Amióta feltalálták a mozgóképet, azóta igaz a filmművészetre, hogy nem csupán a jelent igyekeznek megörökíteni a rendezők, nem pusztán szórakoztatni szeretnék a nézőket, hanem a világ nagy kérdéseire, problémáira is reflektálni kívánnak alkotásaikban. Így volt ez már Chaplin korában is, a sort pedig a kortárs rendezők is folytatják.
A film fantasztikus művészet, egész világokat tud teremteni, vagy éppen a múltat visszavarázsolni. Egy jó film "bekebelezi" az embert, és napokig nem ereszti a mozis élmény. Nem véletlen, hogy egyes filmek egy-egy korszak meghatározó, kultikus alkotásává váltak, amolyan korlenyomattá. Erejénél fogva a filmművészet képes ráirányítani az emberek figyelmét egy adott jelenségre, szélesebb körben is ismertté tenni a problémát.
Ilyen elgondolkodtató, izgalmas, olykor felemelő és olykor sokkoló filmeket gyűjtöttem össze a mozikedvelő és egyben a környezetvédelem iránt elkötelezett olvasóknak. A filmek között akad romantikus szerelmi történet, életrajzi dráma és fikciós thriller is, egyben azonban közösek: mind korunk főbb környezetvédelmi problémáival foglalkoznak.
1. A Kína-szindróma (The China Syndrome, 1979)
A filmben egy tévés riporternő, Kimberly (Jane Fonda) és operatőre (Michael Douglas) épp riportot készít egy atomerőműben. A látogatás során szemtanúi lesznek egy vészhelyzetnek, az operatőr pedig titokban filmre veszi. Szeretnék bemutatni a filmet a tévében, ám falakba ütköznek: az illetékesek igyekeznek eltussolni az ügyet, letiltják az anyagot. Egy az atomerőműben dolgozó mérnök, Jack Godell (Jack Lemon) árulja el nekik, hogy valójában nukleáris baleset történt. Megpróbálják nyilvánosságra hozni a dolgot, de hamarosan maguk is életveszélybe kerülnek.
TRUE FACT: A film pikantériája az, hogy ugyan nem valós eseményeken alapul, ám a moziba kerülését követően nem sokkal, még ugyanebben az évben valóban bekövetkezett egy atomkatasztrófa a Pennsylvania állambeli Three Mile Island-en, amit utólag az „amerikai Csernobilnak” nevezett el a közélemény. Az atomerőmű egyik reaktora robbanásközeli állapotba került, a belső része megolvadt. Ugyan a levegőbe nem került sugárzó anyag, a hűtővíz szennyeződött. A tisztítási folyamatok 1993-ig eltartottak.
2. Gorillák a ködben (Gorillas in the Mist, 1988)
Az Alien-sorozat után talán ez az egyik legismertebb Susan Sarandon-film, mely a tragikus sorsú etológus, Dian Fossey életéről készült. Fossey 18 évet töltött Ruandában a Karisoke kutatóállomáson hegyi gorillák tanulmányozásával, különös módszerei révén sikerült mindenkinél közelebb kerülnie a vadállatokhoz. Hangjuk, mozdulataik, viselkedésük utánzásával sikerült elnyernie a gorillák bizalmát, mindent megtudni róluk, ami emberileg lehetséges. Ám eközben folyamatosan szembe kellett néznie a gorillákat fenyegető veszélyekkel: az erdőpusztítással, az orvvadászokkal, csempészekkel, az országot uraló korrupcióval. Élete tragikus véget ért: 1985-ben kis faházikója hálószobájában orvgyilkosok végezték ki brutálisan.
TRUE FACT: A orvvadászat és az erdőírtás problémája sajnos a mai napig nem oldódott meg. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Kenyában idén idén olyan törvényt hoztak, amely lehetővé teszi, hogy az orvvadászatot akár halállal is büntethessék. Az őserdőket, az állatok élőhelyét leginkább a pálmaolaj miatti erdőirtások és a hatalmas tűzvészek fenyegetik.
3. Medicine Man (Medicine Man, 1992)
A filmben Sean Connery egy különc orvost alakít, aki – miután felesége és kutatópartnere elhagyta - hátat fordított a civilizációnak, hogy őslakos indiánok között éljen a dél-amerikai dzsungelben. Egy gyógyszergyártó cég megpróbálja megkeresni és hazacsábítani: egy csinos tudósnőt küldenek. A cég Dr. Campbell kutatásait sem akarja tovább finanszírozni. A doki végül hatalmas áttörést ér el: felfedezi, hogy a birtokában lévő növényi hatóanyag eredményes lehet a rák elleni küzdelemben, az elkészített szérummal sikerül javulást elérni egy beteg bennszülött kisfiúnál. Az újabb minták azonban nem bizonyulnak hatásosnak, a kutatást pedig félbeszakítja a dzsungelen keresztül vezető útépítés, amely pusztulással fenyegeti a növény lelőhelyét.
