Állítsuk meg a vadállatokkal való kereskedést. Ha a gazdasági növekedést fontosabbnak tartjuk a környezetvédelemnél, ezzel gyermekeink jövőjét tesszük tönkre.
Bár a koronavírus járvány miatt ő is kénytelen otthon maradni, Dr. Jane Goodall a bezártság ellenére is kihasználja az idejét: a járvány kitörésével összefüggésbe hozható élő-vadállat piacok globális betiltására szólít fel.
A 86 éves neves természetvédő, aki rendszerint egy évben 300 napot utazik, most éjjel-nappal telefonál, podcast-okat és videókat készít, és fáradhatatlanul hirdeti életcélját képező üzenetét a természet megóvásának fontosságáról. Az Independent-nek így nyilatkozott erről :
Életemben nem voltam még ilyen elfoglalt, kivéve talán a PhD disszertációm megírásának utolsó napjaiban.
Dr. Goodall az 1960-as években Tanzániában végzett kutatásokat a csimpánzok viselkedésével kapcsolatban és felfedezte, hogy legközelebbi rokonaink sokkal több mindenben hasonlítanak hozzánk, mint azt előzőleg hittük: személyiséggel rendelkeznek, eszközt használnak, utánozzák egymást és meggyászolják elpusztult társaikat.
Goodall már évtizedek óta kéri a világot a természet tiszteletben tartására. Üzenete soha nem volt még aktuálisabb, mint napjainkban, a koronavírus krízis idején, amely világszerte már 1,6 millió igazolt megbetegedéshez vezetett, több, mint 98,000 halálos áldozatot követelt, továbbá globális gazdasági válságot idézett elő.
A The Independent –nek múlt hónapban nyilatkozó környezetvédők szerint amennyiben továbbra sem veszünk tudomást a természeti világ pusztítása és a fertőző betegségek közötti összefüggésről, nem a koronavírus lesz az utolsó járvány, ami végigsöpör az emberiségen.
Az amerikai National Institutes of Health (Nemzeti Egészségvédelmi Intézetek) szerint az úgynevezett zoonotikus betegségekkel – vagyis az állatokról az emberre terjedő kórokkal– évente világszerte 2,5 milliárd ember fertőződik meg és 2,7 millió ember haláláért tehetők felelőssé. A HIV, az Ebola, a SARS, a Mers és a Zika vírusok feltételezhetően ugyancsak állatokról ugrottak át az emberre.
Dr. Goodall, számos más aktivista, valamint Elizabeth Maruma Mrema, az ENSZ biológiai sokféleségért felelős megbízott ügyvezető titkára a vadállatokkal való kereskedelem és a vadállatok élő-állat piacokon való adás-vételének korlátozására szólítanak fel. A koronavírus járvány kitörése gyaníthatóan egy ilyen élő vadállatokat árusító piacon kezdődött a kínai Wuhan városában, ahol az állatokkal való közvetlen érintkezés lehetővé tette, hogy a vírus átugorjon az emberre.
Egy afrikai piacon a helyiek felvilágosítása után a jelenlétükben elégetik a bozóthús maradványokat
A környezet pusztítása miatt az állatok egyre kisebb területen kényszerülnek élni, a vírusok pedig továbbadódnak egyik állatról a másikra.
“Aztán ott van a vadállat-kereskedelem és ahogy a vadakkal bánunk. A húspiacokon az emberek és az állatok összezsúfolódnak. Nem csak Kínában, hanem Ázsia sok más részén és Afrikában is, ahol virágzik a bozóthús-kereskedelem. Ez az a helyzet, amikor a vírus könnyen átugorhat az emberre és ez történt a Covid-19 esetében is.
Az a baj, hogy ezt már előre lehetett sejteni. Tudni lehetett, hogy bekövetkezik, beszéltek is róla, de senki nem tett semmit.
Goodall hozzáteszi:
“Az emberi történelemnek egy olyan szakaszában élünk, amikor a környezet rombolása és a mohóság dominál. A gazdasági növekedést fontosabbnak tartjuk a környezetvédelemnél, még akkor is, ha ezzel a saját gyerekeink jövőjét tesszük tönkre.
Ez a járvány, amely súlyos csapást mér a bolygóra, ennek a hozzáállásnak a következménye.”
Árva csimpánzok etetése a Kongói Köztársaságban található JGI Tchimpounga Csimpánz Rehabilitációs Központban. Ők is áldozatok, a szüleiket húsként tálalták fel a piacon.
Dr. Goodall ugyanakkor reménykedik, hogy a járvány a nemzeteket összefogásra ösztönzi.
“Remélem, hogy a világ kormányai a tények hatására együttműködésbe kezdenek és hogy világszerte betiltanak minden ilyen piacot, beszüntetik a kereskedelmet és a vadállatok fogyasztási célú felhasználását.”
“Viszont arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy voltak járványok, amelyek úgy indultak, hogy a kórokozó valami borzalmas nagyüzemi állattelepen tartott háziállatról ugrott át az emberre. Ezeken a farmokon szörnyű körülmények uralkodnak, rengeteg állat zsúfolódik össze kis helyen, silány higiéniai feltételek között. Nem csak a vadállatokról van szó, hanem a háziállatokkal való bánásmódról is.”
