Mára már kikerülhetetlenné vált, hogy a pálmaolajjal nap, mint nap ne találkozzunk. Mi fogyasztók többnyire nem is tudunk arról, hogy olcsó alapanyagként számtalan készítményben megtalálható a pálmaolaj, valóban „láthatatlan társunk”
Adalékként világszerte jelen van a boltokban kapható termékek legalább 50%-ban1: az élelmiszerekben (szinte az összes pékárutól kezdve a süteményeken át a tejtermékekben, margarinokban, jégkrémekben, csokoládékban, mogyorókrémekben, pirított magvakban, chipsekben, müzlikben, csomagolt félkész vagy fagyasztott termékekben, „bio” élelmiszerekben stb.), mosó- és tisztítószerekben, gyertyákban, kozmetikumokban, krémekben, tusfürdőkben, folyékony és szilárd szappanokban, samponokban, babaápolási termékekben, állateledelekben és bioüzemanyagokban. Emellett étkezési olajként, otthoni vagy éttermi használatra is árusítják. Végeláthatatlan lenne a termékeket vagy a használati módokat még felsorolni is.
Mi fogyasztók a napi rutinunk során legalább ötször (fürdés, testápolás, reggeli, ebéd, vacsora, mosás, takarítás vagy háziállat etetés során) találkozunk a különböző termékekben levő pálmaolajjal. Piaci analízis szerint a pálmaolaj fejenkénti fogyasztása világszerte több, mint megkétszereződött 2000 óta; 2015-re elérve a 7,7 kg/fő/évet.2
Az Európai Unió, a pálmaolaj második legnagyobb világkereskedelemi importőre, által 2017. áprilisában elfogadott a Pálmaolajról és az esőerdők kiirtásáról kiadott állásfoglalás3 ellenére, amelyet a pálmaolaj termelést illető 85 ellenpontos állásfoglalására alapozott, továbbra is változatlanul hagyja a fogyasztói termékekben és az élelmiszerekben a pálmaolaj adalékanyagkénti tartalmát, valamint sütő- és főzőolajkénti háztartási és éttermi használatát.
2014-től, egy korábbi uniós rendelet (1169/2011/EU) ugyan előírja, hogy minden bolti élelmiszercímkére a gyártó, vagy forgalmazó köteles a pontos származék tartalmat felsorolni, nem elegendő a „növényi olajok” kifejezés, vagy azt állítani, hogy a termék pálmaolaj mentes. Magyarországon mégis olykor máig előfordul, hogy az élelmiszercím-kéken a „növényi olajok, vagy zsírok” megnevezés részletezés nélkül szerepel, vagyis a fogyasztók azt sem tudják milyen típusú növényi olajtartalmat vásárolnak.
Továbbá, szinte minden esetben a fogyasztóknak azzal is meg kell küzdeniük, hogy a pontos pálmaolaj származék tartalmat kiderítsék, mivel a származékok jelentéstartalma a termékcímkéken rejtett marad, ugyanis a pálmaolaj fel-dolgozás során kialakított számtalan melléktermék kémiai megnevezése mögött valahol elvesztek. Például ilyen pál-maolajból kinyert rejtve maradó alapanyagok (a teljesség igénye nélkül): Palmitate, A vitamin vagy Asorbyl Palmitate, Sodium Laureth Sulphate (SLS), Sodium Lauryl Sulphates, Sodium Dodecyl Sulphate (SDS vagy NaDS), Elaeis Guineensis, Glyceryl Stearate, sztearinsav, palmitinsav Steareth -2, Steareth -20, Sodium Isostearoyl Lactylaye, Palmi-toyl Oxostearamide, Palmitoyl Tetrapeptide-3, Sodium Kernelate, Sodium Palm Kernelate, Octyl Palmitate, Cetyl Alcohol, palmitil-palmitát, Palmityl Alchohol, oktil-palmitát.4
Némelyik magyar neve is kétséges az egyszerű bolti fogyasztó számára. A www.palmoilinvestigations.com több mint 200 féle pálmaolaj tartalmú alapanyagról, adalékanyagról készített felsorolást piaci felmérései során5 melyek a fogyasztók számára teljességgel követhetetlenek a vásárlás pillanatában.
