Akik előre látták a jövőt - 2. rész

Előző cikkemben az ipari forradalom káros következményeinek felismeréséről és ennek irodalomra tett hatásáról esett szó. A mostani részben a 2. világháború és az azt követő hidegháború művészi feldolgozásával foglalkozok - avagy miként döbbent rá az ember, hogy immár képes önmaga megsemmisítésére?

Az első rész olvasásához kattintson ide!

1945 augusztus 6-án atombombát dobtak Japán két nagyvárosára, Hiroshimára és Nagaszakira, ami ugyan véget vetett a háborúnak a japán-amerikai fronton, azonban egyben a hidegháború kezdetét is jelentette. Ma már nehéz elképzelni, mekkora sokk volt a világnak az atomfegyverek megjelenése: évtizedekig meghatározta az emberek közérzetét a nukleáris támadástól való masszív rettegés, mely az emberek mindennapjaiba is átszivárgott, folyton ott lapult a háttérben.

Az USA-ban naponta gyakorlatoztatták a gyerekeket az iskolában, hogy felkészítsék őket egy esetleges atomtámadásra, és több tízezer ember (köztük csecsemők) bőrébe tetováltatták bele a vércsoportjukat.

Az olyan konfliktusok pedig, mint a hidegháború „legforróbb” pontjaként emlegetett kubai rakétaválság, csak még jobban növelték a szorongást.

Hiroshima az 1945. augusztus 6-án ledobott atombomba robbanása után.

Az atomfegyverekkel ugyanis egy olyan eszköz került az emberek kezébe, amivel a történelem során most először lehetett  egy szempillantás alatt városokat, országokat a földdel egyenlővé tenni. Az emberiség rádöbbent, hogy képes saját magát elpusztítani.

 

Apokalipszis után

Így nem csoda, ha mindez a művészetben is megjelent. Robert Merle 1967-ben nyitott új korszakot életművében, amikor kiadták első politikus-fantasztikus regényét, az Állati elméket, ami rögtön világsiker lett. A Malevil 1972-ben jelent meg: a történet az atomháború után, egy középkori körülmények közé visszasüllyedt világban játszódik. A regény szereplői szüret idején, egy középkori vár szőlőspincéjében élik túl az atomtámadást, majd egyfajta kommunát alakítanak ki, hogy együtt harcoljanak a fennmaradásért. A regény érzékletesen mutatja be a civilizáció kényelmétől megfosztott emberek küzdelmét, amikor egy papírlap vagy egy túlélő holló is értékessé válik.

"Az ember megszokja azt, aminek az életét köszönheti. És előbb-utóbb azt képzeli: magától értetődő. Pedig téved, semmi nem tart örökké, minden eltűnhet egyszer." (Robert Merle: Malevil)

Merle próbál alternatívát is mutatni: hősei igyekeznek demokratikusan dönteni az ügyekben, minden közössé válik, még az egyetlen nő is, aki magára vállalja, hogy az emberiség érdekében gyermekeket szüljön – eközben konfliktusba kerülnek a szomszéd közösséggel, melyet diktatórikus módon irányítanak.

"Az ember az egyetlen állatfaj, amely képes tulajdon halálának a gondolatát elfogadni, és az egyetlen, amely kétségbeesik miatta. Furcsa faj, valóban: ádázul pusztítja önmagát, és ádázul küzd önnön fennmaradásáért." (Robert Merle: Malevil)

 

Fordított evolúció

A francia író, Pierre Bouelle regényéből készült az 1968-as Majmok bolygója, ami hamar kultikus filmmé vált - nem véletlen, hogy az elmúlt években újraforgatták. Már az eredeti film is 5 részes volt, bár nem mindegyik film lett olyan átütő siker, mint az első rész. A történet szintén azt a problémát járja körbe, hogy az ember képes lehet elpusztítani saját magát.

