Dr. Jane Goodall - Nyilatkozat a COVID-19 vírusról: Vadállatpiacok és medve-epe farmok

A világ még nem látott nehézségekkel néz szembe ma. E sorok írásakor a COVID-19 koronavírus világszerte már több mint 3 millió embert fertőzött meg és április 29-ig 218.386 ember halálát követelte. A legtöbb országban az emberek önkéntes karanténba vonultak (egyedül vagy családosan), távolságot tartanak és minimalizálták a kijárást otthonukból.

 

Dr. Jane Goodall, a Brit Birodalom dámája

A Jane Goodall Intézet alapítója, ENSZ békenagykövet

2020. április 29.

A világ még nem látott nehézségekkel néz szembe ma. E sorok írásakor a COVID-19 koronavírus világszerte már több mint 3 millió embert fertőzött meg és április 29-ig 218.386 ember halálát követelte. A legtöbb országban az emberek önkéntes karanténba vonultak (egyedül vagy családosan), távolságot tartanak és minimalizálták a kijárást otthonukból. Egyes vállalkozások teljesen leálltak, mások otthonról dolgozó munkaerővel folytatják működésüket, vannak akiket időlegesen elbocsátottak, és ezrek veszítették el állásukat világszerte. Tehát a gazdasági következmények már most katasztrofálisak.

Mindannyian követjük a híreket, és imádkozunk azért, hogy a vírus tetőzése után a karantén országról országra fokozatosan véget érjen. Kínában, ahonnan a járvány ered, ez már megtörtént a kormány szigorú intézkedéseinek köszönhetően. Reménykedünk, hogy hamarosan vakcinát is sikerül készíteni és fokozatosan visszaállhatunk a normális kerékvágásba. Azonban akkor sem felejthetjük el, min mentünk keresztül, és mindent meg kell tennünk azért, hogy még egy hasonló világjárványt elkerüljünk a jövőben.

A tragédia az, hogy régóta jósolták a zoonotikus (vagyis a COVID-19-hez hasonló, állatról emberre terjedő) betegségekkel foglalkozó kutatók egy, a mostanihoz hasonló világjárvány veszélyét. Szinte bizonyos, hogy a mostani járvány is így kezdődött Kínában, a vuhani halpiacon, ahol szárazföldi vadállatok húsát, csirkét és halat is árultak.

A Jane Goodall Intézet egyik kampánya a Forever Wild, vagyis a vadállatoknak az eredeti élőhelyükön van a helye. A képen egy mentett csimpánz Anzac, aki egyik karját elvesztette egy orvvadász csapda miatt.

A zoonotikus betegség terjedése az állatpiacokon

Az efféle piacokon, ahol vadállatokat is árulnak, legtöbbször illegálisan, az állatokat általában összezsúfolva, kis ketrecekben tartják és helyben vágják le. Így az eladók és a vevők is megfertőződhetnek az állatok ürüléke, vizelete, vére, vagy egyéb testnedve által. Számos faj érintett, többek közt a cibetmacska, a tobzoska, a denevér, a nyestkutya vagy a kígyó. Ez a környezet alkalmas arra, hogy a vírus a vírushordozó állatról átugorjon az emberre. Egy másik zoonotikus betegség, a SARS vírus szintén egy vadállatpiacról származott, Guangdong-ból.

A legtöbb ilyen „vizes piac” Ázsiában nem különbözik az európai vagy amerikai termelői piacoktól. Ázsiában és a világ minden táján ezernyi piacon árulnak friss árut, zöldségfélét, háztáji állatok húsát, kedvező áron. Sokan részesítik előnyben a piaci vásárlást az abc-vel szemben.

Nem csak Kínában vannak vadállatpiacok, amelyek alkalmas környezetet biztosítanak a vírusoknak és egyéb kórokozóknak, hogy átlépjék a fajok közötti határt és állatokról az emberre terjedjenek. Sok ázsiai országban vannak ilyen piacok. Az afrikai bozóthús piacokon pedig, ahol élő és halott állatokat is árulnak a húsukért, a csimpánzvadászat, mészárlás és árusítás két ilyen, majomról emberre terjedő vírusfertőzéshez vezetett, ami a HIV-AIDS járványt okozta. Az ebola szintén egy zoonotikus járvány, amely állati hordozókról emberszabású majmokra, majd az emberre kerül át Afrika különböző részein.

Vadállat kereskedelem és a járvány terjedése

Egy másik aggodalomra okot adó terület a vadállatokkal és testrészeikkel való üzérkedés világszerte. Sajnos nagyon jövedelmező, több milliárd dolláros ágazattá vált, amelyet általában bűnszervezetek működtetnek. A vadállat kereskedelem nemcsak kegyetlen, de egyértelműen hozzájárul a fajok rémisztő mértékű kipusztulásához és olyan körülmények kialakulásához vezethet, amely táptalaja lehet a zoonotikus betegségek megjelenésének. A vadállatok, vagy testrészeik gyakran illegális exportálása révén egyik országból a másikba kerül a vírus is.