TRUE FACT: A film a valós problémát boncolgat, hiszen a természetben még mindig rengeteg új élőlény és hatóanyag vár felfedezésre (a mélytengerek világa különösképp fehér területnek számít), ám ezeket a lelőhelyeket folyamatosan veszélyezteti az ember: óránként kéthektárnyi erdő tűnik el Földünkről, a tenger élővilágát a túlhalászat, a szennyezés és a klímaváltozás fenyegeti. A tudósok szerint a Föld a 6. kihalási fázist éli meg, miközben még mindig újabb-és újabb ismeretlen állatfajokat fedeznek fel.
4. Szabadítsátok ki Willyt! (Free Willy, 1993)
A kilencvenes évek elején igazi kasszasiker volt Simon Wincer filmje, hiszen a jól ismert képletet alkalmazta, igaz, gyerek mellé kutya helyett egy delfin került a történetbe. (Ráadásul a filmhez Michael Jackson szállított örökzöld slágert Will You Be There címmel.)
Willy, a vadon befogott kardszárnyú delfin egy kisvárosi delfináriumban tengeti napjait családjától elszakítva. Nem hajlandó mutatványokkal szórakoztatni a közönséget, így a hely tulaja úgy dönt, elpusztítja az állatot. Ekkor jön a képbe Jesse, egy 12 éves utcagyerek, aki összebarátkozik Willyvel és annak ápolóival. Együtt eszelnek ki tervet Willy kiszabadítására, hogy végül visszaengedhessék a tengerbe.
TRUE FACT: Keiko, a Willyt „alakító” kardszárnyú delfint valóban szabadon fogták be Izland közelében 1979-ben, és a film elkészítése előtt számtalan víziparkot megjárt már. 1996-ban a newporti Oregon Coast Aquariumba szállították azzal a reménnyel, hogy itt felkészíthetik a szabadon engedésre. 2003-ban jött aztán a szomorú hír, hogy Keiko egy évvel visszaengedése után elpusztult. A történet szomorú aktualitását az is adja, hogy világszerte számos turistaközpontban működnek hasonló víziparkok, ahol sokszor áldatlan körülmények között szenvednek a tengeri emlősök. Az elmúlt évben egy oroszországi cetbörtön botránya kavarta fel a kedélyeket. Az állatokat külföldi delfináriumok számára fogták ki törvénytelenül az Ohotszki-tengerből és tartották fogva a Szrednyaja-öbölben. Szabadon engedésükre összefogás született, melyben Cousteau fia is részt vett.
5. Erin Brockovich - Zűrös természet (Erin Brockovich, 2000)
Igazi jutalomjáték volt ez a film Julia Roberts-nek, ami meg is hozta számára az áhított Oscar-díjat. Robert egy állástalan, háromgyermekes anyukát alakít, aki végső elkeseredésében meggyőzi ügyvédjét, Ed Masry-t, hogy alkalmazza őt az ügyvédi irodájában. (Az ügyvéd a nő baleseti kárpótlási perben képviselte a nőt, sikertelenül.) Erin iskolázatlan, nem járatos a jogban, egy nap mégis szemet szúr neki néhány orvosi lelet, amit telekkönyvek közé pakoltak. Nem érti az összefüggéseket, nyomozásba fog, és végül döbbenetes eredményre jut: egy óriáscég gátlástalanul szennyezi évek óta egy kisváros vízkészletét, ami súlyos betegségeket okoz a lakosok körében. Erin főnökével összefogva felkarolja az áldozatok ügyét, és megnyeri az USA történetében pereskedés útján kifizetett legnagyobb anyagi kárpótlást: 333 millió dollárt.
TRUE FACT: A film valós történeten alapul, Erin Brockovich létező személy, és egészen pontosan a Pacific Gas and Electric Company ellen folytatott harcot, hogy segíthessen Hinkley város lakóin. Azóta is folytatja környezetvédő tevékenységét, több környezetszennyezési ügyet derített fel, és sikeresen perelte az érintett cégeket. Pert nyert többek közt egy Beverly Hills-i iskola esetében is, ahol többszáz gyerek lett rákos az iskola alatt folyó olajkitermeléstől.