„Őrizkedj az embertől, mert ő az ördög eszköze. Isten teremtményei közül ő öl sportból, pénzért, hírért. Igen, megöli a testvérét, hogy megszerezhesse annak vagyonát. Ne hagyjátok elszaporodni, mert elpusztítja saját otthonát, de a tiéteket is. Űzzétek el, hajtsátok vissza az embert a dzsungel sűrűjébe, mert ő a halál hírnöke.” (Idézet a majmok „Szent Tekercseiből”)

A sztori szerint az Egyesült Államok 1972-ben útnak indít négy asztronautát, hogy az Alfa Centauri csillagrendszerbe utazzanak, majd 9 év múlva visszatérjenek. Ám a számításokba hiba csúszik, a hajó utasai egy ismeretlen bolygón landolnak, ahol majmok a civilizáció urai, az emberek pedig állatokként élnek. A film végén derül csak ki, hogy az űrhajósok nem egy idegen bolygón landoltak, hanem a Földön – csak közben eltelt 2000 év… Az emberek pedig egy atomháború eredményeként süllyedtek vissza a kőkorszakba.

Majmok bolygója (Planet of the Apes, 1974)

A második rész még inkább az atomfegyverekre fókuszál: egy újabb űrhajós érkezik, akit társai felkutatására küldtek. Vándorlása során jut el egy barlangba, ahol hamarosan rádöbben: a háború után viszonylag épen megmaradt new york-i Queensboro Plaza metróállomáson jár. Az elsüllyedt Szent Patrik-katedrálisban aztán furcsa emberekre bukkan, akik nem máshoz, mint egy interkontinentális rakétához, a „Végítélet Bombájához” imádkoznak. Arcukon álarcot hordanak, hogy elfedjék a sugárfertőzés nyomait. A film végén ismét az emberek és a majmok harcolnak egymással, melynek eredményeképp a bombát kilövik, a Föld megsemmisül. A film a következő mondattal zárul:

"Az Univerzum megszámlálhatatlan galaxisainak egyikében van egy közepes méretű csillag. Ennek egyik kísérője, egy zöld színű, azonosítatlan planéta, immár halott."

 

Mérgezett világ

Az 2017-ben útnak indított sorozat, a Szolgálólány meséje világszerte ismertté tette a film alapjául szolgáló könyv íróját, holott maga a regény 1986-ban jelent meg, és már 1990-ben forgattak belőle egy filmet többek közt Robert Duvall főszereplésével. Noha a film elsősorban társadalom- és valláskritika, a cselekmény keretét az emberi környezetszennyezés és annak következményei adják, amik napjainkban már valóban kézzel foghatóak: a nők nagy része meddővé válik, a gyermekek korán meghalnak, az élelmiszerek szennyezettek, a diktatórikus állam, Gileád falain kívül a „gyarmatokon” még a föld is mérgezett, védőfelszerelés nélkül halálos az ember számára. A film azt mutatja be, hogy miként próbálja meg ezt egy kisebb fanatikus csoport vallási ideológiák alapján, a nők szolgasorba juttatásával orvosolni.  

Az emberi test oly sérülékeny, olyan könnyű megsemmisíteni, mindössze víz és vegyi anyagok alkotják, alig bonyolultabb egy partra vetett, a fövenyen aszalódó medúzánál. (Margaret Atwood: A szolgálólány meséje)

Jóval kevesebb figyelmet kapott egy magyar írónő, Fehér Klára sci-fije, ami jó tíz évvel korábban született Oxygénia címmel, és noha nem a sci-fi irodalom csúcsteljesítménye, egészen pontosan látta a környezetszennyezés következményeit: regényében egy olyan lehetséges jövőkép villan fel, amikor csak egy szűk elit réteg engedheti majd meg magának az egészséges környezetet. (Hasonlóan az Elysium – Zárt világ c. filmhez.) Sőt! Regényében már az az alternatíva is felvetődik, hogy a tengeri szennyeződéseket műanyagevő baktériumokkal számolják fel.

A történet itt is egy űrutazással indul: a főhös, Péter nászútra indul feleségével, de eltévednek, és javítani kell valamit kint, az űrhajó borításán. A javítás során baleset történik, és Péter egy ismeretlen bolygón tér magához.