A háziállat kereskedelem, fiatal vadállatok, majmok, madarak, hüllők és más vadon élő állatok árusítása szintén aggasztó jelenség. Egy otthon tartott vadállat harapása vagy karmolása sokkal komolyabb bajt okozhat egy enyhe fertőzésnél.
Miután a COVID-19-et zoonotikus járványként ismerték el, a kínai hatóságok megtiltották a vadállatok árusítását és fogyasztását, a wuhani vadállat piacot bezárták és tilossá vált a vadállatok étkezési céllal történő tartása is.

Ázsiában és szerte a világon sok ezer helyen tartanak vadállatokat a húsukért, megélhetési céllal, vidéki környezetben. Mindaddig, míg ezek az emberek nem szereznek más megélhetési forrásokat, nem kapnak segítséget a kormányuktól, hogy változtassanak az életükön, elképzelhető, hogy ezek a tendenciák illegális útra terelődnek, amit még nehezebb lesz kezelni.

Világos tehát, hogy mekkora a jelentősége annak, hogy a vadállatokkal való kereskedelmet, fogyasztás céljából történő tartásukat és fogyasztásukat valóban végérvényesen betiltsák, az emberi egészség és újabb világjárványok elkerülése érdekében is. Szerencsére a kínai és más ázsiai megkérdezettek többsége egyetért abban, hogy vadállatokat ne pusztítsunk el fogyasztási, gyógyászati célból vagy a bundájukért.

A gyógyászati termékek forgalmazásának joghézagai és a medve-epe

A kínai hagyományos gyógyászatban még mindig legális néhány vadállati eredetű anyagot tartalmazó termék alkalmazása (igaz, az orrszarvú tülök és a tigris csontjainak felhasználása már tiltott). Ez pedig kiskaput jelent sokak számára, akik továbbra is vadállatokkal akarnak kereskedni, úgy mint a nagyon veszélyeztetett tobzoskával, az orrszarvúval, a tigrissel vagy az ázsiai fekete medvével, más néven örvös medve, a mellkasán található kereszt formájú fehér folt miatt.

Más ázsiai medvéket – barna medvék és napmedvék, azaz maláj medvék – az epéjükért tenyésztenek. És amíg a medve-epe farmok legálisan működhetnek, az epét tartalmazó termékek pedig forgalomban maradhatnak, az epe iránti kereslet csak tovább fokozódik.

Fontos figyelembe vennünk a zoonotikus betegségekért tudtukon kívül felelőssé tett állatok jólétét. Ma már tudjuk, hogy a szóban forgó állatok mindegyike érző lény, félelmet, kétségbeesést és fájdalmat képes érezni. Emellett sokuk kifejezetten magas intelligenciát mutat. A vadállat kereskedelem gyógyászati célú engedélyezése sok ilyen érző lénnyel való rendkívül embertelen bánásmódhoz vezethet.

Minden bizonnyal ez történik például az Ázsia egyes részein az epéjükért tenyésztett medvékkel. Előfordul, hogy akár 30 éven át olyan szűk ketrecben tartják őket, ahol még csak fel sem tudnak állni, meg sem tudnak fordulni. Ezek az intelligens és érző lények ilyen kicsi ketrecekben semmilyen módon nem tapasztalhatják meg a rájuk jellemző természetes viselkedést, hiszen az életük csak félelemről és szenvedésről szól.

Az epét naponta egyszer vagy kétszer csapolják le az epehólyagba helyezett katéter, cső vagy fecskendő segítségével – ami nagyon fájdalmas és erőszakos beavatkozás. A medvék kiszáradástól, alultápláltságtól, különböző fertőzésektől és betegségektől is szenvednek. Gyakran alakul ki náluk májrák (az epe lecsapolásának következményeként), daganat, fekély, vakság, hashártyagyulladás, köszvény és egy sor más betegség. Kétségbeesésükben folyton az őket bebörtönző rácsot rágják, ezért a fogazatuk erősen kopott vagy hiányos.

A medvék ilyen módon való kizsákmányolása nemcsak hogy kegyetlenség, hanem közegészségügyi szempontból is nyugtalanító. A silány higiéniai feltételek, az állandóan nyitott sebek, az epének ürülékkel, baktériumokkal, vérrel vagy más testnedvvel való szennyeződése komoly aggodalomra ad okot. Nem utolsó sorban, ahhoz, hogy életben tartsák őket, számos medvének folyamatosan antibiotikumokat adagolnak, ami miatt rezisztenssé válnak, ez pedig elősegíti a legtöbb ismert antibiotikumra ellenálló szuperbaktériumok kifejlődését. Ugyanez mondható el a nagyüzemi farmokon tenyésztett háziállatokról is. A szuperbaktériumok felelősek rengeteg kórházba kerülő ember haláláért szerte a világon.

