A vállalati felelősség 4 arca – Izgalmas témák kerültek terítékre az Effekteam idei konferenciáján

A koronavírus-járvány nyomán kialakult válság új, innovatív megoldások keresésére ösztönözte a vállalatokat az alkalmazottaikhoz fűződő viszonyukban, a partnerségeik kialakításában, a támogatási rendszerük átalakításában és a termék- és szolgáltatásfejlesztésben egyaránt. Az online eseményen a fenntarthatósági szakma elismert szakemberei beszéltek arról, hogyan néznek szembe a vállalatok és a civilek az új kihívásokkal.

Ne felejtsünk el cselekedni!

Radácsi László PhD, a Budapesti Gazdasági Egyetem stratégiai és innovációs rektorhelyettese, a konferencia vezető előadója adta meg a rendezvény alaphangját. Amint mondta: egy fenntarthatóságról, vállalati felelősségről szóló konferencián nagyon fontos, hogy lássuk, halljuk és megmondjuk az igazat, de ugyanilyen lényeges, hogy cselekedni se felejtsünk el, amikor majd hazamegyünk.

A vállalati felelősség témaköre Magyarországon a 90-es években merült fel, elsősorban az akadémiai szférában. Ekkor azonban még nem voltak szereplők, nem voltak beszélgetőtársak ebben a szcénában. Aztán megjelentek az első beszélgetőtársak: PR-osok, kommunikációs vezetők. Ez akkoriban igen ijesztő volt, hiszen azt a kockázatot hordozta magában, hogy nem üzleti modellekről, vállalati cselekvésekről, menedzsmenteszközökről fog szólni a vállalati felelősségvállalás, hanem megreked a szavak szintjén. Elindult tehát egyfajta beszéd, vita a témában, de ez igen felszínes volt, és sokáig hiányzott a problémákkal történő mélyebb szembenézés.  

A 2000-es évek első évtizedének közepétől azonban nagyon megváltozott a fejlett országokban az a közeg, amelyben a vállalatoknak működniük és kommunikálniuk kellett: felerősödtek azok a kritikus hangok, amelyek révén az érintettek kifejezték az elégedetlenségüket azzal szemben, ahogyan a dolgok folytak, a cégek kezelték a fenntarthatóság ügyét. Megkezdődött az a máig is tartó folyamat, amelynek során ez a téma bekerült a vállalatok észlelési szférájába, és számos ügyüket, innovációjukat már e köré építették fel. Két stakeholder csoport különösen fontossá vált: a fogyasztók és a befektetők, amelyek nagyon megváltoztatták a cégekkel kapcsolatos korábbi elvárásaikat. Ennek eredményeként a fejlett országokban a fenntarthatóság ügye a legfelsőbb menedzsment ügye lett. Radácsi kifejtette, hogy főleg az érintetti bevonásban, a jelentéskészítésben, a felelős befektetésekben és az adatokon alapuló hatásmérésben vagyunk lemaradva a fejlettebb országoktól.

Reménykedésre ad alapot, hogy a témának Magyarországon is vannak hősei, szakértői. Az elmúlt évtizedekben kialakult az a szakmai közeg, amelyben lehet őszintén, tisztességgel, adatalapon beszélgetni, vitázni, építkezni. Fontos, hogy ez a kör tovább bővüljön, erősödjön.

A pandémia miatt most megint helyzet van: olyan problémák kerültek előtérbe, amelyeket a fenntarthatósági szakértők már régóta hangoztatnak. Lehetne jobban odafigyelni egymásra és a természeti környezetre. Radácsi azonban nem túl bizakodó a tekintetben, hogy ez a helyzet valóban ad-e nagy és tartós lökést a fenntarthatóság ügyének, vagy a járvány lecsengése után minden visszaáll a régi kerékvágásba. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy az értelmes párbeszédre mindig van lehetőség, nem kell ahhoz sem válságnak, sem járványnak lennie.

Az előadás megtekinthető a konferencia közvetítés 8:35 percétől.

