Kampány: 360 / Pálmaolaj

Simon Rita: A pálmaolaj fogyasztói szemszögből

Mára már kikerülhetetlenné vált, hogy a pálmaolajjal nap, mint nap ne találkozzunk. Mi fogyasztók többnyire nem is tudunk arról, hogy olcsó alapanyagként számtalan készítményben megtalálható a pálmaolaj, valóban „láthatatlan társunk”

 Mára már kikerülhetetlenné vált, hogy a pálmaolajjal nap, mint nap ne találkozzunk. Mi fogyasztók többnyire nem is tudunk arról, hogy olcsó alapanyagként számtalan készítménybe megtalálható a pálmaolaj, valóban „láthatatlan tár-sunk”.

Adalékként világszerte jelen van a boltokban kapható termékek legalább 50%-ban (1) : az élelmiszerekben (szinte az összes pékárutól kezdve a süteményeken át a tejtermékekben, margarinokban, jégkrémekben, csokoládékban, mo-gyorókrémekben, pirított magvakban, chipsekben, müzlikben, csomagolt félkész vagy fagyasztott termékekben, „bio” élelmiszerekben stb.), mosó- és tisztítószerekben, gyertyákban, kozmetikumokban, krémekben, tusfürdőkben, folyé-kony és szilárd szappanokban, samponokban, babaápolási termékekben, állateledelekben és bioüzemanyagokban. Emellett étkezési olajként, otthoni vagy éttermi használatra is árusítják. Végeláthatatlan lenne a termékeket vagy a használati módokat még felsorolni is.

 Mi fogyasztók a napi rutinunk során legalább ötször (fürdés, testápolás, reg-geli, ebéd, vacsora, mosás, takarítás vagy háziállat etetés során) találkozunk a különböző termékekben levő pálma-olajjal. Piaci analízis szerint a pálmaolaj fejenkénti fogyasztása világszerte több, mint megkétszereződött 2000 óta; 2015-re elérve a 7,7 kg/fő/évet (2).

 Az Európai Unió, a pálmaolaj második legnagyobb világkereskedelemi importőre, által 2017. áprilisában elfogadott a Pálmaolajról és az Esőerdők Irtásáról kiadott állásfoglalás (3) ellenére, amelyet a pálmaolaj termelést illető 85 ellenpontos állásfoglalására alapozott, továbbra is változatlanul hagyja a fogyasztói termékekben és az élelmisze-rekben a pálmaolaj adalékanyagkénti tartalmát, valamint sütő- és főzőolajkénti háztartási és éttermi használatát.

 2014-től, egy korábbi uniós rendelet (1169/2011/EU) ugyan előírja, hogy minden bolti élelmiszercímkére a gyártó, vagy forgalmazó köteles a pontos származék tartalmat felsorolni, nem elegendő a „növényi olajok” kifejezés, vagy azt állítani, hogy a termék pálmaolaj mentes. Magyarországon mégis olykor máig előfordul, hogy az élelmiszercím-kéken a „növényi olajok, vagy zsírok” megnevezés részletezés nélkül szerepel, vagyis a fogyasztók azt sem tudják milyen típusú növényi olajtartalmat vásárolnak.

 Továbbá, szinte minden esetben a fogyasztóknak azzal is meg kell küzdeniük, hogy a pontos pálmaolaj származék tartalmat kiderítsék, mivel a származékok jelentéstartalma a termékcímkéken rejtett marad, ugyanis a pálmaolaj fel-dolgozás során kialakított számtalan melléktermék kémiai megnevezése mögött valahol elvesztek. Például ilyen pál-maolajból kinyert rejtve maradó alapanyagok (a teljesség igénye nélkül): Palmitate, A vitamin vagy Asorbyl Palmita-te, Sodium Laureth Sulphate (SLS), Sodium Lauryl Sulphates, Sodium Dodecyl Sulphate (SDS vagy NaDS), Elaeis Guineensis, Glyceryl Stearate, sztearinsav, palmitinsav Steareth -2, Steareth -20, Sodium Isostearoyl Lactylaye, Palmi-toyl Oxostearamide, Palmitoyl Tetrapeptide-3, Sodium Kernelate, Sodium Palm Kernelate, Octyl Palmitate, Cetyl Alcohol, palmitil-palmitát, Palmityl Alchohol, oktil-palmitát (4).

 Némelyik magyar neve is kétséges az egyszerű bolti fogyasztó számára. A www.palmoilinvestigations.com több mint 200 féle pálmaolaj tartalmú alapanyagról, adalékanyagról készített felsorolást piaci felmérései során (5) me-lyek a fogyasztók számára teljességgel követhetetlenek a vásárlás pillanatában.

