Egy ENSZ által támogatott kezdeményezés az úszó városok építésének lehetőségeit tanulmányozza. Az alternatív települések elsősorban az árvízveszélynek kitett partmenti régióknak nyújthatnak megoldást.
A világ legnagyobb városainak mintegy 90%-át veszélyezteti a gleccserek olvadása és a tengerszint emelkedése. Erre a helyzetre megoldást keresve merült fel az úszó városok ötlete, melyeknek alapját a tengerfenékhez rögzített, körben egymáshoz kapcsolt, moduláris platformok képezik.
A településfejlődés világméretű problémáinak megoldására létrehozott, a fenntartható városfejlesztéseken dolgozó ENSZ HABITAT az Oceanix nevű céggel, a Massachusetts Institute of Technologyval és az Explorers Clubbal együttműködve dolgozza ki a vízivárosok koncepcióját.
A klímaváltozás hatására egyre több ember kényszerül a városi nyomornegyedekbe, az úszó város egy lehet a megoldások között erre a problémára – nyilatkozta nemrégiben Maimunah Mohd Sharif, az ENSZ Habitat ügyvezető igazgatója.
Készülnek már a prototípusok!
A tervek szerint hónapokon belül felépül az első prototípus, mely New Yorkban, az ENSZ székházhoz közeli East Riveren fog horgonyozni. Koppenhágába is terveznek egy hasonló települést, az amerikai azonban még ennél is korszerűbb lesz, mert önellátó rendszerben termeli meg a szükséges élelmet és energiát. Mindehhez persze a legkorszerűbb kutatásokra van szükség a vízgazdálkodás és a tengermérnökség területén.
Számos feltételnek kell megfelelni...
A jövő városainak ugyanis nem csupán fenntarthatónak kell lenniük, de ellenállónak is a szélsőséges időjárási körülményekkel szemben.
- Az úszó városok ötlete kapcsán ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy nem tereli-e el túlzottan a figyelmet a klímaváltozás okairól és a partmenti településeket sújtó természeti katasztrófákról.
- Sokan figyelmeztetnek arra is, hogy ezek a városok csak a leggazdagabbak számára lennének elérhetőek, ahogyan ezt például a Dubai partjainál úszó villák esetében is látjuk, ezért a rászorulókra is tekintettel kell lenni már a tervezés fáziásban is.
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) adatai szerint, amennyiben a globális átlaghőmérséklet 1,5 fokkal növekszik a preindusztriális (iparosodás előtti) korszakhoz képest, akkor a tengerszint akár 77 centiméterrel is emelkedhet 2100-ig. Ha azonban a globális felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik, és nem történnek intézkedések a hőmérsékletnövekedés megakadályozására, az 1,5 fokos határértéket valószínűleg már 2030 és 2052 között túllépjük.
Az úszó városok kutatásával születő, innovatív technológiák nem csupán a vízi települések létrehozásában, hanem a már létező, szárazföldi városok fejlesztésében is segíthetnek, ahogyan erre Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász is felhívta a figyelmet.
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Olyan korban élünk, amikor egyéni, közösségi és nemzetközi szinten is aktív cselekvésre és összefogásra van szükség annak érdekében, hogy élhetőbb, fenntarthatóbb világot adjunk át gyermekeinknek, unokáinknak. Ezért összehangoltabbá kell tennünk az üzleti és a társadalmi érdekeket, erőteljesebben kell fókuszálnunk az edukációra, a társadalmi szemléletformálásra, így a környezettudatos gondolkodásmód erősítésére is.
A HOLNAPUTÁN rendszere ebben kíván Partner lenni: Tudáscentrumként, tájékozódási pontként és kommunikációs felületként nyújt díjmentes publikációs lehetőségeket a felelősen gondolkodók számára. A Holnapután részletesebb bemutatása ezen az aloldal érhető el.