Employee wellbeing ma és holnap

Hasonló című előadásában Balaton Anita, a FleishmanHillard Café ügyvezető partnere elmondta: a pandémia nagyon sok feszítő problémát hozott mind egyéni, mind vállalati szinten. Különösen értékes minden olyan fórum, ahol őszintén és mélyebben lehet beszélni ezekről a kritikus kihívásokról. Kifejtette, azért is örült a konferencia előadói felkérésének, mert az Effekteam kapcsolati hálójában olyan vállalatok vannak, amelyek mindig is úttörői voltak az új gondolatoknak, az innovatív, out of the box megoldásoknak. Reményét fejezte ki, hogy ezek a cégek az elsők között értik meg azt is, hogy ebben a globális válságban a vállalatoknak egészen máshogyan kell viselkedniük a munkavállalóikkal. Nemcsak emberségből, hanem jól megfontolt üzleti érdekből is.

Az előadás megtekinthető a konferencia közvetítés 23:15 percétől.

A más háza tája, a mi házunk tája

A más háza tája, a mi házunk tája című kerekasztal-beszélgetésben olyan izgalmas kérdésekről esett szó, mint hogy képesek-e egyébként versenyben álló cégek bizonyos kiemelkedően fontos ügyek − mint amilyen például a fenntarthatóság − érdekében félretenni a versengést, és átmenetileg az együttműködésre koncentrálni az erőiket, azaz hol húzódik meg a határ verseny és kollaboráció között; vagy hogyan kezelik a vállalatok az érintettjeiket, akár e vonatkozásban is tudnak-e együttműködni más, olyan piaci szereplőkkel, amelyek esetében átfedik egymást az érintetti hálóik. A beszélgetést Bognár Károly, az Effekteam kommunikációs munkatársa moderálta, a résztvevők pedig a következők voltak: Hevesi Nóra, a Tesco Magyarország kommunikációs igazgatója, Hőgyész Anna, a Nestlé fenntarthatósági és vállalati kapcsolatok menedzsere, Károlyi Zsuzsa, az E.ON marketing és kommunikációs vezetője, Pogány Éda, a Syngenta, Kelet-Európa üzleti fenntarthatósági vezetője és Vadnai Ágnes, a McDonald’s Magyarországi Étterem Hálózat Kft. kommunikációs vezetője.

Nem egyszerű dolog az együttműködés a piaci versenytársak között, különösen, mivel a szigorú versenyjogi szabályoknak mindenkor meg kell felelniük. Elszórtan akadnak jó példák a kollaborációra, de itt bőven van még tere a fejlődésnek. Ugyanakkor sok olyan ügy van, ami mögé beállnak a felelős vállalatok − külön-külön, mindenki a saját működési keretein belül, a saját lehetőségeihez mérten. A pandémia erőteljesen rámutatott arra, hogy vannak helyzetek, amikor boldogulni csak együtt lehet, de legalábbis, együtt könnyebben lehet, s erre hallhattak is néhány jó példát a konferencia nézői hallgatói. Az összefogásra érdemes ügyek között szóba került a klímaváltozás, az élelmiszerpazarlás vagy éppen a pandémia idején nagyon lényeges összehangolt kommunikáció. Természetesen a 17. számú SDG (ENSZ Fenntartható Fejlődés Cél), amely az SDG-k elérése érdekében szükséges összefogásról, partnerségről szól, nemcsak a versenytársakkal, hanem más iparágak szereplőivel, illetve a civil szervezetekkel való együttműködést is lefedi. Itt került szóba az értéklánc kérdése: a résztvevők hangsúlyozták, hogy el kell kezdeni a saját kapukon kívülre is tekinteni, s ebben a spektrumban szintén szükség lenne az együtt gondolkodásra. A civil szervezetekkel történő együttműködés tekintetében számos kiváló példát soroltak fel a beszélgetőpartnerek, amelyek lényege a hosszú távú partnerség: a partnerek akkor is számíthatnak egymásra, ha nagy a baj.

