Az ENSZ Egészségügyi Szervezete a World Health Organization (WHO) és annak Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) is azonosított 3-MCPD észtereket a finomított pálmaolajban,
amiről ezidáig annyit közöltek, hogy „lehetséges, hogy rákkeltő hatású az emberi szervezet számára” és túlzott fogyasztásuk nem javasolt.
Az EFSA (European Food Safety Authority) 2015-ben és 2017-ben végzett vizsgálatai szerint a finomított pálmaolajból készült termékek gyakori, nagy mennyiségű fogyasztói a magas telített zsírsav tartalom miatt vérkoleszterin szint növekedést tapasztalhatnak, ami szív- és érrendszeri betegségekhez vezet. Emiatt „hizlalószernek” is nevezik(1).
A finomítási eljárás során, a többi növényi olajhoz képest kiemelt mértékben olyan zsírsavészterek keletkeznek (3-MCPD és GE glicidol-zsírsavészterek) a pálmaolajban, amelyek rákkeltő besorolást kaptak. AzEFSA szerint a hőkezelt vagy hevített finomított pálmaolajnak genotoxikus hatása is lehet, ami azt jelenti, hogy az emberi génekre mérgező hatású ágenseket tartalmazhat, amik adott időszakon belül megtámadják a DNS-t és torzulásokat okoznak benne.
A genotoxinok a génekkel együtt örökölhetők(2). A BfR (Das Bundesinstitut für Risikobewertung) 2017-ben
megjelent publikációjában felhívta a figyelmet, hogy pálmaolaj kísérletei során 3-MCPD keletkezesét tapasztalta az emberi bélrendszerben, ami a megfigyelések szerint negatívan befolyásolja a máj, a vesék és a nemiszervek anyagcsere folyamatait.
A BfR az első intézmény volt Európában, amely kérte a 3-MCPD szint minimalizálását az élelmiszerekben használt adalékanyagokban. Az EFSA-val való tudományos egyetértés következtében a BfR kezdeményezte az Európai Bizottságban a 3-MCPD észterkötésű zsírsavak maximális, még egészséges mennyiségének megállapítását is(3).
A 3-MCPD zsírsavészterek előfordulása a különböző növényi olajokban. A két eltérő tesztmódszert a lila és kék csíkok jelzik. A finomított pálmaolaj magasan a többi olajtípus felett tartalmaz 3-MCPD-t.
Forrás: https://www.greatitalianfoodtrade.it/en/consum-actors/palm-oil/palm-oil-health-risk
1 Monwarul Islam, A – Majumder, A (2013): Coronary artery disease in Bangladesh: A Review, in: Indian Heart Journal 65, p. 424-435. 2 https://www.efsa.europa.eu/en/press/news/160503-0 https://www.efsa.europa.eu/en/press/news/180110 https://www.greatitalianfoodtrade.it/en/consum-actors/palm-oil/palm-oil-health-risk 3 Das Bundesinstitut für Risikobewertung (2017): 15 Years Science in the Service of Humanity, p. 21. on: http://www.bfr.bund.de/de/das_bundesinstitut_fuer_risikobewertung__bfr_-280.html
Az ENSZ Egészségügyi Szervezete a World Health Organization (WHO) és annak Nemzetközi
Rákkutató Ügynöksége (IARC) is azonosított 3-MCPD észtereket a finomított pálmaolajban,
amiről ezidáig annyit közöltek, hogy „lehetséges, hogy rákkeltő hatású az emberi szervezet
számára”4 és túlzott fogyasztásuk nem javasolt(5).
A pálmaolaj emberi egészségre gyakorolt hatásaira még nem történt sok vizsgálat, ezért ritkák az eredmé-nyek, amikről gyakoriak a viták. Az egészségügyi problémák hosszú távon alakulnak ki, megfigyelésükhöz időre van szükség. A nagy mennyiségű, napi szintű pálmaolaj fogyasztás a transzzsírokról való áttérés során vált általánossá a 2000-es évektől. A pálmaolajnak halmozottan kitett fogyasztói csoport a fiatalkorúak.
A fogyasztók a napi rutinunk során legalább ötször (fürdés, testápolás, reggeli, ebéd, vacsora, nassolás, mo-sás, takarítás vagy háziállat etetés során) találkoznak a különböző termékekben levő pálmaolajjal. Piaci ana-lízis szerint a pálmaolaj fejenkénti fogyasztása világszerte több, mint megkétszereződött 2000 óta; 2015-re elérve a 7,7 kg/fő/évet(6).
A pálmaolaj adalékként világszerte jelen van a boltokban kapható termékek legalább 50%-ban(7):
az élelmiszerekben (szinte az összes pékárutól kezdve a süteményeken át a tejtermékekben, margarinokban, jégkrémekben, csokoládékban, mogyorókrémekben, pirított magvakban, chipsekben, müzlikben, csomagolt félkész vagy fagyasztott termékekben, „bio” élelmiszerekben stb.), mosó- és tisztítószerekben, gyertyákban, kozmetikumokban, krémekben, tusfürdőkben, folyékony és szilárd szappanokban, samponokban, babaápolási termékekben, állateledelekben és bioüzemanyagokban.
Emellett étkezési olajként, otthoni vagy éttermi használatra is árusítják. Végeláthatatlan lenne a termékeket vagy a használati módokat még felsorolni is. A www.palmoilinvestigations.com több mint 200 féle pálmaolaj tartalmú alapanyagról, adalékanyagról készített felsorolást piaci felmérései során(8), melyek a fogyasztók szá-mára teljességgel követhetetlenek a vásárlás pillanatában.
Ezért felmerül a kérdés: létezik olyan, hogy mérsékelt pálmaolaj fogyasztás a mai pálmaolajjal elárasztott világpiacon? A fogyasztóknak kell megküzdeniük az egészséges, pálmaolaj mentes termékekért?
(4) International Agency for Research on Cancer, (5) https://tudatosvasarlo.hu/cikk/kokuszzsir-es-palmaolaj-szepseg-es-szornyeteg (6) https://www.bloomberg.com/news/articles/2017-05-17/soap-to-chocolate-we-consume-17-pounds-of-palm- oil-each-year (7) https://www.theguardian.com/sustainable-business/2014/dec/17/palm-oil-sustainability-developing- countries (8) A-tól Z-ig lásd: https://www.palmoilinvestigations.org/names-for-palm-oil.html#
Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!
Dr. Jane Goodall 1977-ben hozta létre a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok és élőhelyük védelmének érdekében. Az azóta eltelt idő alatt pedig már a világ 24 országában alakult Jane Goodall Intézet, s a globális hálózat összesen több mint 110 országot foglal magában. 1991-ben Dr. Goodall, a fiatalságba vetett hite és reménye jeleként útjára indította a Roots & Shoots környezeti nevelési programot, aminek tagjai aktív környezetvédelmi programok által azóta is nap mint nap enyhítik a bolygónkra nehezedő terheket.