Disztópikus jövőkép

Méghozzá egy olyan „kiszolgáló városban”, ahol az a levegő mérgező, és az emberek pusztán akkor jutnak elég oxigénhez, ha dolgoznak. Gyakorlatilag vegetálnak. A városok olyan magasabb szintű településeket látnak el energiával, ahol már kényelmesebben, „szabad levegőn” élnek az emberek, de csak mérnökök, orvosok, tudósok lehetnek a tagjai, és szigorúan ellenőrzik őket. Végül a legfelső szinten áll az elit, melynek tagjai egy zárt szigeten élnek. A szennyezett tengerek és levegő tisztításához meglenne a technikájuk, de mesterségesen fenntartják ezt a rendszert.

A főhős végül sikeresen átszökik egyik városból a másikba, eljut a tiszta zónába, és sikerül elmenekülni – valamint felszabadítania a bolygó lakosságát a rabszolgasors alól.

Folytatás következik!

 

 

Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!



Kép(ek) forrása
Felhasznált irodalom
A cikk a következő napon jelent meg: 2019-07-08

Az ELTÉ-n végeztem magyar-esztetika szakon, ma íróként, költőként, kutatóként tevékenykedek. A természet, az élővilág szeretete gyermekkorom óta meghatározó része az életemnek, inspirálója alkotásaimnak. Az emberi tudás hatalom, amellyel lehet élni és visszaélni is - felnőve egyre fontosabbá vált számomra, hogy felelősséget vállaljak, képességeimhez mérten minél többet tegyek szűkebb és tágabb környezetemért: akár az állatmentés, akár az ismeretterjesztés, akár a hétköznapi, apró cselekedeteink révén.

"Ha elkezdünk gondolkozni a napi döntéseink következményeiről, etikusabb döntéseket fogunk hozni. (...) Életünk minden napján hatással vagyunk, és a döntéseinken múlik, hogy milyennel."

