A madárvilág IQ-bajnokai: a varjúfélék

A varjúfélék híresek kiemelkedően fejlett gondolkodási képességükről. Így nem véletlen, hogy a kutatók kiemelt figyelmet szentelnek a varjú-féléknek világszerte.

E madarak kimagasló intelligenciájáról a városban járva-kelve magunk is meggyőződhetünk: gyakran látni, ahogy a varjak módszeresen kipakolják a szemeteseket, kibontogatják a zacskókat; hogy vízhez jussanak télen csőrükkel feltörik a befagyott pocsolyákat, és előszeretettel zaklatják a sétáló kutyákat, olykor megkísérelve ellopni színes labdáikat is. Élelmesek és merészek: megélnek a kidobált hulladékon, de a kisebb madarak fészkeit is kirabolják. Ez egyébként a legtöbb varjúfélére igaz, ezért sok helyen kártékony, fészekdúló madárnak számítanak – még a fácánok sincsenek biztonságban tőlük.

A varjúfélék családjába 24 nem és 122 faj tartozik, fő csoportjaik a szajkók, kitták, szarkák, csókák, varjak és hollók. Bár az északi féltekén fajokban gazdagabb és elterjedtebb a család, Európában csak 11 fajuk költ. Társaságkedvelő madarak, általában csapatosan élnek, és területüket télen sem hagyják el. Monogám állatok, egy életre választanak párt. A család legnagyobb képviselője a Magyarországon védett holló. Hazánkban gyakori a dolmányos varjú, a vetési varjú, a csóka, a szarka és a jellegzetesen erdei madár, a szajkó (másnéven mátyásmadár).

A fejlett intelligencia több okból is fontos lehet a varjúfélék számára. Az egyik, hogy többnyire csoportosan élnek, így minden madárnak meg kell védenie saját táplálékát a többiektől. Ezért eleségük egy részét elrejtik, különböző üregekben raktározzák el, ezek helyére viszont emlékezniük kell. Ahogyan arra is, mikor és mit rejtettek el, hiszen a könnyen romló élelmet nem tartalékolhatják hosszú ideig. A számtalan élelmiszerraktár fejben tartásához fejlett memória szükséges.

Szárnyas McGiver

A tudósokat újra és újra lenyűgözik egy Új-Kaledóniában őshonos varjúféle (Corvus moneduloides) problémamegoldó és eszközkészítő képességei, amiket mesterséges intelligencia és robotok feljesztéséhez is felhasználnak.
Egy vizsgálat során bebizonyosodott, hogy az új-kaledón varjú egyedei képesek voltak új eszközöket létrehozni úgy, hogy arra maguktól, emberi segítség nélkül jöttek rá. A bajorországi Max Planck Madártani Intézet és az Oxfordi Egyetem kísérletében ahhoz, hogy a varjak elérjék az élelmet, amit egy dobozba rejtettek a kutatók, különböző alkotóelemekből kellett egy hosszú pálcát összeilleszteniük (a rövidebb pálcákkal nem érték volna el az élelmet). Ez az ún. szekvenciális vagy sorozatos eszközhasználat, amikor a madarak több lépésben oldják meg a feladatot, azaz a feladat megoldásához szükséges eszközhöz egy másik eszközt felhasználva jutnak hozzá – a természetben általában így jutnak hozzá a fák kérge alatt rejtőző finom rovarokhoz.


A kutatók szerint a varjak képesek szimulációt végigfuttatni az agyukban a problémáról, azaz különböző akcióterveket készítenek, míg rá nem jönnek a megoldásra, és csak ezután állnak hozzá az eszköz elkészítéséhez. „Ez rengeteg újabb érdekes kérdést vet fel a madarak mentális szimulációs képességeivel kapcsolatban. Olyanokat, amiket az emberszabásúakra és a kisgyerekekre is kivetíthetünk, hogy jobban megértsük azok evolúcióját” – mondta Amanda Seed, a St. Andrews-i Egyetem neurológusa.
Egy másik esetben tudósok azt vizsgálták, hogy másként viselkedik-e egy varjú táplálékkeresés közben, ha jelen van egy számára vetélytársat jelentő egyed is, azaz látja-e más madár is, amikor megtalálja az eleséget. Az eredmény megdöbbentő volt: az új-kaledón varjú egyedei képesek belehelyezkedni a másik madár helyzetébe, elképzelni, hogy az egyed milyen információkkal rendelkezhet, és várhatóan hogyan fog viselkedni.