Van egy ázsiai fekete medvék epéjét tartalmazó, „Tan Re Qing” nevű termék, amelyről sajnos az a hír járja, hogy légúti fertőzések tüneteinek hatásos ellenszere, ezért a COVID-19 fertőzötteknek gyógyszerként ajánlják. Ez pedig csak tovább ösztönzi a medve-farmok fenntartását.

Hogy valami reményt adó dologgal zárjam ezt a témát, megemlítem, hogy a medve-epe aktív összetevője, az ursodeoxycholsav vagy UDCA, szintetikus formában már évek óta rendelkezésre áll, és távolról sem kerül olyan sokba, mint a medvék embertelen lecsapolása. A Kínai Hagyományos Orvoslásnak megvannak a maga értékei, de akkor sem lenne szükséges medve-epét használni, ha a kegyetlen és kockázatokkal teli lecsapolás ellenére az valóban hatékony gyógyszer lenne, főleg, hogy a szintetikus változatnak pontosan ugyanazok az összetevői. Az Animals Asia nevű szervezet 2011-ben végzett felmérése szerint a kínai válaszadók 87%-a támogatja a medvefarmok betiltását, és több száz kínai gyógyszertár kötelezte el magát a medveepét tartalmazó termékek árusításának beszüntetése mellett.

Csodás lenne, ha Ázsia-szerte bezárnák a medve-epe farmokat, a medvéket pedig olyan menedékhelyek fogadnák be, amilyeneket Kínában, Vietnámban, Malajziában és Laoszban is létrehoztak már. Az állatok ott szabadon mászkálhatnának a fűben, fára mászhatnának, fürödhetnének a tóban, élvezhetnék a napsütést és a többi mentett medve társaságát. És jó lenne, ha az Ázsiai országokban a csökkenne a vélt gyógyászati haszon miatti kereslet a tobzoska-pikkely és az orrszarvú-tülök iránt, mert ezek az állatok ezzel esélyt kaphatnának a fennmaradásra. Mint ahogy azzal is, ha betiltanánk a vadállatok bundájukért való tenyésztését is.

Nagyüzemi állattenyészetekből induló betegségek

Az úgynevezett zoonotikus betegségeket nemcsak vadállatoktól lehet elkapni. A nagyüzemi állattelepeken, ahol embertelen körülmények között rengeteg háziállat zsúfolódik össze, a különböző kórokozók ugyancsak könnyen terjedhetnek át az emberre.

A köznyelvben madárinfluenzaként és sertéspestisként elhíresült betegségek a helytelen baromfi- illetve sertéstartás következményei. A háziállatok is érző lények: félelmet és fájdalmat éreznek. A MERS-vírus járvány a Közel-keletről indult, ahol a háziállatként tartott dromedárokkal való érintkezés tette lehetővé, hogy a kórokozó átugorjon az emberre, talán azért, mert fertőzött tevék nem megfelelően elkészített húsát vagy tejét fogyasztották.

A Besureis együttes nagy támogatója a Jane Goodall Intézetnek. Az együttes tagjai mind vegánok.

Konklúzió

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ha továbbra sem veszünk tudomást a zoonotikus betegségek kiváltó okairól, akkor nagy rá az esély, hogy az ember olyan vírusokkal fertőződjön meg, amely még a COVID-19-nél is komolyabb világjárvány kitöréséhez vezethet. Sokak vélekedése szerint fordulóponthoz értünk a természeti világgal való kapcsolatunkat illetően.

Meg kell fékeznünk az erdőirtást és a természetes élőhelyek világszerte való pusztulását. Az élelmezésben és a gyógyításban már létező, természetbarát és organikus alternatívákat kellene használnunk, és újakat kellene kitalálnunk. Fel kellene számolnunk a szegénységet, hogy az emberek a megélhetés miatt ne kényszerüljenek vadászatra, élőállatokkal való kereskedésre és a környezet-pusztítására, hanem más, alternatív jövedelem-forrásokat találhassanak maguknak.

Meg kell győződnünk róla, hogy azok a helyiek, akiknek a megélhetése közvetlenül függ a környezettől és annak egészségétől, miközben igyekeznek javítani az életkörülményeiken, a közösségeikben természetvédelmi szempontból helyes döntéseket hozzanak és ezek vezéreljék őket. Végül pedig igazítsuk a gondolkodásunkat a szívünkhöz. Őseink tudását, a tudományos vívmányokat és az innovatív technológiákat használjuk helyesen az emberekkel, az állatokkal és a velük megosztott környezettel kapcsolatos döntéseinkben.

