Nyílt levelet írt a TVE a Szókimondóka készségfejlesztő programmal, a Humusz Szövetséggel, a Jane Godall Intézettel és a Felelős Gasztrohőssel az Aldinak, Sparnak, Lidlnek, felszólítva őket arra, hogy árulják külön polcokon a pálmaolajmentes termékeiket, így állva ki az esőerdők irtása ellen.
Levelünkkel azt akarjuk elérni, hogy az említett áruházláncok magyarországi üzleteiben ne kelljen a vásárlóknak órákat tölteni minden egyes árucikk összetevőinek böngészésével, hogy van-e benne pálmaolaj, vagy sem. Arra kérjük őket, a feldolgozott élelmiszerek közül azokat, amelyekben legjobb tudomásuk szerint nincsen pálmaolaj, pálmazsír, vagy pálmamagolaj egy helyen tegyék elérhetővé a vásárlók számára. Ehhez egy plakátot kapnak, amit a polc fölé kihelyezhetnek a vásárlók tájékoztatására.
Napjainkban is zajló, ökológiai katasztrófával fenyegető iparág a pálmaolaj termesztés. Olajpálma ültetvények telepítése céljából naponta 20 hektárnyi esőerdőt vágnak ki, s bár főleg bioüzemanyag előállítására használják, a pálmaolaj alacsony ára miatt mára már számtalan feldolgozott élelmiszerben és kozmetikumban van jelen.
Az esőerdők eltűnése hozzájárul a klímaváltozáshoz, hiszen több tonna szén-dioxidot szűrnének ki a légtérből naponta ezek az erdőtömegek. Ugyanakkor a helyi lakosság életfeltételeit is csak a természetes erdők képesek biztosítani.
Az orángutánok kipusztulását 10 évre teszik a hozzáértők a természetes élőhelyek eltűnése miatt - hogy csak a három legfontosabb következményét említsük az esőerdők irtásának.
A termelés egyre nagyobb területekre terjed ki Dél-Amerikában, illetve Nyugat- ás Közép-Afrikában is, ami drámai következményekkel járhat a helyi ökoszisztémákban.
Miért teszik bele mindenbe?
A pálmaolaj szobahőmérsékleten félig szilárd halmazállapotú, jól keverhető más olajokkal, magas hőmérsékleten sem oxidálódik, mint például a napraforgóolaj. Lassabban olvad tőle a fagyi, krémesebb a rúzs, jobban habzik a tusfürdő.
Ráadásul olcsó: az olajpálma gyorsan nő és bőségesen terem. Nagyrészt a „harmadik világ” országaiban termesztik (a világ pálmaolaj-termelésének 85%-át Indonézia és Malajzia adja), ahol olcsó a munkaerő, és a környezetvédelmi szabályozások gyakran hiányosak. 2017-ben csak az EU-ban 7,7 milliárd tonnát használtunk fel belőle, közel felét bio-üzemanyagként. Átlagosan fejenként 8 kg-ot fogyasztunk belőle évente.
Segítség a vásárlónak
„Azért ezt a három élelmiszerbolt-láncot választottuk, mert a városi lakosság nagyon nagy része vásárol ezekben. Terveink szerint ez csak az első lépés a pálmaolajmentes kampányunkban” – magyarázza a kampány ötletgazdája, Miller-Ferjentsik Viola, a SzóKiMondóka készségfejlesztő program vezetője.
„Nem igaz, hogy pálmaolaj mindenben van, el lehet kerülni, viszont nagyon nehéz vásárlóként megtalálni, mik azok a termékek, amelyekben nincs jelen. Úgy gondoljuk, ott kell segíteni a vásárlókat, ahol a vásárlási döntés megszületik: a boltokban. Nyilvánvaló, nincs mindenkinek plusz 1,5 órája arra, hogy az apróbetűs összetevőket elolvassa. Így jött az ötlet.”
Légy része a kampánynak!
A SzóKiMondóka, a Jane Goodall Intézet, a Tudatos Vásárlók Egyesülete, a Felelős Gasztrohős és a Humusz Szövetség kampányához bárki csatlakozhat, aki megosztja a fenti szervezetek közösségi oldalain megjelent posztokat és ő is kéri helyi boltjának vezetőit, hogy csináljanak ilyen polcot és kérjenek hozzá plakátot.
A pálmaolajmentes termékek vásárlása egy kapu is lehet a tudatosság felé: azok, akik erre elkezdenek figyelni, talán más fenntarthatósági szempontokra is nyitottak lesznek.
A kampány folytatásaként egy mesekönyv is megjelentik majd, amely a SzóKiMondó Ökomesék sorozat második részeként a fenntartható élelmiszerfogyasztásba vezeti be a gyerekeket. A sorozat első része a Humusz szövetség lektorásával jelent meg idén májusban Nulla hulladék címen.
A bolthálózatoktól érkezett válaszok:
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Dr. Jane Goodall 1977-ben hozta létre a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok és élőhelyük védelmének érdekében. Az azóta eltelt idő alatt pedig már a világ 24 országában alakult Jane Goodall Intézet, s a globális hálózat összesen több mint 110 országot foglal magában. 1991-ben Dr. Goodall, a fiatalságba vetett hite és reménye jeleként útjára indította a Roots & Shoots környezeti nevelési programot, aminek tagjai aktív környezetvédelmi programok által azóta is nap mint nap enyhítik a bolygónkra nehezedő terheket.