 

"Öntudatos" hollók

A Max Planck Intézet kutatói a hollók (Corvus corax) viselkedését is behatóan vizsgálták, és lenyűgöző eredményekre jutottak. Megfigyelték például, hogy a hollók a csőrüket hasonló módon használják, mint mi a kezünket: irányt mutatnak vele, tárgyakat emelnek a magasba.
A Konrad Lorenz által leírt jelenséget is megtapasztalták: azaz a hollók „neveket” adnak egymásnak, pontosabban személyes azonosítójellel üdvözlik egymást, amit éveken át megjegyeznek, míg az idegeneket egységes, mély hangon köszöntik.
A hollók tehát egy bizonyos hangjellel, névvel azonosítják magukat, ami már az öntudat meglétét feltételezi. Ezt támasztja alá a Gordon Gallup-féle tükörteszt eredménye is: a hollók képesek felismerni, hogy a tükör nem egy társukat, hanem őket mutatja. Erre csak nagyon kevés állatfaj (pl. emberszabású majmok, delfinek, disznók, elefántok) képesek.

Konroad Lorenz, a híres etológus is sokszor tanulmányozta testközelből a varjú-féléket, olykor egyszerre 14 csókafiókát is felnevelt. Tapasztalatairól híres könyvében, a Salamon király gyűrűjében mesélt.


Roa holló (nevét a hollófiókák szokásos egymást hívogató, kapcsolatteremtő hangjáról kapta) még öreg korában is szoros barátságban állt velem, és ha nem volt jobb dolga, elkísért hosszú sétáimon, sőt motorcsónak és sítúráimon is. […] Ahogyan a csókaszülők igyekeznek rávenni elővigyázatlan csemetéiket arra, hogy szálljanak fel és repüljenek el velük, ugyanúgy tett Roa is: szédítő zuhanórepüléssel felém süvített, hátulról közvetlenül a fejem fölé szállt, megbilleg-tette a farkát, és ismét felhúzott a magasba, közben a válla fölött hátranézett, hogy mit csinálok. Csakhogy ehhez a – nem győzöm hangsúlyozni – vele született és örökölt mozgáshoz nem a maga fajának vele született és örökölt hívó hangjelét használta, hanem ehelyett emberi hangon azt kiáltotta: „Roa, roa, roa!” Ebben az a különös, hogy Roa a fajspecifikus hívóhangjelét, a ,,krakkrakkrakk”-ot is szokta használni más hollókkal szemben, és hibátlanul, a faj szokásainak megfelelően. Ha a párját akarta felszállásra késztetni, „krakkrakkrakk”-kal hívta, de ember-barátját emberi szóval! Ebben az esetben még csak nem is gyanakodhatunk arra, hogy idomításról van szó.” (Ford. Sárközy Elga)


A hollók arcfelismerő képességgel is rendelkeznek: egy kísérletben két, maszkot viselő ember közül az egyik csapdába ejtett, meggyűrűzött, majd elengedett egy madarat, aminek a hollók tanúi voltak. Később, amikor a maszkos emberek visszatértek, csak a madarat „bántalmazó” emberre reagáltak veszélyforrásként a madarak, sőt, azok is, akik korábban nem látták. A hollók tehát képesek voltak megtanítani egymásnak, kitől kell távol tartaniuk magukat.