Jane Goodall

Akkumulátor-újrahasznosítás
Apex hulladéklerakó
Azbeszt
Anaerob
Anyagában történő hasznosítás
Ártalmatlanítás
Átrakóállomás
Biotrágya
Biomassza
Biológiailag lebomló hulladék
Bioaeroszol
Biogáz
Elkülönített vagy szelektív gyűjtés
Csurgalékvíz
Csurgalékvíz-kezelő rendszer
Csomagolási hulladékok
Deponálás
Depónia
Depóniagáz
Életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment LCA)
Értéknövelő hasznosítás (Upcycling)
Értékcsökkentő hasznosítás (Downcycling)
Életciklus-szemlélet
Egészségügyi hulladékok
Építési hulladék, sitt
Elektromos és elektronikai hulladék (e+e hulladék)
Élelmiszer-hulladék
Fertőző hulladék
Fémhulladékok hasznosítása
Globális felmelegedés
Gyűjtőedény
Hulladékgazdálkodás
Hulladék
Hulladékválogató
Hulladékégető mű (Hulladékégető mű)
Hulladékhő
Hulladékfajták
Használt sütőzsiradék
Házhoz menő szelektív hulladék gyűjtés
Háztartási hulladék
Hulladékok szelektálása
Hulladékégetés
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
Hulladékhierarchia (hulladékpiramis)
Hangszennyezés (zajszennyezés) (Közvetlen módon nem csatlakozik a témához)
HDPE (vagy PE-HD, nagy sűrűségű polietilén)
Imisszió
Italos-kartondoboz
Kibocsátás (emisszió)
Klímaváltozás
Kommunális hulladék (Települési szilárd hulladék)
Kommunális szennyvíz
Kvóta
Kombinált ciklus
Komposztálás
Környezetszennyezés
Közszolgáltató
Környezetvédelmi termékdíj
Elektromos és elektronikai hulladékok
Levegőszennyezés
Lebontók (reducensek)
Lerakás
Lom
LDPE (PE-LD vagy kis sűrűségű polietilén)
Italoskarton hulladék
Műanyagfajták
Megelőzés
Másodnyersanyag
Metán
Mechanikai-biológiai hulladékkezelés
Nehézfém
Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget
Ökológiai lábnyom
Ökoszisztéma
Öko-design
Permakultúra
PVC vagy Polivinil-klorid
Polisztirol
Polipropilén
Rekultiváció
Szárazelem
Szennyvíztisztítás
Sugárszennyezés (radioaktív szennyezés)
Sugárszennyezés (radioaktív szennyezés)
Savas eső
Szmog
Sugárbetegségek
Szennyező anyag
Tengeri hulladék
Talajszennyezés
Talajvíz
Talajsavasodás
Települési hulladék
Települési szilárd hulladék (TSZH)
Tervezett elavulás
Tidyman
Urbanizáció
Űrszemét
Üvegházhatás
Újrahasználatra előkészítés
Újrahasználat
Újrahasznosítás
Üvegházhatású gázok (ÜHG)
Vegyes hulladék
Veszélyeshulladék-égető mű
Vörösiszap
Virtuális hulladék
Vizuális hulladék
Vízszennyezés
Papírhulladék
Műanyaghulladék
Italos karton hulladék
Üveghulladék
Fémhulladék
Konyhai zöldhulladék
Kerti zöldhulladék
Gumihulladék
Roncsautó, gépjármű-hulladék
Használt olaj és zsiradék
Textilhulladék
Veszélyes hulladék
Elektromos és elektronikai hulladék
Papírhulladék
Üveghulladék
Fémhulladék
Konyhai zöldhulladék
Kerti zöldhulladék
Gumihulladék
Elektronikai hulladék
Roncsautó, gépjármű-hulladék
Textilhulladék
Használt olaj és zsíradék
nulla hulladék
Az akkumulátorok és az elemek nehézfémeket és mérgező vegyületeket tartalmaznak, például ...
Apex Regional Landfill/Apex Transfer Station A Las Vegas mellett található Apex a világ egyik legnagyobb - egyben az USA ...
A természetes előfordulású ásványt a 80-as évekig széles körben használták ...
Az anaerob szervezetek életműködésükhöz nem igényelnek oxigént. Jelentős részük ...
Amikor a hulladékot jól azonosítható anyagokra szedik szét, és a hulladék ...
A hulladék hierarchia legalacsonyabb foka. Minden olyan hulladék, amely bármilyen okból nem kerül ...
A települések szilárd hulladékát – a lakossági hulladékot -  a kukásautók ...
Az intenzív mezőgazdasági tevékenység hatására a talajban élő mikroorganizmusok száma ...
Biológiai eredetű szervesanyag-tömeg. Az energetikai szempontú megközelítésben a biomassza az élő ...
Minden szervesanyag-tartalmú hulladék, mely biológiai úton, aerob vagy anaerob módon lebomlik. Lehet állati ...
A levegőben megtalálható biológiai eredetű részecskék. Vírusok, baktériumok, pollenek, ...