Az érintettek kérdéskörére térve a kerekasztal részvevői kiemelték a belső érintettek, azaz a munkavállalók meghatározó szerepét, hiszen, utaltak az előző témára, hosszú távú partnerségek sem léteznek, ha azokat nem építik, nem töltik meg élettel az adott cégek munkatársai. Ugyanakkor kifejezetten olyan projektről, amelynek keretében közösen, összefogva segítettek volna egy-egy érintetti csoportot nem számoltak be, de hangsúlyozták, amikor közösségeket segítenek a programjaikkal, akkor – lévén, hogy egy adott közösség különböző érintetti csoportokból tevődik össze, amelyek mutathatnak átfedést más cégek érintettjeivel – tulajdonképpen ezt teszik.

Az beszélgetés megtekinthető a konferencia közvetítés 55:50 percétől.

A felelős támogatások szerepe a civilek megváltozott helyzetében

A vállalati támogatási gyakorlatok átalakításáról és a civilek helyzetéről szóló panelbeszélgetést a moderátor, Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány ügyvezető igazgatója, a Civilizáció koalíció által a civilek körében készített felmérés ismertetésével indította. Nagy Gábor, a Simpact alapító-ügyvezetője saját szervezete hasonló tárgyban végzett kutatását foglalta össze. A panel résztvevői, Erős Barbara (Társadalmi Hatás és Közösségi Kapcsolatok, MagNet Bank); Magyar Henrietta (Public Affairs és kommunikációs vezető, Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft.), Nyilas Orsolya (külső kommunikációs vezető, Coca-Cola HBC); Tulik Ágnes (ügyvezető, Octogon360 Kommunikációs Ügynökség) a járvány első hulláma során szerzett tapasztalataikról beszéltek. Kiderült, hogy a gyorsaság és a rugalmasság volt tavasszal a hatásos cselekvés kulcsa, most pedig az újítás és az útkeresés időszaka van. Az „első ijedtség” után a vállalatok újratervezik régi partnerségeiket, és újakat alakítanak ki, de a kis- és középvállalkozások támogatási aktivitása is megnőtt. Minden résztvevő kiemelte, hogy az Effekteam tudásmegosztó platform funkciója ebben az időszakban különösen sokat segíthet az útkeresésben és az egymástól való tanulásban, a jó példák átvételében.

Az beszélgetés megtekinthető a konferencia közvetítés 1:42:35 percétől.

Innovatív, fenntartható vállalati termékek és szolgáltatások

A beszélgetőtársak, Bedő Beatrix, az Impact HUB társalapítója és Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatok vezérigazgató-helyettese, Schubauer Krisztina, az Effekteam elnökségi tagja értő moderálása mellett először körbejárták a társadalmi vállalkozás fogalmát, mely nem más, mint egy olyan szervezet, amely valamely társadalmi, környezeti problémára  − pl. az ENSZ által definiált Fenntartható Fejlődési Célok − ad üzleti módon választ. Kiemelték az üzleti módon való működést, mely elengedhetetlen a fenntarthatósághoz. A fenntarthatóság így mint működési jellemző is szóba került, nem csak abban a tekintetben, hogy egy szervezet figyelembe veszi a társadalmi és környezeti problémákat, és fenntartható megoldásokat fejleszt válaszul rájuk, ráadásul innovatív módon. A társadalmi vállalkozások modellje nincs szervezeti vagy jogi formához kötve, ugyan idehaza egyelőre inkábba a civil szektor jelenik meg szereplőként. Ugyanakkor, ha a befektetői oldalt nézzük, az ő szemszögükből a profit „termelés” még a kisebb hozam elvárások mellett is elengedhetetlen, így a civil szervezeti forma valószínűleg kevésbé tudja szolgálni a hazai társadalmi vállalkozások és befektetők egymásra találását, így szükséges, hogy más formákban is megjelenjenek ezek a kezdeményezések. Másrészt, az ilyen típusú befektetések még frissek idehaza, nem telt még el elég idő ahhoz, hogy az eredményességet mérlegelni lehessen. Megfigyelhető trend azonban, hogy az utóbbi időben a healthy food és a smart city témák jellemzik sok esetben a társadalmi vállalkozások megoldáskeresését. A beszélgetés végén megfogalmazódott az is, hogy minden profitoreintált vállalkozásnak érdemes hátra lépni egyet és megnézni, hogy milyen társadalmi hasznossága van, és milyen társadalmi hatása van a működésének, termékeinek, szolgáltatásainak.