Csóka (Corvus monedula)

 

A varjak a halálról tanítják egymást

Hasonló képességről árulkodik egy varjakkal (Corvus brachyrhynchos) kapcsolatos kutatás, amit először a Washington Egyetem tudósai végeztek el. A kísérletben a varjakhoz maszkban, kezükben madártetemet tartva közelítettek az emberek. És noha enni adtak a madaraknak, azok jódarabig kerülték az ételt, és hangos károgással fogadták a maszkos embereket akkor is, ha később madártetemek nélkül jelentek meg. Ebből a tudósok arra következtettek, hogy a varjak tisztában vannak vele, mi a halál, és a tetemekhez túl közel lévő személyeket, állatokat ragadozónak tekintik, megjegyzik és elkerülik. A kutatás egyik vezetője, Kaeli N. Swift ezt úgy foglalta össze, a halált a varjak afféle „tanítható pillanatnak” tartják, melynek kiemelt jelentősége van, veszélyt rejt, amit el kell kerülni.

Úgy tűnik, a varjúfélék még rengeteg csodálatos tulajdonsággal rendelkeznek, amiknek a kutatók csak részét derítették ki. Az biztos, még sok meglepetéssel szolgálhatnak ezek a tollas lények.

Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!



Kép(ek) forrása
A cikk a következő napon jelent meg: 2020-02-10
Módosítás dátuma: 2020-02-12

Zöld szemléletformálóként célunk, hogy olvasóinkat informáljuk a világ zöld történéseiről, erősítsük a környezettudatos gondolkodást. Folyamatosan frissülő cikkállományunkban a külföldi zöld oldalak és hírügynökségek fontosabb beszámolói mellett a magazin jellegű saját írások, interjúk és egyedi képes összeállítások is megtalálhatóak. www.ecolounge.hu

