Első hallásra szépen cseng a kifejezés. Valószínűleg így gondolták a döntéshozók is, mikor klímavédelmi céllal meghatározták a bioüzemanyagok emelkedésének elvárt mértékét az Európai Unióra vonatkozólag, de ha kicsit utána járunk a témának, megtudhatjuk, hogy milyen hátulütői vannak az ehhez szükséges termények előállításának.
A fő problémát az jelenti, hogy a biodízel elsősorban nem növényi hulladékokból készül, hanem külön erre a célra termesztett növényekből (például repce, szója, kukorica, pálmaolaj), amihez földterület, víz és egyéb erőforrások kellenek az élelmiszertermelés, valamint sok esetben az esőerdők, vizes élőhelyek rovására.
Pálmaolaj tekintetében fogyasztóként többnyire az élelmiszerek és kozmetikumok érintettsége tűnik fel, pedig az EU-ba importált pálmaolaj felét biodízel alapanyagként használják fel. 2009 óta a biodízel teljes növekedése importált pálmaolajból származik. (1)
A pálmaolaj-fogyasztás végső felhasználásának eloszlása az EU-ban
Ráadásul ebben az ágazatban még csak információt sem kapunk tankoláskor, hogy pontosan milyen alapanyagok felhasználásával készült üzemanyagot tankolunk. Sajnos a fenntartható gazdaságból való beszerzés sem megoldás, a jelenlegi rendszer átláthatatlan és túl megengedő, könnyű kikerülni. Ahogy az élelmiszerek és a kozmetikumok, úgy az üzemanyagok esetében is fogyasztóként a legjobb, amit tehetünk, hogy csökkentjük a fogyasztásunka a közlekedés és a szállítmányozás terén egyaránt.
Pálmaolaj-felhasználás az európai autókban: összehasonlítások
A probléma súlyosságát jelzi, hogy mára a döntéshozók is rájöttek, további szabályozások szükségesek a fenntarthatóság érdekében, így kritériumokat fogalmaztak meg a bioüzemanyagok előállítására vonatkozólag. A fő kritériumok a következők:
-
A bioüzemanyagoknak 2018-ra legalább 60%-os üvegházhatású gáz megtakarítást kell elérniük a fosszilis üzemanyagokhoz képest. Ennek számításánál figyelembe kell venni a teljes életciklust, tehát a termesztést, feldolgozást, szállítást is.
-
A bioüzemanyagok alapanyaga nem termelhető olyan helyen, ahol ezért magas szénmegkötő képességgel rendelkező területeket kell kiirtani, átalakítani (vizes élőhelyek, erdők).
-
A bioüzemanyagok alapanyagát nem lehet olyan biológiai sokféleséggel rendelkező földterületeken előállítani, mint az őserdők vagy nagy biodiverzitású gyepek. (2)
Ennek értelmében törekszenek a pálmaolaj alapú biodízel csökkentésére. Az Európai Parlament 2018 januári javaslata alapján 2021-re ki kéne vezetni a pálmaolajat a biodízel alapanyagok sorából, példát mutatva ezzel a többi felhasználó országnak. A javaslat hallatán a termelők, a helyi lakosok és a kereskedők nemtetszésüket fejezték ki. Indonéziában és Malajziában az egyéb termelési ágak kiszorultak a termőterületekről, a lakosok jó része a pálmaültetvényeken kapott munkát, így nem csoda, ha a korlátozás ellenszenves számukra, féltik a megélhetésüket. Mindeközben a javaslatot támogató európai polgárok 92 000 aláírást gyűjtöttek, hogy ezzel üzenjenek a döntéshozóknak. (3)
A Bizottság, az EU Tanácsa és az EU Parlament 2018 júniusában megállapodott a végleges szabályozásról, amely nem szünteti meg a pálmaolaj-dízel támogatását 2021-ben, mint ahogy az korábban felmerült, de mindent megtesznek annak érdekében, hogy a 2030-ig terjedő időszakban a nagy emissziójú bioüzemanyagok, például a pálmaolaj támogatását fokozatosan megszüntessék. A nagy kockázatú bioüzemanyagok támogatását 2023-ig befagyasztják, nem léphetik túl a 2019-es mennyiséget. (1)
A fentiekből látszik, milyen összetett, soktényezős kérdéskörről van szó. Egy lehetséges alternatíva még az algából kinyert olaj felhasználása üzemanyaggyártás céljából. Ennek kapcsán jelenleg is folynak a kutatások, de addig is a legjobb, amit tehetünk, hogy próbáljuk csökkenteni saját fogyasztásunkat és tájékoztatni környezetünket a problémáról.
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Dr. Jane Goodall 1977-ben hozta létre a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok és élőhelyük védelmének érdekében. Az azóta eltelt idő alatt pedig már a világ 24 országában alakult Jane Goodall Intézet, s a globális hálózat összesen több mint 110 országot foglal magában. 1991-ben Dr. Goodall, a fiatalságba vetett hite és reménye jeleként útjára indította a Roots & Shoots környezeti nevelési programot, aminek tagjai aktív környezetvédelmi programok által azóta is nap mint nap enyhítik a bolygónkra nehezedő terheket.