Összefogtak a színpompás gyurgyalagokért

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól alig 6 km-re található Arnót község, határában egy leromlott állagú löszfallal, melyen egyedülálló módon nyerhetünk bepillantást a zavartalanul élő csodás madarak életébe.

A Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsereként hívtam fel a figyelmet az itt található fokozottan védett faj egyedeire múlt év elején. Levélben kerestem meg Arnót polgármesterét, dr. Üveges Istvánt. Az egyeztetések sikeresnek bizonyultak, így rövid időn belül megindulhatott az egyedek védelme, melynek első lépéseként - 2017 tavaszán - felmérésre került a löszfal állapota.

A projekt önkéntes segítői - így többek közt Adorján Eszter okleveles természetvédelmi mérnök, aki heteken át rendszeresen ellenőrizte a fal állapotát - még az arnóti kisdiákok környezeti okításában is szerepet vállalt: A fallal szemközti parkolóban az érdeklődő gyermekek minden fontos dolgot megtudhattak a gyurgyalagról, miközben távcsővel, illetve szabad szemmel fürkészhették e csodás madarakat. Szórakoztatásukról gyurgyalagos kifestő, kvíz és puzzle is gondoskodott.

Üveges István polgármester eképp jellemezte a projektet : „Mától nem nőhet fel Arnóton úgy gyermek, hogy ne hallott volna a gyurgyalagokról!"

A gyurgyalag Magyarországon 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A Vörös Könyvben mint aktuálisan veszélyeztetett faj szerepel. Az MME által 1999-ben összeállított Vörös Listában - mint biztos állományú faj - nem szerepel. A madarak májusi udvarlása látványos és jellegzetes: a tojók egy beszálló ágra, vagy a lyuk közelében a falra repülnek, és kitartóan hívják a hímet. A hím csábítja a tojót a csőrében fogott rovarral, és ha ő elfogadja azt, akkor átadja csőrébe. Ha ez sokadszorra megtörténik, akkor sikeres párzás veszik kezdetét, mely néhány másodpercig tart. Költőürege akár 200cm hosszú is lehet. Fészekalja 6-7 tojásból áll, mindkét szülő gondozza a fiókákat. Augusztus vége fele már meg is kezdik a vonulást (forrás - MME). Számos tévhit kering a madár körül, melyeket fenntartással kell kezelnünk. Gondolva például arra a híresztelésre, miszerint a gyurgyalagok tömegesen pusztítanának méhcsaládokat. Természetesen annak gyorsan híre megy, ha egy gyurgyalag csapat kárt okoz a méhésznek, ellenben, amikor például Tiszadorogma közelében található marhateleptől pár méterre vert tanyát több tucat gyurgyalag és a táplálékuk fő mennyiségét a böglyök adják, arról már kevesebb hír szól. Tény, hogy nem válogatósak, így étrendjükben előfordulhatnak a méhek is, főképp akkor, ha a figyelmetlen méhész túl közel (1 km belül) helyezi el kaptárait. És ha emellett még az időjárás is hűvösebb napokon át, bizony, a közelben tanyázó méhek még nagyobb veszélynek vannak kitéve, hiszen ilyenkor az egyéb táplálékforrás korlátozottan áll a madarak rendelkezésére.

A soron következő védelmi célkitűzés a megyei értéktárba való bekerültetés volt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottsága 2018. január 30-án egyhangúan elfogadta a kezdeményezést, így ma már megyei szinten is érték a gyurgyalag. Ez természetesen felelősséggel jár, amire fel is kell hívni a lakosság figyelmét, ezért kiadványokban is népszerűsíteni fogják a madarat. 2018. április közepén a Tiszatáj Közalapítvány munkatársai mellett néhány arnóti közmunkás is azon dolgozott, hogy megtisztítsa a fészkelésre alkalmas löszfalat az idén érkező pároknak, ezzel is biztosítván a faj egyedeinek fészkelő helyét. Tevékenységüknek hála mára egy 71,5 nm2 felületű, tiszta, növényzetmentes partfal áll a szárnyasok rendelkezésére. A tereprendezést követően már meg is jelent több partifecske társaságában 18 gyurgyalag egyed, és azonnal bele is vágtak a fészeképítésbe.

 

Képek forrása: Lenner Ádám


A cikk a következő napon jelent meg: 2019-01-25

A Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultásán szereztem főiskolai diplomát tájgazdálkodási mérnökként, majd a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában végeztem mesterképzésen természetvédelmi mérnökként. Alapító tagja voltam a DEHÖK Hallgatói Környezetvédelmi Bizottságnak, majd annak elnöke másfél évig, azóta is alumniként segítem munkájukat. A „Szeretem Szolnokot” pályázaton díjazott, amiben a város természeti értékeit mutattam be. Részt vettem a Szolnoki Települési Értéktár természeti értékeinek kialakításában. Ajánlásomra kiemelt nemzeti értékké vált a Tiszavirág, tiszavirágzás.  2012 óta folyamatosan jelennek meg a természetet népszerűsítő cikkeim, fotóim a National Geographic magyarországi weboldalán, az Élet és Tudomány, a Természet-Búvár, a Debreceni Egyetem Egyetemi Élet ZöldDebítő hasábjain. Cikkeim és fotóim hazánk élővilága mellett Európa és az Amerikai Egyesült Államok flóráját és faunáját is részben megjeleníti. Fontos feladatomnak tartom a könnyen emészthető, természeti értékek mellett az agráriumot is bemutató, cikkek írását, melyekben próbálom megtalálni az egyensúlyt a természet és az emberiség között. 2013. április 27-től - szakértői titulusa mellett - az ecolounge újságírójaként is tevékenykedem. 2014. decembere a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere vagyok. Nevemhez fűződik a Denevér Nap 2017 őszén létrejött esemény. Arnóton gyurgyalagokat, Tiszafüreden odúlakó madarakat védünk. Egy általam nevelt és egy szelídített bivalyaimmal környezeti nevelést folytatok, célközönségben a gyermekek. A Tiszatáj Természet- és Vadgazdálkodási Kihelyezett Tanszék létrejöttében és működésében kiemelt szerepem van. Ennek keretén belül marhaetológiával kezdtem el foglalkozni. Jelenleg Természetvédelmi pedagógia szakon folytatom tanulmányaimat.