Az beszélgetés megtekinthető a konferencia közvetítés 2:25:55 percétől

Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!



Kép(ek) forrása
A cikk a következő napon jelent meg: 2020-10-08

2006-os megalakulásunk óta a vállalati felelősségvállalás iránt elkötelezett szakemberek egyik legelismertebb platformjaként dolgozunk azon, hogy a felelősen gondolkodó gazdasági szereplők valódi társadalmi és környezeti hatással bíró kezdeményezéseken keresztül, fenntartható módon teremtsenek értéket a közösségek számára.

Akkumulátor-újrahasznosítás
Apex hulladéklerakó
Azbeszt
Anaerob
Anyagában történő hasznosítás
Ártalmatlanítás
Átrakóállomás
Biotrágya
Biomassza
Biológiailag lebomló hulladék
Biogáz
Elkülönített vagy szelektív gyűjtés
Csurgalékvíz
Csurgalékvíz-kezelő rendszer
Csomagolási hulladékok
Deponálás
Depónia
Depóniagáz
Életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment LCA)
Értéknövelő hasznosítás (Upcycling)
Értékcsökkentő hasznosítás (Downcycling)
Életciklus-szemlélet
Egészségügyi hulladékok
Építési hulladék, sitt
Elektromos és elektronikai hulladék (e+e hulladék)
Élelmiszer-hulladék
Fertőző hulladék
Fémhulladékok hasznosítása
Fenntartható fejlődés
Globális felmelegedés
Gyűjtősziget
Kiterjesztett gyártói felelősség elve
Hulladékudvar
Hulladékgazdálkodás
Hulladékgazdálkodási létesítmény
Hulladék
Hulladékválogató
Hulladékégető mű (Hulladékégető mű)
Hulladékhő
Hulladékfajták
Hulladékkezelés
Hulladék hasznosítás
Házhoz menő szelektív hulladék gyűjtés
Háztartási hulladék
Hulladék-előkezelés
Hulladékégetés
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
Hulladékhierarchia (hulladékpiramis)
Hangszennyezés (zajszennyezés) (Közvetlen módon nem csatlakozik a témához)
HDPE (vagy PE-HD, nagy sűrűségű polietilén)
Imisszió
Italos-kartondoboz
Kibocsátás (emisszió)
Klímaváltozás
Kommunális hulladék (Települési szilárd hulladék)
Kommunális szennyvíz
Kvóta
Kombinált ciklus
Komposzt
Komposztálás
Karbonlábnyom
Környezetszennyezés
Közszolgáltató
Környezetvédelmi termékdíj
Környezetvédelmi termékjelek
Elektromos és elektronikai hulladékok
Levegőszennyezés
Lebontók (reducensek)
Lerakás
Lom
Megújuló energia
Italoskarton hulladék
Műanyagfajták
Megelőzés
Másodnyersanyag
Metán
Mechanikai-biológiai hulladékkezelés
Nehézfém
Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget
Ökológiai lábnyom
Ökoszisztéma
Öko-design
Permakultúra
PVC vagy Polivinil-klorid
Polisztirol
Polipropilén
Polietilén-tereftalát (PET)
RDF
Rekultiváció
Szárazelem
Szennyvíztisztítás
Szürke víz
Szemét
Sugárszennyezés (radioaktív szennyezés)
Sugárszennyezés (radioaktív szennyezés)
Savas eső
Szmog
Sugárbetegségek
Szennyező anyag
Tengeri hulladék
Talajszennyezés
Tájseb
Talajvíz
Talajsavasodás
Települési hulladék
Települési szilárd hulladék (TSZH)
Tervezett elavulás
Tidyman
Urbanizáció
Űrszemét
Üvegházhatás
Újrahasználatra előkészítés
Újrahasználat
Újrahasznosítás
Üvegházhatású gázok (ÜHG)
Vegyes hulladék
Veszélyeshulladék-égető mű
Vörösiszap
Virtuális hulladék
Vizuális hulladék
Vízszennyezés
Zöldtrágya
Zöldulladék
Zöldpont
Papírhulladék
Műanyaghulladék
Italos karton hulladék
Üveghulladék
Fémhulladék
Konyhai zöldhulladék
Kerti zöldhulladék
Gumihulladék
Roncsautó, gépjármű-hulladék
Használt olaj és zsiradék
Textilhulladék
Veszélyes hulladék
Elektromos és elektronikai hulladék
Papírhulladék
Üveghulladék
Fémhulladék
Konyhai zöldhulladék
Kerti zöldhulladék
Gumihulladék
Elektronikai hulladék
Roncsautó, gépjármű-hulladék
Textilhulladék