Akkumulátor-újrahasznosítás
Apex hulladéklerakó
Azbeszt
Anaerob
Anyagában történő hasznosítás
Ártalmatlanítás
Átrakóállomás
Biotrágya
Biológiailag lebomló hulladék
Biogáz
Elkülönített vagy szelektív gyűjtés
Csurgalékvíz
Csurgalékvíz-kezelő rendszer
Csomagolási hulladékok
Depónia
Depóniagáz
Életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment LCA)
Értéknövelő hasznosítás (Upcycling)
Értékcsökkentő hasznosítás (Downcycling)
Egészségügyi hulladékok
Építési hulladék, sitt
Elektromos és elektronikai hulladék (e+e hulladék)
Élelmiszer-hulladék
Fertőző hulladék
Fémhulladékok hasznosítása
Globális felmelegedés
Gyűjtősziget
Gyűjtőedény
Hulladékudvar
Hulladékgazdálkodás
Hulladékgazdálkodási létesítmény
Hulladék
Hulladékválogató
Hulladékégető mű (Hulladékégető mű)
Hulladékhő
Hulladékfajták
Hulladék hasznosítás
Házhoz menő szelektív hulladék gyűjtés
Háztartási hulladék
Hulladék-előkezelés
Hulladékok szelektálása
Hulladékégetés
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
Hulladékhierarchia (hulladékpiramis)
HDPE (vagy PE-HD, nagy sűrűségű polietilén)
Imisszió
Italos-kartondoboz
Kibocsátás (emisszió)
Klímaváltozás
Kommunális hulladék (Települési szilárd hulladék)
Kommunális szennyvíz
Kvóta
Komposzt
Komposztálás
Karbonlábnyom
Környezetvédelmi termékdíj
Környezetvédelmi termékjelek
Elektromos és elektronikai hulladékok
Levegőszennyezés
Lebontók (reducensek)
Lerakás
Lom
LDPE (PE-LD vagy kis sűrűségű polietilén)
Megújuló energia
Italoskarton hulladék
Műanyagfajták
Megelőzés
Másodnyersanyag
Metán
Mechanikai-biológiai hulladékkezelés
Nehézfém
Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget
Ökológiai lábnyom
Ökoszisztéma
Öko-design
Permakultúra
PVC vagy Polivinil-klorid
Polisztirol
Polipropilén
Polietilén-tereftalát (PET)
Rekultiváció
Szárazelem
Szürke víz
Szemét
Sugárszennyezés (radioaktív szennyezés)
Sugárszennyezés (radioaktív szennyezés)
Savas eső
Szmog
Sugárbetegségek
Szennyező anyag
Tengeri hulladék
Talajszennyezés
Tájseb
Talajvíz
Talajsavasodás
Települési hulladék
Települési szilárd hulladék (TSZH)
Tervezett elavulás
Űrszemét
Üvegházhatás
Újrahasználatra előkészítés
Újrahasználat
Üvegházhatású gázok (ÜHG)
Vegyes hulladék
Vörösiszap
Virtuális hulladék
Vizuális hulladék
Vízszennyezés
Zöldtrágya
Zöldulladék
Zöldpont
Papírhulladék
Műanyaghulladék
Italos karton hulladék
Üveghulladék
Fémhulladék
Konyhai zöldhulladék
Kerti zöldhulladék
Gumihulladék
Roncsautó, gépjármű-hulladék
Használt olaj és zsiradék
Textilhulladék
Veszélyes hulladék
Elektromos és elektronikai hulladék
Papírhulladék
Üveghulladék
Fémhulladék
Konyhai zöldhulladék
Kerti zöldhulladék
Gumihulladék
Elektronikai hulladék
Roncsautó, gépjármű-hulladék
Textilhulladék
Használt olaj és zsíradék
nulla hulladék
Az akkumulátorok és az elemek nehézfémeket és mérgező vegyületeket tartalmaznak, például ...
Apex Regional Landfill/Apex Transfer Station A Las Vegas mellett található Apex a világ egyik legnagyobb - egyben az USA ...
A természetes előfordulású ásványt a 80-as évekig széles körben használták ...
Az anaerob szervezetek életműködésükhöz nem igényelnek oxigént. Jelentős részük ...
Amikor a hulladékot jól azonosítható anyagokra szedik szét, és a hulladék ...
A hulladék hierarchia legalacsonyabb foka. Minden olyan hulladék, amely bármilyen okból nem kerül ...
A települések szilárd hulladékát – a lakossági hulladékot -  a kukásautók ...
Az intenzív mezőgazdasági tevékenység hatására a talajban élő mikroorganizmusok száma ...
Minden szervesanyag-tartalmú hulladék, mely biológiai úton, aerob vagy anaerob módon lebomlik. Lehet állati ...
Szerves anyagok bomlásakor, oxigénmentes körülmények között, mikrobák ...
A különböző típusú hulladékok anyagcsoportok szerinti gyűjtése, mely ezáltal lehetővé teszi ...
A hulladéklerakóban keletkező szennyvíz, melynek fő összetevői a hulladék saját nedvességtartalma, a ...