Szerves anyagok bomlásakor, oxigénmentes körülmények között, mikrobák ...
A különböző típusú hulladékok anyagcsoportok szerinti gyűjtése, mely ezáltal lehetővé teszi ...
A hulladéklerakóban keletkező szennyvíz, melynek fő összetevői a hulladék saját nedvességtartalma, a ...
A települési szilárd hulladéklerakók üzemeltetői kötelesek a keletkező csurgalékvizet kezelni. A ...
Kereskedelmi forgalomba kerülő termékek csomagolásából keletkező hulladék. Anyaga lehet például ...
A települési szilárd hulladék lerakása, megfelelő környezetvédelmi és ...
A települési szilárd hulladék végleges elhelyezésére szolgáló lerakó. ...
A hulladéklerakókon a szerves hulladék bomlása során képződő magas metántartalmú gáz. ...
Egy eszköz, mely környezetvédelmi szempontból vizsgálja egy adott termék életútját, a ...
Értéknövelő újrahasznosítás során megmarad az eredeti anyag minősége, és minden ...
Ebben az esetben az újrahasznosítás során már nem állítható elő ugyanolyan minőségű ...
Az életciklus szemlélet ma már az élet számos területén elterjedt megközelítési ...
A kórházakban, rendelőintézetekben és más egészségügyi intézményekben keletkező, ...
Építkezések, épületek bontása, felújítása során keletkező hulladék, mely ...
A lakossági elektromos és elektronikai berendezések hulladéka, főbb típusai: háztartási ...
Az élelmiszer-hulladéknak az élelmiszeripar emberi fogyasztásra vagy további feldolgozásra alkalmatlan ...
Elsősorban az egészségügyi ellátásban keletkezik. Különleges kezelést igényel. A fertőző ...
A fémhulladékok tulajdonságai hasznosítás során nem változnak és szinte korlátlan ...
A Föld átlaghőmérsékletének emelkedése. Az amúgy természetes, ciklikus folyamatot az emberi ...
Szabványos mérettel rendelkező hulladékgyűjtésre szolgáló edény, zsák, eszköz, ...
A hulladékokkal összefüggő tevékenységek rendszerét összefoglaló néven ...
Minden olyan anyag, amely keletkezési helyén feleslegessé vált, tulajdonosa nem tart rá igényt. A ...
Két féle hulladék válogatót ismerünk. Egyrészt hulladékválogatónak nevezzük ...
Olyan létesítmény, amelyben a hulladékokat termikus úton, a bennük rejlő energia kinyerésével ...
Különböző technológiai és energetikai folyamatok közben képződő, az adott folyamatban nem hasznosuló ...
A hulladékokat több szempont szerint is csoportosíthatjuk. Anyagukat tekintve lehetnek többek között papír, ...
A háztartásokban főzéshez, sütéshez használt sütőolaj és zsír fogyasztásra ...
A szelektív hulladékgyűjtés azon fajtája, mikor a hulladékot közvetlenül a lakosságtól ...
A lakóingatlanoknál keletkező lakossági hulladék, melynek fő összetevői papír, fém, műanyag ...
Hulladékválogatás. A hulladékok szelektálása során a hulladék alapanyag szerint (pl. ...
A hulladék ártalmatlanításának egyik módszere, mely a szilárd hulladék tömegét ...
A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó hulladék átvétele, gyűjtése, ...
Az ötlépcsős hulladékpiramis a hulladékkezelési megoldások prioritásátábrázolja, ...
A környezetet nem csak PET- palackokkal vagy fémdobozokkal szennyezhetjük, hanem fénnyel és a hanggal is. A ...
Az egyik leggyakoribb műanyagfajta. Sűrűsége legalább 0,941 g/cm3. A HDPE-t leggyakrabban termékek csomagolására, ...
Levegőterheltségi szint vagy légszennyezettség, azaz a szennyező anyagok koncentrációja a talajközeli ...
Háromféle anyagból készülő csomagolóanyag, úgynevezett kompozit hulladék. Alkotóelemei: ...
Egy adott légszennyező forrásból meghatározott idő alatt kikerülő szennyező anyagok mennyisége. A ...
A Föld éghajlatában bekövetkező jelentős és hosszú távú változás, regionális ...
Mindazok a szerves és szervetlen hulladékok, melyek a lakóépületekben, közintézményekben, ...
A lakóházak szennyvizeit és a közintézmények, gazdálkodási szervezetek hasonló jellegű, ...
