Kutatók 25 csimpánzkölyök felcseperedését figyelték meg a mára már elterjedt, mozgás által aktivált kamerák bevetésével a Kongó-medencében. A tanulmányuk azt dokumentálta, hogy az ember legközelebbi rokonai hogyan fejlesztik ki egyedi eszközhasználó készségüket a tápanyagban gazdag termeszhangyák, a csimpánzok egyik kedvenc csemegéjének begyűjtésére.
Kutatók 25 csimpánzkölyök felcseperedését figyelték meg a mára már elterjedt, mozgás által aktivált kamerák bevetésével a Kongó-medencében. A tanulmányuk azt dokumentálta, hogy az ember legközelebbi rokonai hogyan fejlesztik ki egyedi eszközhasználó készségüket a tápanyagban gazdag termeszhangyák, a csimpánzok egyik kedvenc csemegéjének begyűjtésére.
Ellentétben a Kelet-és Nyugat-Afrikában élő csimpánzokkal, akik egy eszközt használva gyűjtenek termeszhangyákat, a közép-afrikai Kongó-medence csimpánzai eszközpárokat használnak – szúró, lyukasztó botot vagy gallyat, és egy lyukba illeszthető „horgászbotot” – a földalatti fészkek és a föld feletti halmok bányászására. Vitathatatlan, hogy e régió csimpánzainál figyelték meg az állatvilág eddigi legfejlettebb eszközhasználatát. Ráadásul a termeszek, hangyák és méz gyűjtésére használt eszközpárokat a hatékonyság növelésének érdekében képesek különböző módon átalakítani.
Stephanie Musgrave, a University of Miami biológus antropológusa több ezer órányi videóanyagot vizsgált meg, hogy kiderítse, hogyan fejlesztik ki a kongói csimpánzok ezt a komplex képességet. A videók többek között erdei elefántok, leopárdok és gorillák termeszvár-látogatásait is tartalmazták a Kongói Köztársaság Goualougo-háromszögében. A kutató mintegy 660 órányi videóanyagot talált 25, egy kevéssé ismert alfajhoz (Pan troglodytes troglodytes) tartozó fiatal csimpánz látogatásairól. A felvételek 15 évet öleltek fel, dokumentálva a csimpánzok eszközhasználatának fejlődését születéstől egészen felnőttkorig.
Musgrave és a Goualougo-háromszög Emberszabásúak Projekt kutatói a most elsőként vizsgálják azt, hogyan sajátítják el a közép-afrikai csimpánzok az eszközpárok készítését és használatát. Ez nemcsak azt tárhatja fel, hogyan öröklődnek a kialakult kultúrák csimpánznemzedékeken át, hanem azt is, hogy miért játszott olyan fontos szerepet a technológia az ember törzsfejlődésében.
„Az embereken kívül a csimpánzok eszközhasználata a legösszetettebb az állatvilágban, így ha tanulmányozzuk, hogyan sajátítják el a fiatal csimpánzok ezt a képességet, megérthetjük, hogy a korai ember hogyan érte el ugyanezt”, nyilatkozta Musgrave, az Antropológia Tanszék professzora és a kutatás American Journal of Physical Anthropology folyóiratban megjelent cikkjének főszerzője. „Az általuk használt lebomló anyagokból készült eszközök kialakulása különösen érdekes, mert minden bizonnyal a mi őseink is használtak ilyen lebomló – kő helyett növényi részekből készült – eszközöket, amikről azonban nem maradt fenn régészeti lelet”, - tette hozzá.
A kutatás részeként Musgrave és társszerzői, Elizabeth Lonsdorf, David Morgan és Crickette Sanz egyedülálló módon két, egymástól több mint 1300 mérföld távolságra élő csimpánzpopuláció eszközhasználati képességének fejlődését hasonlították össze – Goualougo-ból és a tanzániai Gombe-ből.
Lonsdorf, a Franklin & Marshall College pszichológia professzora csimpánzokat kutat a Gombe-ban – a történelem leghosszabb csimpánzkutatásának helyszínén, amit a primatológus Jane Goodall indított el 60 évvel ezelőtt. Morgan, a Chicagói Lincoln Park Állatkert munkatársa és Sanz a St Louis-i Washington Egyetemről közösen alapították a Goulaougo-háromszög Emberszabásúak Projektet, melyhez a közép-afrikai vad csimpánzok viselkedésének ezidáig lehosszabb távú kutatási munkáját köthetjük - a Wildlife Conservation Society-val együttműködve mintegy 20 éve tanulmányozzák ezt a csimpánzpopulációt. Továbbá ők a távolról vezérelt kamerák csimpánzkutatásban való használatának úttörői.
Jelenlegi kutatásukhoz a csoport a Gombe-ban kifejlesztett módszertant alkalmazva figyelte meg az eszközhasználat fejlődését. A két vizsgált populációnál lényeges különbségeket fedeztek fel a termeszgyűjtés elsajátításának időbeliségében és sorrendjében.