A települési szilárd hulladéklerakók üzemeltetői kötelesek a keletkező csurgalékvizet kezelni. A ...
Kereskedelmi forgalomba kerülő termékek csomagolásából keletkező hulladék. Anyaga lehet például ...
A települési szilárd hulladék végleges elhelyezésére szolgáló lerakó. ...
A hulladéklerakókon a szerves hulladék bomlása során képződő magas metántartalmú gáz. ...
Egy eszköz, mely környezetvédelmi szempontból vizsgálja egy adott termék életútját, a ...
Értéknövelő újrahasznosítás során megmarad az eredeti anyag minősége, és minden ...
Ebben az esetben az újrahasznosítás során már nem állítható elő ugyanolyan minőségű ...
A kórházakban, rendelőintézetekben és más egészségügyi intézményekben keletkező, ...
Építkezések, épületek bontása, felújítása során keletkező hulladék, mely ...
A lakossági elektromos és elektronikai berendezések hulladéka, főbb típusai: háztartási ...
Az élelmiszer-hulladéknak az élelmiszeripar emberi fogyasztásra vagy további feldolgozásra alkalmatlan ...
Elsősorban az egészségügyi ellátásban keletkezik. Különleges kezelést igényel. A fertőző ...
A fémhulladékok tulajdonságai hasznosítás során nem változnak és szinte korlátlan ...
A Föld átlaghőmérsékletének emelkedése. Az amúgy természetes, ciklikus folyamatot az emberi ...
A közterületen elhelyezett szelektív gyűjtőszigetek zárható gyűjtőedényeibe a lakosság által ...
Szabványos mérettel rendelkező hulladékgyűjtésre szolgáló edény, zsák, eszköz, ...
A hulladékudvar szakképzett személyzet által működtetett hulladék átvevőhely, ahol a ...
A hulladékokkal összefüggő tevékenységek rendszerét összefoglaló néven ...
Olyan létesítmény vagy telephely, mely alkalmas a hulladékgazdálkodási tevékenységek- ...
Minden olyan anyag, amely keletkezési helyén feleslegessé vált, tulajdonosa nem tart rá igényt. A ...
Két féle hulladék válogatót ismerünk. Egyrészt hulladékválogatónak nevezzük ...
Olyan létesítmény, amelyben a hulladékokat termikus úton, a bennük rejlő energia kinyerésével ...
Különböző technológiai és energetikai folyamatok közben képződő, az adott folyamatban nem hasznosuló ...
A hulladékokat több szempont szerint is csoportosíthatjuk. Anyagukat tekintve lehetnek többek között papír, ...
Mindazon tevékenységek, amelyek a hulladékot visszavezetik a termelés és fogyasztás folyamatába. ...
A szelektív hulladékgyűjtés azon fajtája, mikor a hulladékot közvetlenül a lakosságtól ...
A lakóingatlanoknál keletkező lakossági hulladék, melynek fő összetevői papír, fém, műanyag ...
A hulladék előkészítése a hasznosítás vagy ártalmatlanítás előtt. Főleg mechanikai ...
Hulladékválogatás. A hulladékok szelektálása során a hulladék alapanyag szerint (pl. ...
A hulladék ártalmatlanításának egyik módszere, mely a szilárd hulladék tömegét ...
A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó hulladék átvétele, gyűjtése, ...
Az ötlépcsős hulladékpiramis a hulladékkezelési megoldások prioritásátábrázolja, ...
Az egyik leggyakoribb műanyagfajta. Sűrűsége legalább 0,941 g/cm3. A HDPE-t leggyakrabban termékek csomagolására, ...
Levegőterheltségi szint vagy légszennyezettség, azaz a szennyező anyagok koncentrációja a talajközeli ...
Háromféle anyagból készülő csomagolóanyag, úgynevezett kompozit hulladék. Alkotóelemei: ...
Egy adott légszennyező forrásból meghatározott idő alatt kikerülő szennyező anyagok mennyisége. A ...
A Föld éghajlatában bekövetkező jelentős és hosszú távú változás, regionális ...
Mindazok a szerves és szervetlen hulladékok, melyek a lakóépületekben, közintézményekben, ...
A lakóházak szennyvizeit és a közintézmények, gazdálkodási szervezetek hasonló jellegű, ...
Engedélyezett mennyiség. Létezik például halászati kvóta, vadászati kvóta és ...
Nagy szervesanyag-tartalmú, földszerű anyag, ami a bio- és zöldhulladékok aerob mikroorganizmusok és ...