Miközben az erőfeszítések legfőbb célja most teljes joggal a COVID-19 megfékezése, a klímaválságról sem szabad megfeledkeznünk, amelynek nagy valószínűséggel hosszú távú és katasztrofális következményei lesznek a bolygóra és a jövő nemzedékekre nézve. Egyre erősebb az a mozgalom, amely a vállalatokat és a kormányokat az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásának korlátozására, az erdők védelmére és az óceánok megtisztítására szólítja fel.

A világjárvány miatt a vállalatok a világ számos részén átmenetileg kénytelenek bezárni. Ennek következtében nagyon sok ember életében először tapasztalhatja meg a friss levegő örömét és az éjszakai csillagos égbolt látványát.

Baxter nyúl és Jane

Abban reménykedek, hogy megértjük, milyennek kellene lennie a világnak, és hogy ráébredünk, hogy ennek a járványnak a kiváltó oka az, hogy nem tartjuk tiszteletben a természetet. És abban is reménykedek,, hogy ez majd arra ösztönzi a vállalatokat és a kormányokat, hogy többet tegyenek a tiszta, megújuló energiák fejlesztésének és a szegénység felszámolásának érdekében, és hogy segítenek az embereknek alternatív megélhetési módokat találni, amelyek nem a természet és az állatok kizsákmányolásáról szólnak.

Értsük meg, hogy mi is a természet részei vagyunk és függünk tőle, hiszen az élelmet, a vizet és a tiszta levegőt onnan kapjuk. Viszonyuljunk egymáshoz tisztelettel, tiszteljük a többi érző állatot és az Anyatermészetet. A gyermekeink és unokáink jólétének érdekében, és azért, hogy a Föld, ez a gyönyörű bolygó, az egyetlen otthonunk, visszanyerhesse az egészségét.  

 

Dr. Jane Goodall, a Brit Birodalom dámája, a Jane Goodall Intézet alapítója, ENSZ békenagykövet
Kiadmány hiteléül: Jane Goodall Intézet 2020. április 30.

Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!



Kép(ek) forrása
  • Jane Goodall Intézet
  • the Jane Goodall Institute of UK
    Eredeti szerző: Duke Ingram
Fordítás
  • Jane Goodall Intézet
    Eredeti szerző: Dr.Jane Goodall
A cikk a következő napon jelent meg: 2020-04-30

Dr. Jane Goodall 1977-ben hozta létre a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok és élőhelyük védelmének érdekében. Az azóta eltelt idő alatt pedig már a világ 24 országában alakult Jane Goodall Intézet, s a globális hálózat összesen több mint 110 országot foglal magában. 1991-ben Dr. Goodall, a fiatalságba vetett hite és reménye jeleként útjára indította a Roots & Shoots környezeti nevelési programot, aminek tagjai aktív környezetvédelmi programok által azóta is nap mint nap enyhítik a bolygónkra nehezedő terheket.