Használt olaj és zsíradék
nulla hulladék
Az akkumulátorok és az elemek nehézfémeket és mérgező vegyületeket tartalmaznak, például ...
Apex Regional Landfill/Apex Transfer Station A Las Vegas mellett található Apex a világ egyik legnagyobb - egyben az USA ...
A természetes előfordulású ásványt a 80-as évekig széles körben használták ...
Az anaerob szervezetek életműködésükhöz nem igényelnek oxigént. Jelentős részük ...
Amikor a hulladékot jól azonosítható anyagokra szedik szét, és a hulladék ...
A hulladék hierarchia legalacsonyabb foka. Minden olyan hulladék, amely bármilyen okból nem kerül ...
A települések szilárd hulladékát – a lakossági hulladékot -  a kukásautók ...
Az intenzív mezőgazdasági tevékenység hatására a talajban élő mikroorganizmusok száma ...
Biológiai eredetű szervesanyag-tömeg. Az energetikai szempontú megközelítésben a biomassza az élő ...
Minden szervesanyag-tartalmú hulladék, mely biológiai úton, aerob vagy anaerob módon lebomlik. Lehet állati ...
Szerves anyagok bomlásakor, oxigénmentes körülmények között, mikrobák ...
A különböző típusú hulladékok anyagcsoportok szerinti gyűjtése, mely ezáltal lehetővé teszi ...
A hulladéklerakóban keletkező szennyvíz, melynek fő összetevői a hulladék saját nedvességtartalma, a ...
A települési szilárd hulladéklerakók üzemeltetői kötelesek a keletkező csurgalékvizet kezelni. A ...
Kereskedelmi forgalomba kerülő termékek csomagolásából keletkező hulladék. Anyaga lehet például ...
A települési szilárd hulladék lerakása, megfelelő környezetvédelmi és ...
A települési szilárd hulladék végleges elhelyezésére szolgáló lerakó. ...
A hulladéklerakókon a szerves hulladék bomlása során képződő magas metántartalmú gáz. ...
Egy eszköz, mely környezetvédelmi szempontból vizsgálja egy adott termék életútját, a ...
Értéknövelő újrahasznosítás során megmarad az eredeti anyag minősége, és minden ...
Ebben az esetben az újrahasznosítás során már nem állítható elő ugyanolyan minőségű ...
Az életciklus szemlélet ma már az élet számos területén elterjedt megközelítési ...
A kórházakban, rendelőintézetekben és más egészségügyi intézményekben keletkező, ...
Építkezések, épületek bontása, felújítása során keletkező hulladék, mely ...
A lakossági elektromos és elektronikai berendezések hulladéka, főbb típusai: háztartási ...
Az élelmiszer-hulladéknak az élelmiszeripar emberi fogyasztásra vagy további feldolgozásra alkalmatlan ...
Elsősorban az egészségügyi ellátásban keletkezik. Különleges kezelést igényel. A fertőző ...
A fémhulladékok tulajdonságai hasznosítás során nem változnak és szinte korlátlan ...
A fenntartható fejlődés úgy biztosítja a gazdasági fejlődést, hogy mindeközben a környezeti ...
A Föld átlaghőmérsékletének emelkedése. Az amúgy természetes, ciklikus folyamatot az emberi ...
A közterületen elhelyezett szelektív gyűjtőszigetek zárható gyűjtőedényeibe a lakosság által ...
A gyártói felelősség elve értelmében a termék előállítója felelős azért, hogy ...
A hulladékudvar szakképzett személyzet által működtetett hulladék átvevőhely, ahol a ...
A hulladékokkal összefüggő tevékenységek rendszerét összefoglaló néven ...
Olyan létesítmény vagy telephely, mely alkalmas a hulladékgazdálkodási tevékenységek- ...
Minden olyan anyag, amely keletkezési helyén feleslegessé vált, tulajdonosa nem tart rá igényt. A ...
Két féle hulladék válogatót ismerünk. Egyrészt hulladékválogatónak nevezzük ...
Olyan létesítmény, amelyben a hulladékokat termikus úton, a bennük rejlő energia kinyerésével ...