A komposztálás a szervesanyag-tartalmú hulladékok hasznosításának egyik módszere, melynek ...
A karbonlábnyom megmutatja, hogy egy adott egység, például egy egyén, egy vállalat vagy akár egy ...
A kiterjesztett gyártói felelősség elvének gazdasági, pénzügyi oszlopa. Az 1995-ben hozott ...
Az újrahasznosítás folyamatát segítő jelek, melyek a termék összetételére ...
A különböző, jellemzően a lakosság által használt háztartási, szórakoztató ...
Amikor a levegőben szennyező anyagok kerülnek. A szennyező anyagok származhatnak természetes (például ...
Az elhalt állatok és növények szerves anyagait a lebontó szervezetek hasznosítják, és ...
A hulladék ártalmatlanításának leggyakoribb módja. A hulladék anyagi jellemzőinek ...
A háztartások azon, főleg nagyméretű hulladékai, melyek a gyűjtőedényekben nem helyezhetők ki. A ...
A leggyakrabban használt műanyag típus, melyből főleg fóliát, egyszer használatos nejlonzacskót, ...
Olyan természetes forrásból kinyerhető, környezetbarát energia, mely folyamatosan rendelkezésre áll ...
Kereskedelmi forgalomba kerülő termékek csomagolásából keletkező hulladék. Anyaga lehet például ...
A műanyagok kőolajból, adalékok hozzáadásával készült mesterséges termékek. ...
A megelőzés azt jelenti, hogy bizonyos intézkedések meghozatalával és végrehajtásával a ...
A hulladék újrahasznosítása során keletkező nyersanyag, amelyből új termék ...
Telített szénhidrogén, színtelen, szagtalan gáz. A földgáz fő alkotója, főleg a szerves anyagok ...
A hulladéklerakókba általában olyan kevert hulladék kerül, melynek jelentős része ...
A nehézfémek megnevezést többféle értelmezés szerint is szokták használni. A két ...
A nyugati-hosszúság 135. és 155. illetve az északi-szélesség 35-45. foka között ...
Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy egy adott társadalomnak, országnak, csoportnak vagy egy embernek, az adott ...
A fogalom hazai és nemzetközi meghatározása eltér egymástól. Az ökoszisztéma nyílt ...
Környezettudatos tervezés, amely törekszik arra, hogy az adott termék környezetbarát (például ...
A permakultúra fogalmát az ausztrál Bill Mollison alkotta meg. Maga a szó a „permanent agriculture”, azaz az ...
Klórtartalmú, hőre érzékeny, kemény műanyag, számos helyen felhasználják. ...
A polisztirolból sok mindent készítenek, de jellemzően hablemezek, poharak, eldobható ételhordó ...
Az élelmiszeriparban széles körben használt csomagolóanyag, alacsony víz-és ...
Az ásványvizes és üdítős palackok leggyakoribb alapanyaga. Az újrahasznosítás során a ...
Az alapvetően emberi tevékenység hatására keletkezett tájsebek-például bányagödrök, ...
A különböző elemtípusok- ceruza, bébi, góliát, lapos- összefoglaló neve. A szárazelem ...
Főleg fürdő, zuhanyzó, mosdóvízből származó szennyvíz, mely némi mechanikai szűrés ...
A szemetet tulajdonosa már nem tudja vagy nem akarja használni. Vegyesen gyűjtve lerakóba kerül és nem hasznosul, ...
Sugárszennyezésről akkor beszélünk, ha a légkörbe jutott radioaktív anyag mennyisége ...
Sugárszennyezésről akkor beszélünk, ha a légkörbe jutott radioaktív anyag mennyisége ...
Savas esőről akkor beszélünk, amikor a csapadék pH-ja erősen savas irányba tolódik el. Ennek lehetnek ...
Szmog vagy füstköd akkor alakul ki, mikor egy adott területen a légszennyező anyagok koncentrációja meghaladja a ...
Az ionizáló sugárzások hatására kialakult szervi elváltozások. A nagy ...
A termelés, a fogyasztás vagy egyéb tevékenység során keletkezett anyag, amely káros hatást ...
Becslések szerint évente 8 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba és tengerekbe, ...
Emberi tevékenység hatására bekövetkező szennyezés, mely történhet például ipari ...
A természeti környezet jelentős mértékű változásának maradandó nyoma. Tájseb ...
A felszín közelében, a legfelső vízzáró réteg felett található víz, mely teljesen ...
A talaj pH értékének csökkenése, túlzott mértékben a savas tartomány felé ...
