A műanyagszennyezés káros hatásaira reagálva az Európai Unió ún. műanyag stratégiájának célja az egyszer használatos műanyagok csökkentése, a műanyagok újrahasználatának és a műanyaghulladék újrafeldolgozásának növelése. Az irányelv egyik érdekessége, hogy az egyszer használatos műanyagok alatt érti az ún. bioműanyagokat, azaz a növényi alapú és biológiai úton lebomló műanyag termékeket is, továbbá betiltja az oxo-degradábilis (széteső) műanyagok forgalmazását.
De mi a probléma a társadalmilag zöld megoldásnak titulált biológiailag lebomló műanyagokkal?
A téves kommunikációnak köszönhetően a lebomló műanyagokat régóta tartják számon, mint környezetbarát alternatívákat, holott ezen anyagokat az esetek döntő többségében egyszer használatos termékek formájában forgalmazzák (pl. eldobható poharak, szívószálak, zacskók). Egyszer használatos termékként az eldobó kultúra részét képezik, erősítve a lakosságban a mára berögződött rossz szemléletet, és továbbra is nyomást gyakorolva a természeti erőforrásokra.
További gond, hogy jelenleg Magyarországon a komposztálható műanyagok hulladékainak megfelelő kezelésére nincsen lehetőség, ezek a hulladékok így hulladéklerakókban és -égetőkben kötnek ki.
„A lebomló műanyagokból készült termékek gyors terjedésnek indultak a rendezvényszervezés területén, ugyanakkor jelenleg nincs kialakított infrastruktúra a szelektált begyűjtésre és a megfelelő hulladékkezelésre, így a bioműanyagra váltás a fenti probléma megoldása nélkül mindössze zöldrefestő intézkedés – mondta Csobay Krisztina, a rendezvényzöldítéssel évek óta foglalkozó Zöldövezet Társulás elnöke. – „Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a jogszabályi környezet részesítse előnyben azokat szervezőket, akik valóban zöldre váltanak, azaz betétdíjas, visszaváltható rendszereket vezetnek be a kevesebb hulladék érdekében.”
További probléma, hogy a bioműanyagok küllemükben nagyon hasonlóak a sima műanyagokhoz, így „könnyen bekeverednek a műanyag szelektív gyűjtőkbe, újabb kihívások elé állítva az újrafeldolgozókat” – emelte ki Dr. Borosnyay Zoltán, a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója.
„Ezek az anyagok valójában csak ipari körülmények között tudnak lebomlani, így házi komposztálásuk sem megoldás a kezelésükre” – tette hozzá Urbán Csilla, a Humusz Szövetség elnöke. – „Azt kell belátni, hogy a műanyagszennyezés fő okozója, hogy túlságosan sok olyan terméket gyártunk és használunk, amelyek rendkívül rövid idő alatt válnak – sok esetben kezelhetetlen – hulladékká. Az első és legfontosabb lépés az egyszer használatos termékek visszaszorítása, többek között újrahasználati rendszerek bevezetésével.”
Az állásfoglalást kiadó szervezetek az újrahasználati rendszerek minél szélesebb körű elterjedésén dolgoznak, a helyesen szétválogatott szelektív hulladék gyűjtésének segítésében elkötelezettek, valamint a körforgásos gazdaság támogatói.
„Magyarországon is egyre nő a környezettudatosan működő vendéglátóhelyek száma. A legtöbben jelentős erőfeszítéseket tesznek a műanyag hulladékuk csökkentése érdekében. Fontos, hogy ők is tisztában legyenek azzal, hogy a műanyag PLA-ra cserélése környezetvédelmi szempontból nem a legmegfelelőbb megoldás, itt szemléletbeli változásra van szükség. Nem szabad egyszer használatos anyagokban gondolkodnunk“ - mondta dr. Horvátth Sarolta a Felelős Gasztrohős Alapítvány kuratóriumának elnöke.
A részletes szakmai állásfoglalás, melyben a hivatkozások is elérhetőek, itt megtalálható: https://humusz.hu/biomuanyag_allasfoglalas
Kép forrása: Shutterstock
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Hulladékcsökkentés, tudatos életmód népszerűsítése, szemléletformálás - ezekkel foglalkozik a Humusz Szövetség már több mint 20 éve. Környezetvédelmi civil szervezetként kiemelt céljuk a hulladékmegelőzési és hulladékcsökkentési jógyakorlatok terjesztése, a lakosság környezettudatos életmód felé való irányítása. A nulla hulladék felé tartó úton eszközeik a tájékoztatás, az oktatás és a lakossági tanácsadás, illetve szakmai partnerként a szabályozási keretek kidolgozásában is részt vesznek. Mindez rendkívül széles skálájú programokat jelent; legyen az környezeti nevelési program kicsiknek és nagyoknak, rendezvények szervezése és rajtuk való részvétel, pályázatok, országos és nemzetközi kapcsolati háló vagy a piaci oldal “zöldítése”.