Különböző technológiai és energetikai folyamatok közben képződő, az adott folyamatban nem hasznosuló ...
A hulladékokat több szempont szerint is csoportosíthatjuk. Anyagukat tekintve lehetnek többek között papír, ...
A hulladékkezelés magába foglalja mindazokat a tevékenységeket, amelyeknek célja, hogy a hulladék ...
Mindazon tevékenységek, amelyek a hulladékot visszavezetik a termelés és fogyasztás folyamatába. ...
A szelektív hulladékgyűjtés azon fajtája, mikor a hulladékot közvetlenül a lakosságtól ...
A lakóingatlanoknál keletkező lakossági hulladék, melynek fő összetevői papír, fém, műanyag ...
A hulladék előkészítése a hasznosítás vagy ártalmatlanítás előtt. Főleg mechanikai ...
A hulladék ártalmatlanításának egyik módszere, mely a szilárd hulladék tömegét ...
A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó hulladék átvétele, gyűjtése, ...
Az ötlépcsős hulladékpiramis a hulladékkezelési megoldások prioritásátábrázolja, ...
A környezetet nem csak PET- palackokkal vagy fémdobozokkal szennyezhetjük, hanem fénnyel és a hanggal is. A ...
Az egyik leggyakoribb műanyagfajta. Sűrűsége legalább 0,941 g/cm3. A HDPE-t leggyakrabban termékek csomagolására, ...
Levegőterheltségi szint vagy légszennyezettség, azaz a szennyező anyagok koncentrációja a talajközeli ...
Háromféle anyagból készülő csomagolóanyag, úgynevezett kompozit hulladék. Alkotóelemei: ...
Egy adott légszennyező forrásból meghatározott idő alatt kikerülő szennyező anyagok mennyisége. A ...
A Föld éghajlatában bekövetkező jelentős és hosszú távú változás, regionális ...
Mindazok a szerves és szervetlen hulladékok, melyek a lakóépületekben, közintézményekben, ...
A lakóházak szennyvizeit és a közintézmények, gazdálkodási szervezetek hasonló jellegű, ...
Engedélyezett mennyiség. Létezik például halászati kvóta, vadászati kvóta és ...
A kombinált ciklusú erőművekben a gázturbinás és a gőzturbinás ciklusok kombinációja ...
Nagy szervesanyag-tartalmú, földszerű anyag, ami a bio- és zöldhulladékok aerob mikroorganizmusok és ...
A komposztálás a szervesanyag-tartalmú hulladékok hasznosításának egyik módszere, melynek ...
A karbonlábnyom megmutatja, hogy egy adott egység, például egy egyén, egy vállalat vagy akár egy ...
A környezeti elemek megváltozását, minőségének romlását okozó tevékenység. ...
Az a nem profit orientált, többségi köztulajdonban álló gazdálkodó szervezet, amely a ...
A kiterjesztett gyártói felelősség elvének gazdasági, pénzügyi oszlopa. Az 1995-ben hozott ...
Az újrahasznosítás folyamatát segítő jelek, melyek a termék összetételére ...
A különböző, jellemzően a lakosság által használt háztartási, szórakoztató ...
Amikor a levegőben szennyező anyagok kerülnek. A szennyező anyagok származhatnak természetes (például ...
Az elhalt állatok és növények szerves anyagait a lebontó szervezetek hasznosítják, és ...
A hulladék ártalmatlanításának leggyakoribb módja. A hulladék anyagi jellemzőinek ...
A háztartások azon, főleg nagyméretű hulladékai, melyek a gyűjtőedényekben nem helyezhetők ki. A ...
Olyan természetes forrásból kinyerhető, környezetbarát energia, mely folyamatosan rendelkezésre áll ...
Kereskedelmi forgalomba kerülő termékek csomagolásából keletkező hulladék. Anyaga lehet például ...
A műanyagok kőolajból, adalékok hozzáadásával készült mesterséges termékek. ...
A megelőzés azt jelenti, hogy bizonyos intézkedések meghozatalával és végrehajtásával a ...