Akkumulátor-újrahasznosítás
Apex hulladéklerakó
Azbeszt
Anaerob
Anyagában történő hasznosítás
Ártalmatlanítás
Átrakóállomás
Biotrágya
Biomassza
Biológiailag lebomló hulladék
Bioaeroszol
Biogáz
Elkülönített vagy szelektív gyűjtés
Csurgalékvíz
Csurgalékvíz-kezelő rendszer
Csomagolási hulladékok
Deponálás
Depónia
Depóniagáz
Életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment LCA)
Értéknövelő hasznosítás (Upcycling)
Értékcsökkentő hasznosítás (Downcycling)
Életciklus-szemlélet
Egészségügyi hulladékok
Építési hulladék, sitt
Elektromos és elektronikai hulladék (e+e hulladék)
Élelmiszer-hulladék
Fémhulladékok hasznosítása
Fenntartható fejlődés
Globális felmelegedés
Gyűjtősziget
Kiterjesztett gyártói felelősség elve
Hulladékgazdálkodás
Hulladékgazdálkodási létesítmény
Hulladék
Hulladékválogató
Hulladékégető mű (Hulladékégető mű)
Hulladékhő
Hulladékfajták
Hulladékkezelés
Használt sütőzsiradék
Hulladék hasznosítás
Házhoz menő szelektív hulladék gyűjtés
Háztartási hulladék
Hulladék-előkezelés
Hulladékok szelektálása
Hulladékégetés
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
Hulladékhierarchia (hulladékpiramis)
Hangszennyezés (zajszennyezés) (Közvetlen módon nem csatlakozik a témához)
HDPE (vagy PE-HD, nagy sűrűségű polietilén)
Imisszió
Italos-kartondoboz
Kibocsátás (emisszió)
Klímaváltozás
Kommunális hulladék (Települési szilárd hulladék)
Kommunális szennyvíz
Kvóta
Kombinált ciklus
Komposzt
Komposztálás
Karbonlábnyom
Környezetszennyezés
Közszolgáltató
Környezetvédelmi termékdíj
Környezetvédelmi termékjelek
Elektromos és elektronikai hulladékok
Levegőszennyezés
Lebontók (reducensek)
Lerakás
Lom
LDPE (PE-LD vagy kis sűrűségű polietilén)
Megújuló energia
Italoskarton hulladék
Műanyagfajták
Megelőzés
Másodnyersanyag
Metán
Mechanikai-biológiai hulladékkezelés
Nehézfém
Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget
Ökológiai lábnyom
Ökoszisztéma
Öko-design
Permakultúra
PVC vagy Polivinil-klorid
Polisztirol
Polipropilén
Polietilén-tereftalát (PET)
RDF
Rekultiváció
Szárazelem
Szennyvíztisztítás
Szürke víz
Szemét
Sugárszennyezés (radioaktív szennyezés)
Sugárszennyezés (radioaktív szennyezés)
Savas eső
Szmog
Sugárbetegségek
Szennyező anyag
Tengeri hulladék
Talajszennyezés
Tájseb
Talajvíz
Talajsavasodás
Települési hulladék
Települési szilárd hulladék (TSZH)
Tervezett elavulás
Tidyman
Urbanizáció
Űrszemét
Üvegházhatás
Újrahasználatra előkészítés
Újrahasználat
Újrahasznosítás
Üvegházhatású gázok (ÜHG)
Vegyes hulladék
Veszélyeshulladék-égető mű
Vörösiszap
Virtuális hulladék
Vizuális hulladék
Vízszennyezés
Zöldtrágya
Zöldulladék
Zöldpont
Papírhulladék
Műanyaghulladék
Italos karton hulladék
Üveghulladék
Fémhulladék
Konyhai zöldhulladék
Kerti zöldhulladék
Gumihulladék
Roncsautó, gépjármű-hulladék
Használt olaj és zsiradék
Textilhulladék
Veszélyes hulladék
Elektromos és elektronikai hulladék
Papírhulladék
Üveghulladék
Fémhulladék
Konyhai zöldhulladék
Kerti zöldhulladék
Gumihulladék
Elektronikai hulladék
Roncsautó, gépjármű-hulladék
Textilhulladék
Használt olaj és zsíradék
nulla hulladék
Az akkumulátorok és az elemek nehézfémeket és mérgező vegyületeket tartalmaznak, például ...
Apex Regional Landfill/Apex Transfer Station A Las Vegas mellett található Apex a világ egyik legnagyobb - egyben az USA ...
A természetes előfordulású ásványt a 80-as évekig széles körben használták ...
Az anaerob szervezetek életműködésükhöz nem igényelnek oxigént. Jelentős részük ...
Amikor a hulladékot jól azonosítható anyagokra szedik szét, és a hulladék ...
A hulladék hierarchia legalacsonyabb foka. Minden olyan hulladék, amely bármilyen okból nem kerül ...
A települések szilárd hulladékát – a lakossági hulladékot -  a kukásautók ...
Az intenzív mezőgazdasági tevékenység hatására a talajban élő mikroorganizmusok száma ...
Biológiai eredetű szervesanyag-tömeg. Az energetikai szempontú megközelítésben a biomassza az élő ...
Minden szervesanyag-tartalmú hulladék, mely biológiai úton, aerob vagy anaerob módon lebomlik. Lehet állati ...
A levegőben megtalálható biológiai eredetű részecskék. Vírusok, baktériumok, pollenek, ...
Szerves anyagok bomlásakor, oxigénmentes körülmények között, mikrobák ...
A különböző típusú hulladékok anyagcsoportok szerinti gyűjtése, mely ezáltal lehetővé teszi ...
