Az épületek energiafogyasztásának hőszigeteléssel történő csökkentése hozzájárul a fenntarthatósághoz, azaz hogy az energiaigény ne haladja meg a rendelkezésre álló erőforrás-készleteket.
Az Európai Bizottság szerint a kontinens államai már nem tudják előállítani saját energiaigényük felét sem. Az Európai Unió tagállamai, benne Magyarország évi 600 milliárd eurót költenek energiahordozók importjára, ami az éves energiaszükségletük csaknem 50%-a, miközben 500 milliárd eurót pazarolnak el évente az energiaveszteség miatt. A veszteség 40%-áért pedig az európai épületállomány felel, mivel azok közel 55%-a szigetelés nélküli.
Európa energiafüggősége
Az Eurostat adatai szerint az EU tagállamai energiafogyasztásuk 32 %-át fedezik megújuló energiaforrásokból. Ez minimális növekedést jelent az egy évvel korábbi mértékhez képest. Magyarország Máltával holtversenyben, a legutolsó ebben a rangsorban, energiafogyasztásuk alig 8 százalékát adják a megújuló energiaforrások. Az EU-ban felhasznált összes energiának 32%-át a közlekedés, 28%-át az ipar, 40%-át az épületek emésztik fel. Az épületekben felhasznált energia 2/3 részét a fűtés és hűtés teszi ki. A legnagyobb energiafogyasztók a 100m2 alatti, kis épületek, a családi házak, amelyek az épületek energiafogyasztásának 65%-áért felelősek.
Magyar energiafüggőség: 2030-as cél a csökkentés
Magyarország az Unióhoz hasonlóan energiafüggőségben van más országoktól. Alapvető célként az energiafüggőség csökkentését irányozza elő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által társadalmi vitára bocsátott "Nemzeti Energiastratégia 2030" című irat, illetve az az új klímavédelmi akcióterv, melynek végrehajtásával az európai gazdaság, és benne Magyarország 2050-re széndioxid-mentes lehet. Ennek egyik fontos lépése épületeink szigetelése, ugyanis Magyarország épületállományának rossz energiahatékonysága miatt minden évben 9,2 milliárd forintot a szó szoros értelmében kiengedünk az ablakon, illetve elveszítünk a falakon keresztül.
Épületeink szigetelésével pénzt takaríthatunk meg és védjük a bolygónkat is
Épületeink fenntarthatósága leginkább hőszigetelés révén javítható. A Knauf Insulation szakemberei szerint a megfelelően hőszigetelt épület tartja a hőt, így az épületeken keresztül nem pazaroljuk feleslegesen az energiát. Ha elégtelen a szigetelés mértéke, gyakorlatilag az „utcát fűtjük”, amivel jelentősen hozzájárulunk a klímaváltozáshoz is. A szigetelőanyag 400-szor több energiát takarít meg, mint amennyi az előállításához szükséges. A szigetelés hozzájárul ahhoz is, hogy hazánk energiafogyasztása fenntartható pályán maradjon, vagyis energiaigényünk ne haladja meg az elérhető készleteket. Magyarországon a legsürgetőbb feladat a családi házak szigetelése, melyek 80%-a, mintegy két millió épület energiahatékonysági állapota miatt felújításra szorul.
„Egy jól szigetelt családi ház felfűtése mindössze feleannyi energiát igényel, mint egy szigetelés nélküli ingatlané.” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezetője. „A legtöbb házban azért fázunk, mert nem megfelelő a hőszigetelés, korszerűtlenek a nyílászárók, és elavult a gépészet.” – tette hozzá a szakember.
Energiahatékonysággal a túlfogyasztás mértéke is csökkenthető
Az épületek energiafogyasztásának hőszigeteléssel történő csökkentése hozzájárul a fenntarthatósághoz, azaz hogy az energiaigény ne haladja meg a rendelkezésre álló erőforrás-készleteket.
Az emberiség ugyanis évről évre egyre gyorsabban használja fel azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre kellene elegendőnek lennie ahhoz, hogy Földünk a jelenlegi állapotában fennmaradhasson. Gyakorlatilag tehát kimerítjük a természeti erőforrásokat, ezáltalezáltal évről évre hamarabb érkezik el a „Túlfogyasztás Világnapja”.
A túlfogyasztás az 1970-es években kezdődött, amikor a népesség és a szükségletek növekedése nyomán a fogyasztás átlépte a fenntarthatósági szintet. Azóta egyre korábban jön el a nap, amikor az emberiség által elhasznált természeti erőforrások és a károsanyag-kibocsátás átlépi azt a mennyiséget, amelyet a Föld egy éven belül még újra tud termelni, illetve el tud nyelni. Ezt követően az emberiség fogyasztása már az ökoszisztéma rovására megy. 1970-ben a túlfogyasztás napja december 29-re, 1988-ban már október 15-re esett. Huszonkét évvel ezelőtt szeptember 30-ra használta el az emberiség a Föld éves erőforrásait, 2006-ban ez augusztus 15-re következett be. 2019 volt az első év, amikor már júliustól (július 29-től) elfogyasztotta a bolygó tartalékait az emberiség. A jelenlegi trendeket figyelembe véve - az ENSZ visszafogott forgatókönyve szerint - a 2030-as évek közepére éves szinten már két bolygóra lenne szüksége az emberiségnek. (forrás: MTI)
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
A Knauf Insulation a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem elkötelezett híve, termékei újrafelhasznált vagy bőségesen rendelkezésre álló alapanyagokból készülnek, csomagolási technikájának magas színvonala csökkenti a szállításkor elfogyasztott üzemanyag mennyiségét. Gyártósorai a világ legfejlettebb gyártási és tesztelési környezetben üzemelnek, így a legjobb minőségű kőzetgyapotot állítják elő a lehető legalacsonyabb széndioxid kibocsátási szint mellett. Ma a Knauf Insulation a világ egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő szigetelésgyártója, amely széles választékban kínál a megnövekedett energiahatékonysági-, hő- és hangszigetelési igényeket is kielégítő szigetelőanyagokat lakossági építésekhez és felújításokhoz csakúgy, mint kereskedelmi és ipari épületekhez.