A legtöbb klímakutató egyetért abban, hogy az erdősítés a klímaváltozás elleni küzdelem egyik kulcstényezője lehet. Lássuk, hogyan is állunk mindezzel a gyakorlatban.
Napjainkban tanúi lehetünk az erdősítésre irányuló globális erőfeszítésnek, azonban Földünk faállománya még így is folyamatosan fogy: 25 év alatt a fák pusztulása 50%-kal lassult, majd 2016-ban újból megugrott, és ez a folyamat a mai napig nem állt meg.
Mi mindent köszönhetünk a fáknak?
- A fák segítenek nedvesen tartani a talajt, így megelőzik az elsivatagosodást, illetve azokon a helyeken, ahol már problémát jelent a sivatagos föld, segít megkötni a talajt.
- Védelmet jelentenek az áradásokkal szemben – ezért sok helyen (pl. Indonéziában) igyekeznek újratelepíteni a part menti mangróveerdőket, amiket az építkezések miatt vágtak ki.
- Az erdők rengeteg faj számára jelentenek menedéket: a szárazföldi állatok és növények 80%-a a földfelszín harmadát beborító erdőkben él. Az erdők nagy szerepet játszanak a biodiverzitás fenntartásában, és természeti értékeink megörzésében.
- Egy fa évente kb. 150 kg szén-dioxid megkötésére képes. Ez azt jelenti, hogy az Európában található mintegy 400 milliárd fa a kontinens üvegházhatású gázkibocsátásának 9 %-át képes elnyelni.
- A fák hozzájárulnak az ember jó közérzetéhez, különösen a városban, ahol a nyári kánikulában árnyékot biztosítva akár 8 %-kal csökkentik környezetük hőmérsékletét, megkötik a port és megszűrik a levegőt a káros anyagoktól.
A fákra a legnagyobb fenyegetést a fakitermelés és a mezőgazdaság terjeszkedése jelenti. Rengeteg erdőt irtanak ki csak azért, hogy új termőterületekhez jussanak, és az is gyakori, hogy szándékosan okoznak erdőtüzet. (2019 nyarán a hatalmas amazóniai erdőtüzeket is szándékos gyújtogatás okozta.) Az emberi tevékenységnek köszönhetően egyre több az aszály sújtotta terület, a fák jobban ki vannak téve betegségeknek, kórokozóknak, invazív növény- és állatfajoknak.
Lássuk, miként próbálják mindezt ellensúlyozni az egyes országok. Következzenek a legnagyobb faültetők
A legtöbb fát 2015-ig Kínában ültették el, a második helyre az USA, a harmadikra pedig Oroszország került.
- Kína: 2015-ig 79 millió hektárnyi (majdnem 9 magyarországnyi) erdőt ültettek el a “Grain for Green” (Gabonából Zöld) program keretében (azaz a termőföldek helyére ültettek fákat). 12 tartomány 35 milliárd fával gazdagodott ily módon, a dolognak azonban van néhány szépséghibája. Az egyik, hogy a kutatások szerint az ipari léptékben ültetett erdők kb. 20%-a elpusztulhat néhány éven belül. A másik, hogy a korábbi változatos faállomány helyett többnyire egyetlen fafajt ültettek, ami nem kedvez sem a növényi, sem az állati biodiverzitásnak. Bár a cél a sivatagosodás visszafordítása volt, a szakemberek csak "zöld sivatagoknak" nevezik ezeket az új erdőket. A problémára megoldást jelenthetne például az agroerdészet: erdő és termőföld szimbiózisának bevezetése. Ez a gyakorlatban egy olyan többfunkciós földhasználati módot jelent, amikor a mezőgazdasági tevékenységbe folyamatosan fenntartandó fás kultúrákat integrálnak.
- Egyesült Államok: 2015-re 26 millió hektárt ért el az erdősítés, mely részben a korábbi bányászterületek újjáélesztésére irányult.