 A telefonra letölthető „Fenntartható Pálmaolaj Vásárlási APP” (Cheyenne Mountain Zoo)6, mely a termékvonalkód leolvasásával érzékeli a gyártót és ér-tékeli a pálmaolaj forrást, egyrészt nem magyar vagy Magyarországon forgal-mazott termékekhez készült, a vonalkód adatbázis hiányos, másrészt pedig csak a pálmaolaj forrás RSPO (Fenntart-ható Pálmaolaj Kerekasztal) tagságát illetően ad információt, a pálmaolaj tartalmú összetevőket nem jellemzi.

 A pálmaolaj általános fogyasztói megítélésében nagy szerepe van a konzumerista „zöldrefestésnek”, a „greenwas-hing” marketinges jelenségnek. Magyarországon a greenwashing során a „bio” és „öko” szavakat a fogyasztóknak szánt reklámüzenetként használják fel, a silány tömegtermékek „egészséges” vagy „természetes” jellegének kihang-súlyozása miatt, amelyek összetétele valójában messze nem mondható „zöldnek”.

 Ebben a marketinges szakemberek segítségére van a zöld színű termékcsomagolás is. Azonban a valós, ökológiai gazdálkodásból származó, bio vagy öko, ellenőrzött termékeknél viszont Európai Uniós (66/2010/EK) rendeleti sza-bályozás írja elő az ökocímkék használatát, ami jelzi a fenntartható fogyasztás és termelés által a környezetre, az egészségre, az éghajlatra és a természeti erőforrásokra gyakorolt negatív hatások csökkentését7. Törvényi szabá-lyozás hiányában viszont a hazai bioboltok sem kötelesek tisztán ökocímkés terméket árulni, polcaikra, vásárlóikat megtévesztve, kirakhatják a „greenwashingot” is (8).

 Következésképpen a bioboltok polcain levő termékekben ugyanúgy jelen van a pálmaolaj, mint az élelmiszerboltok-ban, vagyis a termékek legalább 50%-ban. Kizárólagosan egyedül a vásárló felelőssége, hogy hogyan olvassa el a termékcímkét, hogyan értelmezi az összetevőleírást, mennyire van tisztában a jelentésével és végül mit választ.

 Mivel ehhez itthon a fogyasztók igen kevés segítséget, tudatosítást kapnak, így a legtöbb bolti vásárló mit sem tud a pálmaolaj tartalomról vagy a termékcímkén felsorol alapanyagok valós jelentéséről9, azok, akik kezdik felismerni a helyzetet pedig küzdenek a pálmaolaj tartalommal mindennapos vásárlásaik során.

 Összességében elmondható, hogy meglehetősen kiszolgáltatott helyzetben vannak a magyar fogyasztói társada-lom tagjai a pálmaolaj tartalmú termékek vásárlását illetően. Ezért egyre inkább fogalmazódik meg az igény a hely-zeten való változtatásra. A bővebb tájékoztatottságra és egy egységes magyar pálmaolaj mentes vagy legalábbis fenntartható forrást igazoló termékcímke használatára.

 Külföldön számos 100%-ban mentes vagy fenntartható pál-maolaj termékcímke létezik már, melyek közül a legelter-jedtebb a nemzetközi fenntartható RSPO címke. Magyarországon az RSPO címke egyáltalán nem, vagy csak kivéte-lesen ritkán, alkalmazott a bolti termékeken. Ez jelentősen mélyíti a fogyasztók informálatlanságát és kiszolgálta-tottságát a környezetpusztítással előállított pálmaolaj tartalmú termékek vásárlásával kapcsolatban, ami egyet jelent a klímaváltozás, valamint a növény- és állatfajok kipusztításának tömeges fogyasztói finanszírozásával.

A kiszolgáltatott fogyasztó képe

 

 

(1)  https://www.theguardian.com/sustainable-business/2014/dec/17/palm-oil-sustainability-developing- countries

(2) https://www.bloomberg.com/news/articles/2017-05-17/soap-to-chocolate-we-consume-17-pounds-of-palm- oil-each-year

(3)  016/2222(INI) http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2017- 0098+0+DOC+XML+V0//HU

(4) http://www.deforestationeducation.com

(5) A-tól Z-ig lásd: https://www.palmoilinvestigations.org/names-for-palm-oil.html#

(6) https://itunes.apple.com/us/app/sustainable-palm-oil-shopping/id671945416?mt=8

(7) http://okocimke.kvvm.hu/public_hun/?ppid=1330000 ; http://tudatosvasarlo.hu/cimke

(8) https://www.sikermarketing.hu/tudatos_vasarlas_tudatos_fogyaszto

(9) 2017-ben http://tudatosvasarlo.hu/piaci-jelentes és Gáti, A (2009): Tudatos fogyasztás: Az élelmiszervásárlás és a fogyasztói szokások változása, in: Tárki Európai Társadalmi Jelentés, Tárki Zrt., p. 99-117.


A cikk a következő napon jelent meg: 2018-12-28
Módosítás dátuma: 2019-01-27