A telefonra letölthető „Fenntartható Pálmaolaj Vásárlási APP” (Cheyenne Mountain Zoo)6, mely a termékvonalkód leolvasásával érzékeli a gyártót és értékeli a pálmaolaj forrást, egyrészt nem magyar vagy Magyarországon forgalmazott termékekhez készült, a vonalkód adatbázis hiányos, másrészt pedig csak a pálmaolaj forrás RSPO (Fenntart-ható Pálmaolaj Kerekasztal) tagságát illetően ad információt, a pálmaolaj tartalmú összetevőket nem jellemzi.
A pálmaolaj általános fogyasztói megítélésében nagy szerepe van a konzumerista „zöldrefestésnek”, a „greenwashing” marketinges jelenségnek. Magyarországon a greenwashing során a „bio” és „öko” szavakat a fogyasztóknak szánt reklámüzenetként használják fel, a silány tömegtermékek „egészséges” vagy „természetes” jellegének kihangsúlyozása miatt, amelyek összetétele valójában messze nem mondható „zöldnek”.
Ebben a marketinges szakemberek segítségére van a zöld színű termékcsomagolás is. Azonban a valós, ökológiai gazdálkodásból származó, bio vagy öko, ellenőrzött termékeknél viszont Európai Uniós (66/2010/EK) rendeleti szabályozás írja elő az ökocímkék használatát, ami jelzi a fenntartható fogyasztás és termelés által a környezetre, az egészségre, az éghajlatra és a természeti erőforrásokra gyakorolt negatív hatások csökkentését.7 Törvényi szabályozás hiányában viszont a hazai bioboltok sem kötelesek tisztán ökocímkés terméket árulni, polcaikra, vásárlóikat megtévesztve, kirakhatják a „greenwashingot” is.8
Következésképpen a bioboltok polcain levő termékekben ugyanúgy jelen van a pálmaolaj, mint az élelmiszerboltokban, vagyis a termékek legalább 50%-ban. Kizárólagosan egyedül a vásárló felelőssége, hogy hogyan olvassa el a termékcímkét, hogyan értelmezi az összetevőleírást, mennyire van tisztában a jelentésével és végül mit választ.
Mivel ehhez itthon a fogyasztók igen kevés segítséget, tudatosítást kapnak, így a legtöbb bolti vásárló mit sem tud a pálmaolaj tartalomról vagy a termékcímkén felsorol alapanyagok valós jelentéséről9, azok, akik kezdik felismerni a helyzetet pedig küzdenek a pálmaolaj tartalommal mindennapos vásárlásaik során.
Összességében elmondható, hogy meglehetősen kiszolgáltatott helyzetben vannak a magyar fogyasztói társadalom tagjai a pálmaolaj tartalmú termékek vásárlását illetően. Ezért egyre inkább fogalmazódik meg az igény a helyzeten való változtatásra. A bővebb tájékoztatottságra és egy egységes magyar pálmaolaj mentes vagy legalábbis fenntartható forrást igazoló termékcímke használatára.
Külföldön számos 100%-ban mentes vagy fenntartható pálmaolaj termékcímke létezik már, melyek közül a legelterjedtebb a nemzetközi fenntartható RSPO címke. Magyarországon az RSPO címke egyáltalán nem, vagy csak kivételesen ritkán, alkalmazott a bolti termékeken. Ez jelentősen mélyíti a fogyasztók informálatlanságát és kiszolgáltatottságát a környezetpusztítással előállított pálmaolaj tartalmú termékek vásárlásával kapcsolatban, ami egyet jelent a klímaváltozás, valamint a növény- és állatfajok kipusztításának tömeges fogyasztói finanszírozásával.
A kiszolgáltatott fogyasztó képe
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Dr. Jane Goodall 1977-ben hozta létre a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok és élőhelyük védelmének érdekében. Az azóta eltelt idő alatt pedig már a világ 24 országában alakult Jane Goodall Intézet, s a globális hálózat összesen több mint 110 országot foglal magában. 1991-ben Dr. Goodall, a fiatalságba vetett hite és reménye jeleként útjára indította a Roots & Shoots környezeti nevelési programot, aminek tagjai aktív környezetvédelmi programok által azóta is nap mint nap enyhítik a bolygónkra nehezedő terheket.