- Oroszország: 2015-ig az újonnan telepített erdők majdnem 20 millió hektárt fednek le.
Említésre méltók még Szudán erőfeszítései: ugyanis itt nőtt leginkább az erdősítési hajlandóság. "Szociális erdészet" keretében, fejlesztési támogatások segítségével 6 millió hektárnyi erdőt ültettek el. Ezeket a projekteket gyakran nők vezették, akik a közösség praktikus igényeire is figyeltek, így kerültek a palettára például olyan fajok is, melyekből ételekhez és gyógyszerekhez használt gumiarábikum nyerhető.
Ha azonban azt nézzük, hogy melyik ország területét fedi a legnagyobb arányban erdő, akkor Csehország kerül ki győztesen, melyet Svédország, majd Lengyelország követ.
Faültetési rekordok
Egy ideig a legnagyobb rekord Indiához fűződött, ahol egy 2017-es környezetvédelmi kampány keretében mindössze fél nap alatt 66 millió fát ültettek el. A Madhja Prades államban szervezett akcióban 1,5 millió önkéntes vett részt, akik fejenként átlagosan 44 fát ültettek el a Narmada-folyó mentén.
Azonban 2019 nyarán Etiópia átvette a vezetést: az Abiy Ahmed kormányfő által meghirdetett akcióban több mint 220 millió fát ültettek el egyetlen nap alatt. A megvalósításának idejére számos közintézményt és iskolát bezártak, hogy minél többen részt vehessenek a faültetési programban. Etiópiában nagy az elsivatagosodás veszélye, miután az ország területének 35 %-át borító erdőségek mindössze négy százalékra zsugorodtak a 2000-es évekre.
A trópusi erdők helyzete sokat javult az ENSZ által 2011-ben meghirdetett Bonn Kihívásnak (Bonn Challenge) köszönhetően. A kihíváshoz 56 ország csatlakozott főleg Dél-Amerikából és Afrikából. A cél az, hogy termőföldek és legelők fásításával állítsák helyre az erdőket. Ehhez 2030-ig 350 millió hektár erdőt kell elültetni.
Az utóbbi években számos egyéni kezdeményezés is elindult. Civilek, közösségek igyekeznek példát mutatni tevékenységükkel. Felix Finkbeinert német diák egykor megfogadta, hogy minden ember számára 150 fát ültet. Egymillió fa volt a cél – 9 évvel később szervezetével, a Plant For The Planet-tel, és az ENSZ Billion Tree Kampányával mára 130 országban több mint 14 milliárd fát ültettek el. A kampányokhoz mi magunk is csatlakozhatunk – akár egy-egy fa ültetésével, akár úgy, hogy a fentiekhez hasonló szervezeteket támogatunk. Léteznek olyan üzletek, szolgáltatók, amik bevételük egy részét szintén fásításra költik. Sőt, egy internetes böngésző, az Ecosia vállalja, hogy a hirdetésekből befolyó összeg 80 %-át különböző faültető-programok támogatására ajánlják fel világszerte.
Faültetésre fel!
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Olyan korban élünk, amikor egyéni, közösségi és nemzetközi szinten is aktív cselekvésre és összefogásra van szükség annak érdekében, hogy élhetőbb, fenntarthatóbb világot adjunk át gyermekeinknek, unokáinknak. Ezért összehangoltabbá kell tennünk az üzleti és a társadalmi érdekeket, erőteljesebben kell fókuszálnunk az edukációra, a társadalmi szemléletformálásra, így a környezettudatos gondolkodásmód erősítésére is.
A HOLNAPUTÁN rendszere ebben kíván Partner lenni: Tudáscentrumként, tájékozódási pontként és kommunikációs felületként nyújt díjmentes publikációs lehetőségeket a felelősen gondolkodók számára. A Holnapután részletesebb bemutatása ezen az aloldal érhető el.