A hulladék újrahasznosítása során keletkező nyersanyag, amelyből új termék ...
Telített szénhidrogén, színtelen, szagtalan gáz. A földgáz fő alkotója, főleg a szerves anyagok ...
A hulladéklerakókba általában olyan kevert hulladék kerül, melynek jelentős része ...
A nehézfémek megnevezést többféle értelmezés szerint is szokták használni. A két ...
A nyugati-hosszúság 135. és 155. illetve az északi-szélesség 35-45. foka között ...
Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy egy adott társadalomnak, országnak, csoportnak vagy egy embernek, az adott ...
A fogalom hazai és nemzetközi meghatározása eltér egymástól. Az ökoszisztéma nyílt ...
Környezettudatos tervezés, amely törekszik arra, hogy az adott termék környezetbarát (például ...
A permakultúra fogalmát az ausztrál Bill Mollison alkotta meg. Maga a szó a „permanent agriculture”, azaz az ...
Klórtartalmú, hőre érzékeny, kemény műanyag, számos helyen felhasználják. ...
A polisztirolból sok mindent készítenek, de jellemzően hablemezek, poharak, eldobható ételhordó ...
Az élelmiszeriparban széles körben használt csomagolóanyag, alacsony víz-és ...
Az ásványvizes és üdítős palackok leggyakoribb alapanyaga. Az újrahasznosítás során a ...
Refuse Derived Fuel, azaz másodlagos tüzelőanyag, amit a kevert települési hulladék illetve a szelektív ...
Az alapvetően emberi tevékenység hatására keletkezett tájsebek-például bányagödrök, ...
A különböző elemtípusok- ceruza, bébi, góliát, lapos- összefoglaló neve. A szárazelem ...
Fizikai, kémiai és biológia módszerekkel történő víztisztítás, amely után  a ...
Főleg fürdő, zuhanyzó, mosdóvízből származó szennyvíz, mely némi mechanikai szűrés ...
A szemetet tulajdonosa már nem tudja vagy nem akarja használni. Vegyesen gyűjtve lerakóba kerül és nem hasznosul, ...
Sugárszennyezésről akkor beszélünk, ha a légkörbe jutott radioaktív anyag mennyisége ...
Sugárszennyezésről akkor beszélünk, ha a légkörbe jutott radioaktív anyag mennyisége ...
Savas esőről akkor beszélünk, amikor a csapadék pH-ja erősen savas irányba tolódik el. Ennek lehetnek ...
Szmog vagy füstköd akkor alakul ki, mikor egy adott területen a légszennyező anyagok koncentrációja meghaladja a ...
Az ionizáló sugárzások hatására kialakult szervi elváltozások. A nagy ...
A termelés, a fogyasztás vagy egyéb tevékenység során keletkezett anyag, amely káros hatást ...
Becslések szerint évente 8 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba és tengerekbe, ...
Emberi tevékenység hatására bekövetkező szennyezés, mely történhet például ipari ...
A természeti környezet jelentős mértékű változásának maradandó nyoma. Tájseb ...
A felszín közelében, a legfelső vízzáró réteg felett található víz, mely teljesen ...
A talaj pH értékének csökkenése, túlzott mértékben a savas tartomány felé ...
A háztartásokban keletkező szilárd vagy folyékony hulladék illetve az ehhez hasonló, és ezzel ...
A háztartási hulladék, a közterületi hulladék és a gazdasági ...
A tervezett elavulás egy elmélet, mely szerint egyes cégek termékeik tervezése, fejlesztése során ...
A világszerte jól ismert figura, mely ott virít a kukákon, és arra buzdít bennünket, hogy ne ...
A kifejezésnek kétféle jelentése van. Egyrészt jelenti a városiasodást, vagyis a városi ...
Mindazok a mesterséges eredetű – jellemzően az emberiség által az űrbe juttatott - űrobjektumok, amelyek már nem ...
A Napból érkező energia a Föld felszínére érve elnyelődik, majd onnan, már a felszín ...
Az újrahasználatra való előkészítés során a feleslegessé vált terméket ...