Engedélyezett mennyiség. Létezik például halászati kvóta, vadászati kvóta és ...
A kombinált ciklusú erőművekben a gázturbinás és a gőzturbinás ciklusok kombinációja ...
A komposztálás a szervesanyag-tartalmú hulladékok hasznosításának egyik módszere, melynek ...
A környezeti elemek megváltozását, minőségének romlását okozó tevékenység. ...
Az a nem profit orientált, többségi köztulajdonban álló gazdálkodó szervezet, amely a ...
A kiterjesztett gyártói felelősség elvének gazdasági, pénzügyi oszlopa. Az 1995-ben hozott ...
A különböző, jellemzően a lakosság által használt háztartási, szórakoztató ...
Amikor a levegőben szennyező anyagok kerülnek. A szennyező anyagok származhatnak természetes (például ...
Az elhalt állatok és növények szerves anyagait a lebontó szervezetek hasznosítják, és ...
A hulladék ártalmatlanításának leggyakoribb módja. A hulladék anyagi jellemzőinek ...
A háztartások azon, főleg nagyméretű hulladékai, melyek a gyűjtőedényekben nem helyezhetők ki. A ...
A leggyakrabban használt műanyag típus, melyből főleg fóliát, egyszer használatos nejlonzacskót, ...
Kereskedelmi forgalomba kerülő termékek csomagolásából keletkező hulladék. Anyaga lehet például ...
A műanyagok kőolajból, adalékok hozzáadásával készült mesterséges termékek. ...
A megelőzés azt jelenti, hogy bizonyos intézkedések meghozatalával és végrehajtásával a ...
A hulladék újrahasznosítása során keletkező nyersanyag, amelyből új termék ...
Telített szénhidrogén, színtelen, szagtalan gáz. A földgáz fő alkotója, főleg a szerves anyagok ...
A hulladéklerakókba általában olyan kevert hulladék kerül, melynek jelentős része ...
A nehézfémek megnevezést többféle értelmezés szerint is szokták használni. A két ...
A nyugati-hosszúság 135. és 155. illetve az északi-szélesség 35-45. foka között ...
Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy egy adott társadalomnak, országnak, csoportnak vagy egy embernek, az adott ...
A fogalom hazai és nemzetközi meghatározása eltér egymástól. Az ökoszisztéma nyílt ...
Környezettudatos tervezés, amely törekszik arra, hogy az adott termék környezetbarát (például ...
A permakultúra fogalmát az ausztrál Bill Mollison alkotta meg. Maga a szó a „permanent agriculture”, azaz az ...
Klórtartalmú, hőre érzékeny, kemény műanyag, számos helyen felhasználják. ...
A polisztirolból sok mindent készítenek, de jellemzően hablemezek, poharak, eldobható ételhordó ...
Az élelmiszeriparban széles körben használt csomagolóanyag, alacsony víz-és ...
Az alapvetően emberi tevékenység hatására keletkezett tájsebek-például bányagödrök, ...
A különböző elemtípusok- ceruza, bébi, góliát, lapos- összefoglaló neve. A szárazelem ...
Fizikai, kémiai és biológia módszerekkel történő víztisztítás, amely után  a ...
Sugárszennyezésről akkor beszélünk, ha a légkörbe jutott radioaktív anyag mennyisége ...
Sugárszennyezésről akkor beszélünk, ha a légkörbe jutott radioaktív anyag mennyisége ...
Savas esőről akkor beszélünk, amikor a csapadék pH-ja erősen savas irányba tolódik el. Ennek lehetnek ...
Szmog vagy füstköd akkor alakul ki, mikor egy adott területen a légszennyező anyagok koncentrációja meghaladja a ...
Az ionizáló sugárzások hatására kialakult szervi elváltozások. A nagy ...
A termelés, a fogyasztás vagy egyéb tevékenység során keletkezett anyag, amely káros hatást ...
Becslések szerint évente 8 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba és tengerekbe, ...
Emberi tevékenység hatására bekövetkező szennyezés, mely történhet például ipari ...
A felszín közelében, a legfelső vízzáró réteg felett található víz, mely teljesen ...
A talaj pH értékének csökkenése, túlzott mértékben a savas tartomány felé ...
A háztartásokban keletkező szilárd vagy folyékony hulladék illetve az ehhez hasonló, és ezzel ...