A háztartásokban keletkező szilárd vagy folyékony hulladék illetve az ehhez hasonló, és ezzel ...
A háztartási hulladék, a közterületi hulladék és a gazdasági ...
A tervezett elavulás egy elmélet, mely szerint egyes cégek termékeik tervezése, fejlesztése során ...
Mindazok a mesterséges eredetű – jellemzően az emberiség által az űrbe juttatott - űrobjektumok, amelyek már nem ...
A Napból érkező energia a Föld felszínére érve elnyelődik, majd onnan, már a felszín ...
Az újrahasználatra való előkészítés során a feleslegessé vált terméket ...
Amikor egy adott termék vagy csomagolás jelentősebb átalakítás nélkül újra használatba ...
A légkör azon gázai, amelyek az üvegházhatás kiváltásáért felelősek. Legfontosabbak ...
A háztartási hulladék és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak azon ...
Az alumíniumgyártás során keletkező, veszélyes hulladéknak minősülő melléktermék. A ...
A kifejezés alatt az elektronikus postafiókokba érkező kéretlen levelek (spam-ek) sokaságát ...
Az emberi agy számára észlelhető, de kéretlen vizuális anyagok, mint például a körúti ...
A környezetszennyező tevékenység vagy folyamat, amelynek hatására a felszíni vagy felszínalatti vizek ...
A talajba beszántott zöld növények vagy növényi részek, amelyek javítják a talaj ...
Kertekből, parkokból származó növényi hulladék. Például fanyesedék, ág, gally, ...
A Zöld Pont egy nemzetközi védjegy, mely arra utal, hogy az adott termék gyártója pénzügyileg ...
A papírt – illetve annak ősét - már több mint kétezer éve ismerjük, Kínából ...
A műanyagok mesterséges úton előállított szerves polimerek. Az első műanyagot, a PVC-t 1838-ban ...
Italos kartonnal leginkább akkor találkozunk, ha tejet vagy gyümölcslevet iszunk. Ez egy társított ...
Az üveg készítése több ezer éves múltra tekint vissza. Szilíciumban gazdag alapanyagokból- ...
Elsősorban vas, acél illetve alumínium alapanyagú hulladék. Háztartási hulladékként ...
A háztartásokban rengeteg zöldhulladék keletkezik, ez akár a háztartási hulladék 30%-át ...
Ide tartozik minden kertből származó növényi rész, például a lehullott falevelek, a lenyírt fű, ...
A gumi alapanyaga sokáig kizárólag a kaucsukfa nedve, a kaucsuk volt. A növény az Amazonas-medencében ...
Évente mintegy 70 millió gépjárművet gyártanak világszerte. Egyetlen jármű legalább ...
A sütőolaj és a zsír többszöri használat után már alkalmatlan emberi fogyasztásra. A ...
A textil alapanyagát tekintve lehet természetes és mesterséges eredetű. A természetes növényi eredetű ...
A veszélyes hulladékot nem szabad a háztartási hulladékkal együtt kezelni, vagyis ne dobjuk azt a vegyes ...
A XXI. századi életstílusnak köszönhetően gyorsan cserélődő termékek, amelyek ekként gyorsan ...
A papírt – illetve annak ősét - már több mint kétezer éve ismerjük, Kínából ...
Az üveg készítése több ezer éves múltra tekint vissza. Szilíciumban gazdag alapanyagokból- ...
Elsősorban vas, acél illetve alumínium alapanyagú hulladék. Háztartási hulladékként ...
A háztartásokban rengeteg zöldhulladék keletkezik, ez akár a háztartási hulladék 30%-át ...
Ide tartozik minden kertből származó növényi rész, például a lehullott falevelek, a lenyírt fű, ...
A gumi alapanyaga sokáig kizárólag a kaucsukfa nedve, a kaucsuk volt. A növény az Amazonas-medencében ...
A XXI. századi életstílusnak köszönhetően gyorsan cserélődő termékek, amelyek ekként gyorsan ...
Évente mintegy 70 millió gépjárművet gyártanak világszerte. Egyetlen jármű legalább ...
A textil alapanyagát tekintve lehet természetes és mesterséges eredetű. A természetes növényi eredetű ...
A sütőolaj és a zsír többszöri használat után már alkalmatlan emberi fogyasztásra. A feleslegessé vált olaj és zsiradék azonban a környezet is ...
A nulla hulladék célkitűzés egyszerre jövőkép és gyakorlati iránymutatás egy olyan ...