“A tudomány mostanra belátta, amit én kislányként a saját kutyámtól tanultam meg. Vagyis hogy az állatok érző lények. Félelmet és kétségbeesést éreznek. Személyiségük van és hihetetlenül intelligensek. Amikor vadállat kereskedelemről beszélünk, talán az jut eszünkbe, hogy „ezek csak vadállatok”.
De igazából fájdalmat és gyötrődést érző egyedek millióiról van szó.
“Tisztelnünk kell a természetet. Nem szabad folytatnunk a kizsákmányolást a gazdasági fejlődés érdekeire hivatkozva egy olyan bolygón, ahol a természeti források végesek. Ha továbbra is úgy bánunk az állatokkal, ahogy most, az vissza fog ütni ránk. Ahogy már meg is történt.”
Egy a héten megjelent cikkben Goodall ezt írja:
“Globális kereskedelemről van szó, és minden országnak és egyénnek hozzá kell tennie a magáét, hogy átfogóbb törvények szülessenek a vadvilág megóvásának érdekében, amelyek betiltják az illegális kereskedést, az országhatárokon át való csempészetet és betiltják különösen az online adás-vételt. És harcolni kell a korrupció ellen is, amely életben tartja ezeket a tevékenységeket, még akkor is ha illegálisak és már betiltották őket.”
Dr. Goodall, akit 2003-ban a Brit Birodalom Dámájává (DBE) neveztek ki, hangsúlyozza, hogy ebben mindenkinek jut szerep.
Mr.H a palota felé tart
“Vannak, akik pénzt gyűjtenek nonprofit szervezetek működésének támogatására. Mi Afrikában a csimpánzokat próbáljuk védeni, mert ők is hajlamosak elkapni tőlünk a Covid-19-et és amúgy is veszélyeztetettek. A Jane Goodall Intézet(JGI) munkatársai nagyszerűen helytállnak. Sokan adnak kisebb adományt, hogy tegyenek valamit, segítsenek a terepen dolgozóknak, hogy be tudják szerezni a tesztet.”
„Nagyon fontos, hogy a piacok és a kereskedelem betiltásánál figyelembe vegyék azokat az embereket, legyenek bármerre a világon, akiknek a megélhetése és élelemforrása jelenleg a vadállatoktól függ”, -mondja Dr. Goodall.
Dr.Jane Goodall az egyik Roots&Shoots csoporttal fát ültet
“Ha most hirtelen mindent beszüntetnénk, úgy ahogy az az ENSZ-hez idézett követelésekben szerepel, arra is gondolnunk kellene, hogy ezek az emberek mennyire függnek a vadvilágtól és hogyan találhatnának alternatív megélhetési formákat."
A JGI Tacare programja helyi lakosok közösségeinek segít, hogy abbahagyhassák a vadállat kereskedelmet. “Ez a mi közösségi természetvédelmi módszerünk. Holisztikus, de ebbe beletartozik az is, hogy segítünk az embereknek más megélhetési formákat találni anélkül, hogy ártanának a környezetnek,” – mondja Dr. Goodall.
“Van egy mikrohitel programunk, amellyel főleg nőknek tudunk támogatást nyújtani. Kis összegű hitelt vehetnek fel, hogy pl. vehessenek pár csirkét, hogy aztán a tojást eladhassák, vagy faiskolát telepíthessenek, és eladhassák a csemetéket. Amit szeretnének. Nem amit mi mondunk nekik. Az egyetlen feltétel az, hogy a vállalkozás környezetvédelmi szempontból fenntartható legyen.”
A TACARE rendszerben működő mezőgazdasági vállalkozás
A koronavírus járvány súlyosbítja azokat az egyébként is borzasztó következményeket, amelyek akkor lépnek fel, ha nem tartjuk tiszteletben a természet határait. Donald Trump az Egyesült Államokban visszaszorította a környezetvédelmet, kivonult a klímaváltozás megfékezése érdekében létrejött Párizsi Egyezményből és teljesen átalakíttatta a veszélyeztetett fajok védelméről szóló törvényrendeletét, amely a környezetvédők szerint még több vadállatot tesz ki a kihalás veszélyének.
Dr. Goodall nem optimista azzal kapcsolatban, hogy Trump megváltoztatná a környezetvédelemhez való hozzáállását, még a koronavírus krízis hatására sem.
“Kétlem. Nem tudom, pedig jó lenne.” mondja. “De az Egyesült Királyság miniszterelnöke is a környezetvédelem elé helyezi a gazdasági fejlődést. És ugyanígy tesz a brazil és a tanzániai kormány is. Nemcsak Trump elnök gondolja így, de ő nagyon be tudja robbantani a médiát, mert néha igencsak furcsa dolgokat mond.”
Dr. Goodall szerint vannak azért olyan vezetők is, akik optimizmusra adnak okot. “Costa Rica, Columbia és néhány afrikai ország vezetői nagyon határozott lépéseket tesznek a környezetvédelemben. És egyre több európai és amerikai nonprofit szervezet tesz meg mindent, amit csak lehet, hogy segítse őket.”