A háztartási hulladék, a közterületi hulladék és a gazdasági ...
A tervezett elavulás egy elmélet, mely szerint egyes cégek termékeik tervezése, fejlesztése során ...
A világszerte jól ismert figura, mely ott virít a kukákon, és arra buzdít bennünket, hogy ne ...
A kifejezésnek kétféle jelentése van. Egyrészt jelenti a városiasodást, vagyis a városi ...
Mindazok a mesterséges eredetű – jellemzően az emberiség által az űrbe juttatott - űrobjektumok, amelyek már nem ...
A Napból érkező energia a Föld felszínére érve elnyelődik, majd onnan, már a felszín ...
Az újrahasználatra való előkészítés során a feleslegessé vált terméket ...
Amikor egy adott termék vagy csomagolás jelentősebb átalakítás nélkül újra használatba ...
A hulladékkezelés egyik módja, ami környezetbarátabb megoldás, mint az égetés vagy a ...
A légkör azon gázai, amelyek az üvegházhatás kiváltásáért felelősek. Legfontosabbak ...
A háztartási hulladék és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak azon ...
A veszélyes hulladékok ártalmatlanítására szolgáló égetőmű, ahol speciális ...
Az alumíniumgyártás során keletkező, veszélyes hulladéknak minősülő melléktermék. A ...
A kifejezés alatt az elektronikus postafiókokba érkező kéretlen levelek (spam-ek) sokaságát ...
Az emberi agy számára észlelhető, de kéretlen vizuális anyagok, mint például a körúti ...
A környezetszennyező tevékenység vagy folyamat, amelynek hatására a felszíni vagy felszínalatti vizek ...
A papírt – illetve annak ősét - már több mint kétezer éve ismerjük, Kínából ...
A műanyagok mesterséges úton előállított szerves polimerek. Az első műanyagot, a PVC-t 1838-ban ...
Italos kartonnal leginkább akkor találkozunk, ha tejet vagy gyümölcslevet iszunk. Ez egy társított ...
Az üveg készítése több ezer éves múltra tekint vissza. Szilíciumban gazdag alapanyagokból- ...
Elsősorban vas, acél illetve alumínium alapanyagú hulladék. Háztartási hulladékként ...
A háztartásokban rengeteg zöldhulladék keletkezik, ez akár a háztartási hulladék 30%-át ...
Ide tartozik minden kertből származó növényi rész, például a lehullott falevelek, a lenyírt fű, ...
A gumi alapanyaga sokáig kizárólag a kaucsukfa nedve, a kaucsuk volt. A növény az Amazonas-medencében ...
Évente mintegy 70 millió gépjárművet gyártanak világszerte. Egyetlen jármű legalább ...
A sütőolaj és a zsír többszöri használat után már alkalmatlan emberi fogyasztásra. A ...
A textil alapanyagát tekintve lehet természetes és mesterséges eredetű. A természetes növényi eredetű ...
A veszélyes hulladékot nem szabad a háztartási hulladékkal együtt kezelni, vagyis ne dobjuk azt a vegyes ...
A XXI. századi életstílusnak köszönhetően gyorsan cserélődő termékek, amelyek ekként gyorsan ...
A papírt – illetve annak ősét - már több mint kétezer éve ismerjük, Kínából ...
Az üveg készítése több ezer éves múltra tekint vissza. Szilíciumban gazdag alapanyagokból- ...
Elsősorban vas, acél illetve alumínium alapanyagú hulladék. Háztartási hulladékként ...
A háztartásokban rengeteg zöldhulladék keletkezik, ez akár a háztartási hulladék 30%-át ...
Ide tartozik minden kertből származó növényi rész, például a lehullott falevelek, a lenyírt fű, ...
A gumi alapanyaga sokáig kizárólag a kaucsukfa nedve, a kaucsuk volt. A növény az Amazonas-medencében ...
A XXI. századi életstílusnak köszönhetően gyorsan cserélődő termékek, amelyek ekként gyorsan ...
Évente mintegy 70 millió gépjárművet gyártanak világszerte. Egyetlen jármű legalább ...
A textil alapanyagát tekintve lehet természetes és mesterséges eredetű. A természetes növényi eredetű ...
A sütőolaj és a zsír többszöri használat után már alkalmatlan emberi fogyasztásra. A feleslegessé vált olaj és zsiradék azonban a környezet is ...
A nulla hulladék célkitűzés egyszerre jövőkép és gyakorlati iránymutatás egy olyan ...