-medencében ...
Évente mintegy 70 millió gépjárművet gyártanak világszerte. Egyetlen jármű legalább ...
A sütőolaj és a zsír többszöri használat után már alkalmatlan emberi fogyasztásra. A ...
A textil alapanyagát tekintve lehet természetes és mesterséges eredetű. A természetes növényi eredetű ...
A veszélyes hulladékot nem szabad a háztartási hulladékkal együtt kezelni, vagyis ne dobjuk azt a vegyes ...
A XXI. századi életstílusnak köszönhetően gyorsan cserélődő termékek, amelyek ekként gyorsan ...
A papírt – illetve annak ősét - már több mint kétezer éve ismerjük, Kínából ...
Az üveg készítése több ezer éves múltra tekint vissza. Szilíciumban gazdag alapanyagokból- ...
Elsősorban vas, acél illetve alumínium alapanyagú hulladék. Háztartási hulladékként ...
A háztartásokban rengeteg zöldhulladék keletkezik, ez akár a háztartási hulladék 30%-át ...
Ide tartozik minden kertből származó növényi rész, például a lehullott falevelek, a lenyírt fű, ...
A gumi alapanyaga sokáig kizárólag a kaucsukfa nedve, a kaucsuk volt. A növény az Amazonas-medencében ...
A XXI. századi életstílusnak köszönhetően gyorsan cserélődő termékek, amelyek ekként gyorsan ...
Évente mintegy 70 millió gépjárművet gyártanak világszerte. Egyetlen jármű legalább ...
A textil alapanyagát tekintve lehet természetes és mesterséges eredetű. A természetes növényi eredetű ...
A sütőolaj és a zsír többszöri használat után már alkalmatlan emberi fogyasztásra. A feleslegessé vált olaj és zsiradék azonban a környezet is ...
A nulla hulladék célkitűzés egyszerre jövőkép és gyakorlati iránymutatás egy olyan ...