Az alapítók 1991-ben Dar es-Salaamban Dr.Goodall házának tornácán, és a Roots&Shoots csoportvezetői találkozó 2019.
“Ami reményt ad, az az, hogy mivel szerte a világon leállt az élet, sok helyen tisztább a levegő. Szerintem ezeknek a városoknak a lakói még soha nem láttak ilyet, most pedig megtapasztalhatják, hogy ilyen is van”,- teszi hozzá. “Remélem, hogy lesz egy olyan emberekből álló mozgalom, akiket már a szennyezett levegő visszatérésének a gondolata is annyira megrémiszt, hogy már csak a számuk is arra kényszeríti a kormányokat, hogy változtassanak a politikájukon.”
Dr. Goodall az 1991-ben megalakult Rügyek és Gyökerek programmal ösztönzi a fiatalokat a természetvédelemre.
“A Rügyek és Gyökerek kezdeményezés ma már 65 országban működik. Azt szeretném, ha mindenhova eljutna. Ez csak álom, de mindössze 12 középiskolással indultunk, azóta pedig több százezer fiatal vett már részt a programban. Minden Rügyek és Gyökerek csoport három olyan projektet választ, amellyel jobbá teheti a világot: egyet az emberek, egyet az állatok, egyet pedig a környezet segítésére.
A fiatalok közül mára sokan befolyásos pozíciókat töltenek be és megtartották azt az értékrendet, amit megszereztek. Az üzenetük az, hogy minden egyes nap, minden egyes cselekedet számít és mi döntjük el, hogy milyen hatást akarunk tenni a bolygóra, hacsak nem élünk reménytelen mélyszegénységben – mert ebben az esetben az emberek bármit megtesznek az életben maradásért.”
Olyan időkben, amikor a környezet pusztulása és az éghajlatváltozás miatt a fiatalok kétségbeeséssel és haraggal gondolnak a jövőre, Dr. Goodall megpróbál a saját tapasztalatai alapján reményt kelteni.
“A II. Világháborút kislányként éltem át. Zord idők voltak. Akkor emberek ellen harcoltunk, az ellenség most viszont láthatatlan, de az eredmény kb. ugyanaz. Soha nem tudtuk, hova csapódik be a következő bomba, melyik házat fogja megsemmisíteni, melyik barát esik el és most egy kicsit ugyanez a helyzet. De átvészeltük.”
Jane és édesanyja
“Én éppen New York-ban voltam a 9/11 terrortámadás idején, amikor leomlottak a WTC ikertornyai. Úgy tűnt, hogy vége a világnak, de aztán azt is átvészeltük. Van az emberben egy hajthatatlan szellem, amit a szerte a világon működő, egymást segítő közösségekben érhetünk tetten. Oly sok csodálatos történetet hallottam. Hogy az emberek segítenek egymásnak, ételt visznek át, vagy lehetővé teszik, hogy magányos, rémült emberek telefonon felhívhassák őket.”
“Én magam gyerekkönyveket kezdtem el hangosan felolvasni, hogy a gyerekek megismerhessék ezeket a történeteket, miközben otthon kell maradniuk. Aztán meg bátorító videó-üzeneteket küldök arról, hogy át fogjuk vészelni ezt a nehéz időszakot, nem szabad feladni, és hogy mindenki tegye meg, amit csak tud."
Dr. Goodall szerint a koronavírus hatással lehet üzenetének célba érésére is. “Lehet, hogy ki fogja kényszeríteni a változást. El tudom képzelni, hogy amikor a légitársaságok újra működni kezdenek, talán meg kell majd emelniük a menetdíjat, hogy ne lehessen annyit repülni, mint amennyit én.
Úgy tekintek erre, mintha arra az időre gyakorolnék, amikor a testem már azt mondja
“Nem Jane, elég volt, ez így nem mehet tovább.”
Mert az a rengeteg utazás, amit eddig csináltam, nagyon kimerítő. Viszont fontos, hogy minél több helyre eljuttassam az üzenetemet, hogy változtatnunk kell és reménykedjünk, hogy jobb emberként jövünk ki ebből az egészből. A politikusokra pedig nyomást kell gyakorolnunk, hogy jó irányba tereljük őket és arra menjenek, amerre mi szeretnénk menni.”
Mit tehetsz te?
Támogasd a munkánkat és a csimpánz árváinkat!
Több petíció is indult már a vadállat-piacok bezárásáért. Írd alá és küldd tovább őket!
Vagy indíts sajátot!
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Dr. Jane Goodall 1977-ben hozta létre a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok és élőhelyük védelmének érdekében. Az azóta eltelt idő alatt pedig már a világ 24 országában alakult Jane Goodall Intézet, s a globális hálózat összesen több mint 110 országot foglal magában. 1991-ben Dr. Goodall, a fiatalságba vetett hite és reménye jeleként útjára indította a Roots & Shoots környezeti nevelési programot, aminek tagjai aktív környezetvédelmi programok által azóta is nap mint nap enyhítik a bolygónkra nehezedő terheket.