A hulladéklerakóban keletkező szennyvíz, melynek fő összetevői a hulladék saját nedvességtartalma, a ...
A települési szilárd hulladéklerakók üzemeltetői kötelesek a keletkező csurgalékvizet kezelni. A ...
Kereskedelmi forgalomba kerülő termékek csomagolásából keletkező hulladék. Anyaga lehet például ...
A települési szilárd hulladék lerakása, megfelelő környezetvédelmi és ...
A települési szilárd hulladék végleges elhelyezésére szolgáló lerakó. ...
A hulladéklerakókon a szerves hulladék bomlása során képződő magas metántartalmú gáz. ...
Egy eszköz, mely környezetvédelmi szempontból vizsgálja egy adott termék életútját, a ...
Értéknövelő újrahasznosítás során megmarad az eredeti anyag minősége, és minden ...
Ebben az esetben az újrahasznosítás során már nem állítható elő ugyanolyan minőségű ...
Az életciklus szemlélet ma már az élet számos területén elterjedt megközelítési ...
A kórházakban, rendelőintézetekben és más egészségügyi intézményekben keletkező, ...
Építkezések, épületek bontása, felújítása során keletkező hulladék, mely ...
A lakossági elektromos és elektronikai berendezések hulladéka, főbb típusai: háztartási ...
Az élelmiszer-hulladéknak az élelmiszeripar emberi fogyasztásra vagy további feldolgozásra alkalmatlan ...
A fémhulladékok tulajdonságai hasznosítás során nem változnak és szinte korlátlan ...
A fenntartható fejlődés úgy biztosítja a gazdasági fejlődést, hogy mindeközben a környezeti ...
A Föld átlaghőmérsékletének emelkedése. Az amúgy természetes, ciklikus folyamatot az emberi ...
A közterületen elhelyezett szelektív gyűjtőszigetek zárható gyűjtőedényeibe a lakosság által ...
A gyártói felelősség elve értelmében a termék előállítója felelős azért, hogy ...
A hulladékokkal összefüggő tevékenységek rendszerét összefoglaló néven ...
Olyan létesítmény vagy telephely, mely alkalmas a hulladékgazdálkodási tevékenységek- ...
Minden olyan anyag, amely keletkezési helyén feleslegessé vált, tulajdonosa nem tart rá igényt. A ...
Két féle hulladék válogatót ismerünk. Egyrészt hulladékválogatónak nevezzük ...
Olyan létesítmény, amelyben a hulladékokat termikus úton, a bennük rejlő energia kinyerésével ...
Különböző technológiai és energetikai folyamatok közben képződő, az adott folyamatban nem hasznosuló ...
A hulladékokat több szempont szerint is csoportosíthatjuk. Anyagukat tekintve lehetnek többek között papír, ...
A hulladékkezelés magába foglalja mindazokat a tevékenységeket, amelyeknek célja, hogy a hulladék ...
A háztartásokban főzéshez, sütéshez használt sütőolaj és zsír fogyasztásra ...
Mindazon tevékenységek, amelyek a hulladékot visszavezetik a termelés és fogyasztás folyamatába. ...
A szelektív hulladékgyűjtés azon fajtája, mikor a hulladékot közvetlenül a lakosságtól ...
A lakóingatlanoknál keletkező lakossági hulladék, melynek fő összetevői papír, fém, műanyag ...
A hulladék előkészítése a hasznosítás vagy ártalmatlanítás előtt. Főleg mechanikai ...
Hulladékválogatás. A hulladékok szelektálása során a hulladék alapanyag szerint (pl. ...
A hulladék ártalmatlanításának egyik módszere, mely a szilárd hulladék tömegét ...
A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó hulladék átvétele, gyűjtése, ...
Az ötlépcsős hulladékpiramis a hulladékkezelési megoldások prioritásátábrázolja, ...
A környezetet nem csak PET- palackokkal vagy fémdobozokkal szennyezhetjük, hanem fénnyel és a hanggal is. A ...
Az egyik leggyakoribb műanyagfajta. Sűrűsége legalább 0,941 g/cm3. A HDPE-t leggyakrabban termékek csomagolására, ...
Levegőterheltségi szint vagy légszennyezettség, azaz a szennyező anyagok koncentrációja a talajközeli ...
Háromféle anyagból készülő csomagolóanyag, úgynevezett kompozit hulladék. Alkotóelemei: ...
Egy adott légszennyező forrásból meghatározott idő alatt kikerülő szennyező anyagok mennyisége. A ...
A Föld éghajlatában bekövetkező jelentős és hosszú távú változás, regionális ...
Mindazok a szerves és szervetlen hulladékok, melyek a lakóépületekben, közintézményekben, ...
A lakóházak szennyvizeit és a közintézmények, gazdálkodási szervezetek hasonló jellegű, ...
Engedélyezett mennyiség. Létezik például halászati kvóta, vadászati kvóta és ...
A kombinált ciklusú erőművekben a gázturbinás és a gőzturbinás ciklusok kombinációja ...