Erin Brockovich hivatalos oldala: www.brockovich.com
6. Holnapután (The Day After Tomorrow, 2004)
A filmben egy klimatológus, Jack Hall (Dennis Quaid) próbálja figyelmeztetni az embereket, hogy a Földet katasztrófa fenyegeti, ám még saját fia, Sam (Jake Gyllenhaal) sem hiszi el, hogy komoly a baj. Ám a Déli-sark jégtáblájából egy sziget nagyságú jégtömb válik le, ami drámai gyorsaságú folyamatot indít be, Amerikát hatalmas áradás, majd sarkvidéki hideg és hótömeg bénítja meg.
TRUE FACT: Talán ez volt az első film, ami felvázolta a klímaváltozás lehetséges forgatókönyvét, elképzelte, milyen következményei lehetnek a globális felmelegédesnek a nem is olyan távoli jövőben. Ma már tudjuk, hogy a felmelegedés nem jár egyértelműen hőséggel és aszállyal, kutatások ugyanis kimutatták, hogy a sarkvidéki jég olvadása olyan hatással lehet a Föld óceáni áramlatainak globális hálózatára, ami pl. Európát is komoly lehűléssel fenyegeti.
7. Az orvvadász (The Hunter, 2011)
Willem Dafoe egy egészen különleges hangulatú és elgondolkodtató filmben kapott szerepet 2011-ben. Egy Martin nevű orvvadászt alakít, aki egy vegyipari cégtől kap különleges és nem éppen legális megbízást. Ugyanis felröppent a hír, hogy Ausztráliában többen is látni vélték a száz éve kihaltnak hitt erszényes farkas egy példányát. Hogy miért érdekelhet ez egy vegyipari céget? Az erszényes farkas állítólagos méregmirigye miatt, ami halálos, új biológiai fegyverrel kecsegtet. Martin elutazik abba a kisvárosba, amelynek környékén látták a farkast, és egyetemi kutatónak kiadva magát egy családnál száll meg, innen indul többnapos kutatóutakra. Azonban a városkában hatalmas a feszültség: a város lakói fakitermelésből élnek, és folyamatosan összetűzésbe kerülnek a környezetvédőkkel. Utóbbiak közé tartoznak a vadász szállásadói is, azonban a családfő több hete eltűnt, nem tért vissza szokásos túrájáról. Hamarosan az is kiderül, nem egyedül Martin vadászik az erszényes farkasra…
TRUE FACT: A film érdekessége az, hogy valóban rendszeresen látni vélik az erszényes farkas példányait Ausztráliában és Tasmániában, noha az utolsó állatkerti példánya 1936-ban pusztult el. Egy amatőr kutató pl. 1998-2004 között végzett megfigyeléseket, és bár kézzelfogható bizonyítékkal nem tudott szolgálni, azt állította, számos, még élő erszényesre farkasokra utaló nyomot talált. A különleges erszényes emlős kihalását egyrészt az emberek által behurcolt, elvadult kutyák, a dingók okozták, később a birkapásztorok irtották nagy számban. A sors furcsa fintora, hogy abban az évben nyilvánították védetté, amikor végleg kipusztult a faj.
Azt gondolom, hogy az ember a fenti filmek megtekintése után már nem tud ugyanúgy tekinteni a világra. Ez néha fájdalmas dolognak tűnik, hiszen nem jó érzés szembesülni azzal, mi is folyik körülöttünk: eltitkolt környezetszennyezés, orvvadászat, nukleáris fenyegetettség, állatok kihalása. Mégis, a filmben szereplő hősök céltudatosságukkal, kitartásukkal erőt adhatnak számunkra - akárcsak csak Dian Fossey, akink példája halála után is hatással van a táradalomra és az állatvédőkre.
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Az ELTÉ-n végeztem magyar-esztetika szakon, ma íróként, költőként, kutatóként tevékenykedek. A természet, az élővilág szeretete gyermekkorom óta meghatározó része az életemnek, inspirálója alkotásaimnak. Az emberi tudás hatalom, amellyel lehet élni és visszaélni is - felnőve egyre fontosabbá vált számomra, hogy felelősséget vállaljak, képességeimhez mérten minél többet tegyek szűkebb és tágabb környezetemért: akár az állatmentés, akár az ismeretterjesztés, akár a hétköznapi, apró cselekedeteink révén.
"Ha elkezdünk gondolkozni a napi döntéseink következményeiről, etikusabb döntéseket fogunk hozni. (...) Életünk minden napján hatással vagyunk, és a döntéseinken múlik, hogy milyennel."
Jane Goodall