2019. június 12-én jelent meg az EU hivatalos lapjában az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/904 irányelve az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről, amelynek előírásait 2021. július 3-ig kell a nemzeti szabályozásban érvényesíteni.
A röviden csak SUP (single-use plastics) irányelvként emlegetett szabályozás alapvető célja a műanyagtermékek környezetre, különösen a vízi környezetre, valamint az emberi egészségre gyakorolt hatásának megelőzése és csökkentése, egyúttal a körforgásos gazdaságra történő átmenet elősegítése. Ennek érdekében állapít meg egyes (halászeszközök, egyszer használatos, valamint oxidatív úton lebomló) műanyagból készült vagy azt tartalmazó termékekre korlátozó, forgalmazási és hulladékgazdálkodási feltételeket.
Fogalmak
Az irányelv alkalmazásában nagy jelentősége van a fogalmak értelmezésének. A meghatározások szerint:
- műanyag az 1907/2006/EK (REACH) rendelet szerinti polimert tartalmazó anyag, amelyhez adalékanyagokat vagy egyéb anyagokat adhattak, és amely a késztermék fő szerkezeti alkotóelemeként funkcionálhat (nem beleértve a természetes, kémiailag nem módosított polimereket);
- egyszer használatos műanyagtermék az a termék, amely teljes egészében vagy részben műanyagból készült, és amelyet nem arra szántak, nem úgy terveztek és hoztak forgalomba, hogy élettartama alatt több úttal vagy körben újratöltésre vagy eredeti rendeltetésének megfelelő újrahasználatra visszakerüljön egy gyártóhoz;
- oxidatív úton lebomló műanyag, ami olyan adalékokat tartalmaz, amelyek oxidáció révén a műanyag mikrorészecskékre történő széttöredezését vagy kémiai bomlását idézik elő;
- biológiai úton lebomló műanyag, ami úgy képes fizikai, biológiai bomlásra, hogy végül szén-dioxiddá (CO2), biomasszává és vízzé bomoljon le, és ami a csomagolásra vonatkozó európai szabványokkal összhangban komposztálással és anaerob lebontással hasznosítható;
- halászeszköz a halászatban vagy akvakultúrában a tengerek biológiai erőforrásainak megcélzására, kifogására vagy tenyésztésére használt felszerelések minden eleme vagy darabja, vagy amelyet azért telepítettek, hogy a tenger felszínén lebegve ezeket az erőforrásokat magához vonzza és kifogja vagy tenyéssze. Hulladéknak számít a hulladékdefiníciónak megfelelő halászeszköz, beleértve minden egyes különálló alkotórészt vagy anyagot, amely annak része vagy tartozéka volt, amikor attól megváltak, akár szándékosan elhagyva, akár elveszítve azt (nem igazán világos, hogy miért csak a tengeri halászatról van szó – a belvízi halászeszközök elhagyása éppoly veszélyes).
Az irányelv 7 féle intézkedés típust határoz meg, a mellékletben mindegyikhez külön megadva, hogy az intézkedést mely műanyag(tartalmú) termékekre kell alkalmazni (melléklet A–G részei). Egyes termékekre több intézkedés is kiterjed.
1. Fogyasztáscsökkentés (A. rész)
A tagállamoknak olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyekkel a 2022-es állapothoz képest 2026-ra „ambiciózus és tartós”, mérhető mennyiségi csökkenést érnek el a melléklet A. részében felsorolt egyszer használatos műanyagtermékek fogyasztásában. Az ehhez szükséges intézkedések leírását 2021. július 3-ig el kell készíteni, nyilvánosságra kell hozni, és meg kell küldeni a Bizottságnak. Az intézkedéseket be kell építeni a hulladékgazdálkodási tervekbe és a megelőzési programokba. Az érintett termékek: italos poharak és fedelük vagy tetejük, ételes edények (dobozok) és fedelük, amelyekből az étel készételként (további előkészítés nélkül), azonnal (helyben vagy elvitelre) fogyasztható, és fogyasztása általában az edényből történik. Nem tartoznak ide az ital- és ételcsomagolások, tányérok.