Amikor egy adott termék vagy csomagolás jelentősebb átalakítás nélkül újra használatba ...
A hulladékkezelés egyik módja, ami környezetbarátabb megoldás, mint az égetés vagy a ...
A légkör azon gázai, amelyek az üvegházhatás kiváltásáért felelősek. Legfontosabbak ...
A háztartási hulladék és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak azon ...
A veszélyes hulladékok ártalmatlanítására szolgáló égetőmű, ahol speciális ...
Az alumíniumgyártás során keletkező, veszélyes hulladéknak minősülő melléktermék. A ...
A kifejezés alatt az elektronikus postafiókokba érkező kéretlen levelek (spam-ek) sokaságát ...
Az emberi agy számára észlelhető, de kéretlen vizuális anyagok, mint például a körúti ...
A környezetszennyező tevékenység vagy folyamat, amelynek hatására a felszíni vagy felszínalatti vizek ...
A talajba beszántott zöld növények vagy növényi részek, amelyek javítják a talaj ...
Kertekből, parkokból származó növényi hulladék. Például fanyesedék, ág, gally, ...
A Zöld Pont egy nemzetközi védjegy, mely arra utal, hogy az adott termék gyártója pénzügyileg ...
A papírt – illetve annak ősét - már több mint kétezer éve ismerjük, Kínából ...
A műanyagok mesterséges úton előállított szerves polimerek. Az első műanyagot, a PVC-t 1838-ban ...
Italos kartonnal leginkább akkor találkozunk, ha tejet vagy gyümölcslevet iszunk. Ez egy társított ...
Az üveg készítése több ezer éves múltra tekint vissza. Szilíciumban gazdag alapanyagokból- ...
Elsősorban vas, acél illetve alumínium alapanyagú hulladék. Háztartási hulladékként ...
A háztartásokban rengeteg zöldhulladék keletkezik, ez akár a háztartási hulladék 30%-át ...
Ide tartozik minden kertből származó növényi rész, például a lehullott falevelek, a lenyírt fű, ...
A gumi alapanyaga sokáig kizárólag a kaucsukfa nedve, a kaucsuk volt. A növény az Amazonas-medencében ...
Évente mintegy 70 millió gépjárművet gyártanak világszerte. Egyetlen jármű legalább ...
A sütőolaj és a zsír többszöri használat után már alkalmatlan emberi fogyasztásra. A ...
A textil alapanyagát tekintve lehet természetes és mesterséges eredetű. A természetes növényi eredetű ...
A veszélyes hulladékot nem szabad a háztartási hulladékkal együtt kezelni, vagyis ne dobjuk azt a vegyes ...
A XXI. századi életstílusnak köszönhetően gyorsan cserélődő termékek, amelyek ekként gyorsan ...
A papírt – illetve annak ősét - már több mint kétezer éve ismerjük, Kínából ...
Az üveg készítése több ezer éves múltra tekint vissza. Szilíciumban gazdag alapanyagokból- ...
Elsősorban vas, acél illetve alumínium alapanyagú hulladék. Háztartási hulladékként ...
A háztartásokban rengeteg zöldhulladék keletkezik, ez akár a háztartási hulladék 30%-át ...
Ide tartozik minden kertből származó növényi rész, például a lehullott falevelek, a lenyírt fű, ...
A gumi alapanyaga sokáig kizárólag a kaucsukfa nedve, a kaucsuk volt. A növény az Amazonas-medencében ...
A XXI. századi életstílusnak köszönhetően gyorsan cserélődő termékek, amelyek ekként gyorsan ...
Évente mintegy 70 millió gépjárművet gyártanak világszerte. Egyetlen jármű legalább ...
A textil alapanyagát tekintve lehet természetes és mesterséges eredetű. A természetes növényi eredetű ...
A sütőolaj és a zsír többszöri használat után már alkalmatlan emberi fogyasztásra. A feleslegessé vált olaj és zsiradék azonban a környezet is ...
A nulla hulladék célkitűzés egyszerre jövőkép és gyakorlati iránymutatás egy olyan ...