Mind a goualougo-i, mind pedig a gombe-i kölykök már 2 éves koruk előtt elkezdik az eszközhasználat próbálgatását, viszont a gombe-i csimpánzok már a sikeres eszközhasználat előtt, vagy azzal egyidejűleg tanulják meg azokat saját maguk elkészíteni. Ezzel ellentétben goualougo-i társaik már az eszközkészítés előtt megtanulják a sikeres termeszhalászat módját, melyhez korai éveikben a területen talált, vagy idősebb csimpánzoktól kapott eszközöket használják.
Különbség továbbá az is, hogy míg a Gombe-ban sokféle alapanyagból készítenek eszközöket a csimpánzok, a Goualougo-ban az eszközöket alaposan megválogatják, csak néhány növényfajt használva fel a készítésükhöz. Mi több, át is alakítják őket, hogy még hatékonyabbak legyenek.
Musgrave szerint: „Él egy kép a fejükben a feladathoz szükséges tökéletes eszközről és csak a megfelelő eszközt használják – nincs keveredés. A szúró eszközök kimondottan tartós és ellenálló fából készülnek, a „horgászbotok” pedig puha, hajlékony növényi szárakból. A gombe-i csimpánzokkal ellentétben itt a botok végét a fogukkal rojtosítják, s ezzel az ecset-szerű véggel az eszköz 10-szer olyan hatékony a termeszgyűjtésben.”
Miután elsajátítják az eszközök elkészítésének módját, Musgrave megfigyelte, hogy a Goualougo-ban élő csimpánzok ezeket sorrendben alkalmazzák – a föld fölötti termeszfészkekhez először egy gallyat, majd egy „horgászbotot”, a földalatti, sokkal nehezebben megbontható fészkekhez pedig először egy lyukszúró eszközt, majd egy „horgászbotot” használnak. Ez utóbbi folyamat olyan fáradságos munkát jelent, hogy a kutatók szerint a csimpánzok ezt a tanulási folyamatnak csak egy későbbi szakaszában képesek elsajátítani, és akkor is csak néhány egyed. A feltételezésük be is igazolódott.
„Több százszor láttam, ahogy csimpánzok földalatti termeszfészkeket próbálnak feltárni”,- nyilatkozta Musgrave. „Ez a feladat nemcsak rendkívüli erőt igényel, hanem olyan technikai készségeket is, amelyek serdülőkorban talán tovább fejlődnek.”
A kutatási eredmények alátámasztják, hogy a fennmaradáshoz szükséges kompetenciák kialakulásának ritmusa feladattól és csimpánzpopulációtól függően is változhat : a lokális kultúra létrejötte az egyes populációkra jellemző. A kutatók azt is hozzátették, hogy az eszközhasználatban mutatkozó helyi különbségeket akár a csimpánzok közötti szociális hatásokra is visszavezethetjük.
„Korábbi kutatásunkban megfigyeltük, hogy a goualougo-i csimpánzok sokkal aktívabb és segítőkészebb anyák, mint a gombe-iak”, - mondta Musgrave. „Goualougo-ban az anyacsimpánzok hajlamosabbak eszközöket adni kicsinyeiknek. Ez a segítőkészség hosszútávon nagyban hozzájárulhat az említett képességek megszerzéséhez.”
Az eszközhasználati hagyományok átadásának, illetve ennek fajonkénti változásainak megfigyelése Musgrave szerint hozzájárulhat az emberi kumulatív kultúra kialakulásának megértéséhez.
„Az emberi kultúra egyik legszembetűnőbb jellemzője a komplexitása”, mondta. „Ezt nevezzük ’kumulatív’-nak. Ez azt jelenti, hogy az idők során az ötletek és újítások felhalmozódnak, így a következő generáció olyan technológiákat örököl és tanul meg, amik sokkal összetettebbek bárminél, amit valaki valaha egyedül kitalálhatna. Az összehasonlító tanulmányok betekintést nyújthatnak abba, hogy a technológia hogyan vált az emberi evolúció kulcsfontosságú elemévé.”
Mindazonáltal Musgrave arra figyelmeztet, hogy a további kutatások kimenetele az emberi hatások által egyre inkább veszélyeztetett csimpánzfajok és életmódjuk védelmétől, hosszútávú fennmaradásától függ.
Fordította: Nagy Anita
A képeken a Tchimpounga Rehabilitációs Központunkban élő árva csimpánzok láthatóak. Őket szüleiktől, csoportjuktól orvvadászok elrabolták így nem tanulhatták meg a természetben az eszközhasználatot. Elkobzásuk, megmentésük után kerültek hozzánk, majd gondozóink szeretete, türelme segítségével mégis szert tehetnek rá.
Az árva csimpánzok továbbképzésére támogatókat keresünk, örökbefogadó nevelőszülők személyében:
Jelentkezés
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Dr. Jane Goodall 1977-ben hozta létre a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok és élőhelyük védelmének érdekében. Az azóta eltelt idő alatt pedig már a világ 24 országában alakult Jane Goodall Intézet, s a globális hálózat összesen több mint 110 országot foglal magában. 1991-ben Dr. Goodall, a fiatalságba vetett hite és reménye jeleként útjára indította a Roots & Shoots környezeti nevelési programot, aminek tagjai aktív környezetvédelmi programok által azóta is nap mint nap enyhítik a bolygónkra nehezedő terheket.