Nagy szervesanyag-tartalmú, földszerű anyag, ami a bio- és zöldhulladékok aerob mikroorganizmusok és ...
A komposztálás a szervesanyag-tartalmú hulladékok hasznosításának egyik módszere, melynek ...
A karbonlábnyom megmutatja, hogy egy adott egység, például egy egyén, egy vállalat vagy akár egy ...
A környezeti elemek megváltozását, minőségének romlását okozó tevékenység. ...
Az a nem profit orientált, többségi köztulajdonban álló gazdálkodó szervezet, amely a ...
A kiterjesztett gyártói felelősség elvének gazdasági, pénzügyi oszlopa. Az 1995-ben hozott ...
Az újrahasznosítás folyamatát segítő jelek, melyek a termék összetételére ...
A különböző, jellemzően a lakosság által használt háztartási, szórakoztató ...
Amikor a levegőben szennyező anyagok kerülnek. A szennyező anyagok származhatnak természetes (például ...
Az elhalt állatok és növények szerves anyagait a lebontó szervezetek hasznosítják, és ...
A hulladék ártalmatlanításának leggyakoribb módja. A hulladék anyagi jellemzőinek ...
A háztartások azon, főleg nagyméretű hulladékai, melyek a gyűjtőedényekben nem helyezhetők ki. A ...
A leggyakrabban használt műanyag típus, melyből főleg fóliát, egyszer használatos nejlonzacskót, ...
Olyan természetes forrásból kinyerhető, környezetbarát energia, mely folyamatosan rendelkezésre áll ...
Kereskedelmi forgalomba kerülő termékek csomagolásából keletkező hulladék. Anyaga lehet például ...
A műanyagok kőolajból, adalékok hozzáadásával készült mesterséges termékek. ...
A megelőzés azt jelenti, hogy bizonyos intézkedések meghozatalával és végrehajtásával a ...
A hulladék újrahasznosítása során keletkező nyersanyag, amelyből új termék ...
Telített szénhidrogén, színtelen, szagtalan gáz. A földgáz fő alkotója, főleg a szerves anyagok ...
A hulladéklerakókba általában olyan kevert hulladék kerül, melynek jelentős része ...
A nehézfémek megnevezést többféle értelmezés szerint is szokták használni. A két ...
A nyugati-hosszúság 135. és 155. illetve az északi-szélesség 35-45. foka között ...
Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy egy adott társadalomnak, országnak, csoportnak vagy egy embernek, az adott ...
A fogalom hazai és nemzetközi meghatározása eltér egymástól. Az ökoszisztéma nyílt ...
Környezettudatos tervezés, amely törekszik arra, hogy az adott termék környezetbarát (például ...
A permakultúra fogalmát az ausztrál Bill Mollison alkotta meg. Maga a szó a „permanent agriculture”, azaz az ...
Klórtartalmú, hőre érzékeny, kemény műanyag, számos helyen felhasználják. ...
A polisztirolból sok mindent készítenek, de jellemzően hablemezek, poharak, eldobható ételhordó ...
Az élelmiszeriparban széles körben használt csomagolóanyag, alacsony víz-és ...
Az ásványvizes és üdítős palackok leggyakoribb alapanyaga. Az újrahasznosítás során a ...
Refuse Derived Fuel, azaz másodlagos tüzelőanyag, amit a kevert települési hulladék illetve a szelektív ...
Az alapvetően emberi tevékenység hatására keletkezett tájsebek-például bányagödrök, ...
A különböző elemtípusok- ceruza, bébi, góliát, lapos- összefoglaló neve. A szárazelem ...
Fizikai, kémiai és biológia módszerekkel történő víztisztítás, amely után  a ...
Főleg fürdő, zuhanyzó, mosdóvízből származó szennyvíz, mely némi mechanikai szűrés ...
A szemetet tulajdonosa már nem tudja vagy nem akarja használni. Vegyesen gyűjtve lerakóba kerül és nem hasznosul, ...
Sugárszennyezésről akkor beszélünk, ha a légkörbe jutott radioaktív anyag mennyisége ...
Sugárszennyezésről akkor beszélünk, ha a légkörbe jutott radioaktív anyag mennyisége ...
Savas esőről akkor beszélünk, amikor a csapadék pH-ja erősen savas irányba tolódik el. Ennek lehetnek ...
Szmog vagy füstköd akkor alakul ki, mikor egy adott területen a légszennyező anyagok koncentrációja meghaladja a ...
Az ionizáló sugárzások hatására kialakult szervi elváltozások. A nagy ...
A termelés, a fogyasztás vagy egyéb tevékenység során keletkezett anyag, amely káros hatást ...
Becslések szerint évente 8 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba és tengerekbe, ...
Emberi tevékenység hatására bekövetkező szennyezés, mely történhet például ipari ...
A természeti környezet jelentős mértékű változásának maradandó nyoma. Tájseb ...
A felszín közelében, a legfelső vízzáró réteg felett található víz, mely teljesen ...
