37 millió lakosával Tokió a világ legnépesebb agglomerációjának központja, de nemcsak a lakosság méretét tekintve, hanem a fenntarthatóság területén is szeretne első lenni.
Ma a világ lakosságának több mint fele városokban él, így nagy felelősség hárul a városok vezetőire abban, hogy elősegítsék a fenntartható környezet megteremtését és választ adjanak a klímaváltozás kihívásaira.
37 millió lakosával Tokió a világ legnépesebb agglomerációjának központja, de nemcsak a lakosság méretét tekintve, hanem a fenntarthatóság területén is szeretne első lenni, ehhez pedig számos innovációt és szabályozást vezetett be többek között az infrastruktúra fejlesztése, az energiahatékonyság illetve a helyi energiatárolás érdekében. A Világbank adatai szerint míg 2009-ben Japán lakosságának 43%-a a fővárosban élt, Tokió széndioxid-kibocsátása sokkal alacsonyabb volt, mint más zöld városoké.
A széndioxid-kibocsátás csökkentése: szükségből stratégia
Sok vállalatot a 2011-es földrengés és cunami utáni súlyos villamosenergia-hiány kényszerített rá, hogy csökkentse energiafelhasználását, de a cégek a válság elmúlta után is folytatták a jó gyakorlatot. Persze, ehhez hozzájárult az is, hogy a kormány közvetett adót vetett ki azokra a vállalatokra, amelyek nem csökkentik a meghatározott szintre a kibocsátásukat.
Zöld közlekedés
Tokióban már így is a világ egyik legzöldebb tömegközlekedési rendszerével utazhatnak a lakosok, a város azonban további intézkedésekkel is segíti a környezetvédelmet. Bővítik a gyalogos övezeteket, kerékpármegosztó programokat hoznak létre, és 350 millió dollárt szánnak a hidrogénhajtású autók létrehozására és a szükséges infrastruktúrák támogatására.
Az épületek szabályozása
Tokióban minden új épületet környezetvédelmi hatástanulmánynak vetnek alá, az 5000 m2-nél nagyobb alapterületű ingatlanoknak pedig emellett a következő négy területen kell helyt állniuk: energiatakarékos kialakítás, az erőforrások gazdaságos használata, környezetvédelem, a hősziget-jelenség enyhítése.
Hulladékhasznosítás
Tokióban külön ipari komplexum kezeli a hulladékot, melynek neve Tokyo Super Eco Town Project. Ennek keretében különféle újrahasznosító üzemek működnek, melyek többek között elektronikai hulladék, vegyes építési hulladék és élelmiszerhulladék feldolgozásával is foglalkoznak, illetve üzemanyag hulladékból állítanak elő energiát.
Zöldterületek
Tokióa második világháborúban fáinak mintegy 60%-át elvesztette, a növények száma 105,000-ről 42,000-re csökkent, majd az elkövetkező években még 35,000 pusztult el betegségben, vagy azért, mert kivágták tüzelőnek. 1946-ban a város tervet hozott lére arra, hogy a területének 10%-át bezöldíti és az üres területeket parkosítja. 1948-tól fákat ütettek az utak mellé, 1980-ra pedig az útmenti fák száma már meghaladta a 235 000-et. 1990-re Tokió zöldterületéből 21,630 hektárnyi volt erdő, ami sokat segített a város vízgazdálkodásában is.
Környezetvédelmi intézkedéseivel Tokió vitathatatlanul a világ élvonalába tartozik, és követendő példát mutat minden metropolisznak.
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Tizenévesen kezdett érdekelni a környezetvédelem, amikor rájöttem, hogy a környezetünk is „mi vagyunk”, és nem választhatjuk el magunkat azoktól a körülményektől, attól a szűkebb-tágabb miliőtől, melyben élünk. Ebbe a lelki környezet ugyanúgy beletartozik, mint a fizikai, és ezek együtt nagyban meghatározzák azt, hogy kik is vagyunk.