A Jane Goodall Intézet (JGI) és a Planet műhold-üzemeltető vállalat bejelentette, hogy a jövőben műholdas adatok, terepi megfigyelések és speciális analitika segítségével megpróbálják modellezni, megérteni és csökkenteni újabb zoonótikus, azaz állatokról emberekre terjedő megbetegedések előfordulásának kockázatát.
Az együttműködés a One Health program keretében valósul meg, amelyet az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) nagyléptékű, több tudományterületet magában foglaló megközelítésnek nevezett, és amelynek célja az emberek, állatok, növények és közös környezetük rendszerszintű kapcsolódását elismerő egészségügy létrehozása.
Tudományos, technológiai és közegészségügyi partnerekkel együttműködve, valamint helyi közösségek irányításával a két szervezet olyan digitális tudásanyag fejlesztését tervezi, melynek segítéségével a szoros emberi-állati ökoszisztémákban felbukkanó, állati eredetű betegségek kockázata - mint például a Covid-19 - sikeresebben kezelhető.
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ha továbbra sem az állati eredetű betegségek kialakulásának az okaira koncentrálunk, - például az élőhelyek világszerte zajló pusztítása, a bozóthús, az illegális vadkereskedelem, a vadpiacok és a háziállatok ipari tenyésztése - nem kizárt, hogy a jövőben a Covid-19 járványnál sokkal pusztítóbb vírussal fertőződünk meg.
Az emberi fejlődés érdekében végzett erdőirtás és az élőhelyek széttöredezése, a fragmentáció egyre gyakoribb interakciókhoz vezet az emberek és a vadvilág között, ennek következtében megnövekszik a különféle betegségek állatról emberre terjedésének veszélye. Mivel a Föld biodiverzitásának több mint 80%-át őslakosok vagy helyi közösségek gondozzák, az ő tudásuk kulcsfontosságú lehet a betegségek átadásának megértésében és ellenőrzésében.
„Össze kell kapcsolnunk az agyunkat a szívünkkel, megfelelő módon kell felhasználnunk a tudományt, az innovatív technológiákat és az őslakosok tudását, hogy bölcsebb döntéseket hozhassunk emberekről, állatokról és közös környezetünkről” – figyelmeztet Dr. Jane Goodall, a Jane Goodall Intézet alapítója és az ENSZ békehírnöke.
„Bölcs döntések az elérhető legjobb adatok felhasználásával születnek, amelyek rávilágítanak a probléma forrására” – mondja Will Marshall, a Planet igazgatója és társalapítója. – „Izgatottan készülünk a közös munkára Dr. Goodall-lal, a Jane Goodall Intézettel és partnereivel. Megosztjuk a Földdel kapcsolatos megfigyeléseinkből származó adatokat és elemzéseket, hogy azonosíthassuk az emberi, környezeti és állati egészségügy összefonódó kockázatait, hogy ezáltal az emberek megalapozottabb döntéseket hozhassanak közös bolygónk érdekében.”
A One Health program alapvetése, hogy az emberek, az állatok és a környezet egészsége összefügg egymással. A Jane Goodall Intézet ellátja az egyéneket, kisközösségeket, kutatókat, döntéshozókat és a fiatalokat a szükséges eszközökkel, hogy megértsék az összefüggéseket, és helyi érdekű lépésekkel megőrizhessék a biodiverzitást és a természeti erőforrásokat a jövő generációk számára.
A projekt a Gombe Nemzeti Parkban kezdődött 1994-ben, ahol Dr. Goodall a vad csimpánzokkal kapcsolatos úttörő kutatásokat vezette 1960 óta. A Jane Goodall Intézet közösségelvű, Tacare névre keresztelt környezetvédelmi programja Jane holisztikus szemléletét testesíti meg, amely a komplex rendszerek megértését és a pozitív változások hatását helyezi a középpontba: a csimpánzoktól a közösségeken át a jövő generációkig.
A Jane Goodall Intézet One Health programon belüli megoldása a Tacare sikeres alkalmazásán, a helyi közösségek és a kormányzatok hosszú távú partnerségén alapszik, kiegészítve hatvan évnyi csimpánzokkal és egyéb főemlősökkel kapcsolatos kutatási eredménnyel, műholdas és térinformatikai technológia távoli vidékeken való két évtizedes alkalmazásával, illetve több mint tizenöt évnyi egységesített csimpánz-egészségügyi adattal, amelyet a Gombe Eco-Health projekt keretében gyűjtöttek.
“A Planet gyors vizsgálati kapacitása jól kiegészíti már létező technológiai partnereink tevékenységét és lehetővé teszi, hogy a Jane Goodall Intézet növelje az élőhelyeken zajló földhasználati változások és a betegségek azonosítására, megfigyelésére szánt kapacitásait. Ezen kívül elősegíti, hogy a helyi döntéshozók gyorsan reagálhassanak egy-egy betegség megjelenésére – mondja Dr. Lilian Pintea, a Jane Goodall Intézet természetvédelmi alelnöke.
A jelenlegi együttműködés meghatározott területekre összpontosít: az élőhelyek megbolygatására és az elsődleges zoonotikus terjedési gócokra a csimpánzok körében, különös tekintettel Tanzánia, Uganda, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Kongói Köztársaság, Libéria, Sierra Leone, Guinea és Szenegál vidékeire.
“Az adatok felbecsülhetetlenül fontosak ahhoz, hogy jobban meghatározhassuk az állati eredetű betegségek dinamikáját, különösen ha rövid intervallumú idősoros adatok is a rendelkezésünkre állnak majd” – állítja az Emory Egyetem tudósa, Dr. Thomas Gillespie, a kórokozók ökológiájának szakértője és a JGI One Health egyik partnere, a Gombe Eco-Health Projekt társalapítója.
Fordította: Megyeri Kata
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Dr. Jane Goodall 1977-ben hozta létre a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok és élőhelyük védelmének érdekében. Az azóta eltelt idő alatt pedig már a világ 24 országában alakult Jane Goodall Intézet, s a globális hálózat összesen több mint 110 országot foglal magában. 1991-ben Dr. Goodall, a fiatalságba vetett hite és reménye jeleként útjára indította a Roots & Shoots környezeti nevelési programot, aminek tagjai aktív környezetvédelmi programok által azóta is nap mint nap enyhítik a bolygónkra nehezedő terheket.