A talaj pH értékének csökkenése, túlzott mértékben a savas tartomány felé ...
A háztartásokban keletkező szilárd vagy folyékony hulladék illetve az ehhez hasonló, és ezzel ...
A háztartási hulladék, a közterületi hulladék és a gazdasági ...
A tervezett elavulás egy elmélet, mely szerint egyes cégek termékeik tervezése, fejlesztése során ...
A világszerte jól ismert figura, mely ott virít a kukákon, és arra buzdít bennünket, hogy ne ...
A kifejezésnek kétféle jelentése van. Egyrészt jelenti a városiasodást, vagyis a városi ...
Mindazok a mesterséges eredetű – jellemzően az emberiség által az űrbe juttatott - űrobjektumok, amelyek már nem ...
A Napból érkező energia a Föld felszínére érve elnyelődik, majd onnan, már a felszín ...
Az újrahasználatra való előkészítés során a feleslegessé vált terméket ...
Amikor egy adott termék vagy csomagolás jelentősebb átalakítás nélkül újra használatba ...
A hulladékkezelés egyik módja, ami környezetbarátabb megoldás, mint az égetés vagy a ...
A légkör azon gázai, amelyek az üvegházhatás kiváltásáért felelősek. Legfontosabbak ...
A háztartási hulladék és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak azon ...
A veszélyes hulladékok ártalmatlanítására szolgáló égetőmű, ahol speciális ...
Az alumíniumgyártás során keletkező, veszélyes hulladéknak minősülő melléktermék. A ...
A kifejezés alatt az elektronikus postafiókokba érkező kéretlen levelek (spam-ek) sokaságát ...
Az emberi agy számára észlelhető, de kéretlen vizuális anyagok, mint például a körúti ...
A környezetszennyező tevékenység vagy folyamat, amelynek hatására a felszíni vagy felszínalatti vizek ...
A talajba beszántott zöld növények vagy növényi részek, amelyek javítják a talaj ...
Kertekből, parkokból származó növényi hulladék. Például fanyesedék, ág, gally, ...
A Zöld Pont egy nemzetközi védjegy, mely arra utal, hogy az adott termék gyártója pénzügyileg ...
A papírt – illetve annak ősét - már több mint kétezer éve ismerjük, Kínából ...
A műanyagok mesterséges úton előállított szerves polimerek. Az első műanyagot, a PVC-t 1838-ban ...
Italos kartonnal leginkább akkor találkozunk, ha tejet vagy gyümölcslevet iszunk. Ez egy társított ...
Az üveg készítése több ezer éves múltra tekint vissza. Szilíciumban gazdag alapanyagokból- ...
Elsősorban vas, acél illetve alumínium alapanyagú hulladék. Háztartási hulladékként ...
A háztartásokban rengeteg zöldhulladék keletkezik, ez akár a háztartási hulladék 30%-át ...
Ide tartozik minden kertből származó növényi rész, például a lehullott falevelek, a lenyírt fű, ...
A gumi alapanyaga sokáig kizárólag a kaucsukfa nedve, a kaucsuk volt. A növény az Amazonas-medencében ...
Évente mintegy 70 millió gépjárművet gyártanak világszerte. Egyetlen jármű legalább ...
A sütőolaj és a zsír többszöri használat után már alkalmatlan emberi fogyasztásra. A ...
A textil alapanyagát tekintve lehet természetes és mesterséges eredetű. A természetes növényi eredetű ...
A veszélyes hulladékot nem szabad a háztartási hulladékkal együtt kezelni, vagyis ne dobjuk azt a vegyes ...
A XXI. századi életstílusnak köszönhetően gyorsan cserélődő termékek, amelyek ekként gyorsan ...
A papírt – illetve annak ősét - már több mint kétezer éve ismerjük, Kínából ...
Az üveg készítése több ezer éves múltra tekint vissza. Szilíciumban gazdag alapanyagokból- ...
Elsősorban vas, acél illetve alumínium alapanyagú hulladék. Háztartási hulladékként ...
A háztartásokban rengeteg zöldhulladék keletkezik, ez akár a háztartási hulladék 30%-át ...
Ide tartozik minden kertből származó növényi rész, például a lehullott falevelek, a lenyírt fű, ...
A gumi alapanyaga sokáig kizárólag a kaucsukfa nedve, a kaucsuk volt. A növény az Amazonas-medencében ...
A XXI. századi életstílusnak köszönhetően gyorsan cserélődő termékek, amelyek ekként gyorsan ...
Évente mintegy 70 millió gépjárművet gyártanak világszerte. Egyetlen jármű legalább ...
A textil alapanyagát tekintve lehet természetes és mesterséges eredetű. A természetes növényi eredetű ...
A sütőolaj és a zsír többszöri használat után már alkalmatlan emberi fogyasztásra. A feleslegessé vált olaj és zsiradék azonban a környezet is ...
A nulla hulladék célkitűzés egyszerre jövőkép és gyakorlati iránymutatás egy olyan ...