2. Forgalomba hozatali korlátozások (B. rész)
2021. július 3-tól tilos oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékek, valamint a következő egyszer használatos műanyagtermékek forgalomba hozatala:
- fültisztító pálcikák
- evőeszközök (villák, kések, kanalak, evőpálcikák);
- tányérok;
- szívószálak (kivéve a gyógyászati eszközöket);
- italkeverők;
- léggömböket tartó, azokhoz erősítendő pálcák és azokat a léggömbhöz erősítő szerkezetek (kivéve az ipari vagy más foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonokat, valamint a fogyasztóknak nem értékesített alkalmazásokat);
- expandált polisztirolból készült ételes edények (az A. részben megadottak szerint), italos poharak és italcsomagolások, ezek teteje, fedele, kupakja.
3. Termékkövetelmények (C. rész)
2024. július 3-tól a 3 litert meg nem haladó térfogatú, egyszer használatos, műanyag kupakkal vagy fedéllel lezárt műanyag ital(folyadék)-csomagolások – beleértve a kompozit csomagolásokat is – csak úgy hozhatók forgalomba, ha a kupakok vagy fedelek a termék rendeltetésszerű használata során az italtartó részhez rögzítve maradnak. Nem terjed ki a kötelezettség a műanyag tömítéssel ellátott fém kupakokra vagy fedelekre, a műanyag kupakos vagy fedelű üveg és fém csomagolásokra, valamint a speciális gyógyászati célú folyékony élelmiszerek tárolására készült és használt italtárolókra.
2025-től a 3 litert meg nem haladó térfogatú, egyszer használatos, fő alkotóelemként polietilén-tereftalátból előállított italos palackoknak (PET-palackok) – beleértve kupakjukat vagy fedelüket is – a forgalomba hozott összes PET-palack átlagában legalább 25 % újrafeldolgozott műanyagot kell tartalmazniuk. 2030-tól az újrafeldolgozott műanyag tartalomnak legalább 30%-nak kell lennie, függetlenül a műanyag fajtájától.
4. Jelölési követelmények (D. rész)
2021. július 3-tól a következő egyszer használatos műanyagtermékeken – a termék csomagolásán vagy magán a terméken – szembetűnő, tisztán olvasható és eltávolíthatatlan jelölést kell alkalmazni:
- egészségügyi betétek (párnák), tamponok és tampon-applikátorok,
- nedves törlőkendők, azaz elő-nedvesített testápolási és háztartási törlőkendők,
- filteres dohánytermékek, valamint a dohánytermékekkel együtthasználatra forgalomba hozott filterek,
- italos poharak.
A jelölésnek tájékoztatnia kell a fogyasztót
- a termékre vonatkozó hulladékgazdálkodási lehetőségekről vagy a kerülendő hulladékártalmatlanítási módokról, a hulladékhierarchiának megfelelően,
- a műanyagok jelenlétére a termékben, a termék hulladékának elhagyásából vagy nem megfelelő ártalmatlanításából származó negatív környezeti hatásokról.
5. Kiterjesztett gyártói felelősség (E. rész)
2024. december 31-ig a melléklet E. részében felsorolt egyszer használatos műanyagtermékekre minden tagállamban a hulladékról szóló 2008/98/EK irányelv (HKI) 8. és 8a. cikkének megfelelő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket kell kialakítani. A 2018. július 4-én már meglévő rendszereket viszont már 2023. január 5-ig a HKI előírásainak megfelelővé kell alakítani.
Az E. rész I. szakaszában szereplő A. és a C. részben megadott termékek, azon flexibilis anyagú csomagolások, amelyekben készételként, azonnali fogyasztásra szánt élelmiszereket kínálnak, valamint a könnyű műanyag zacskók gyártóinak fedezniük kell a HKI és a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv gyártói felelősségi előírásainak alkalmazásából eredő, továbbá a termékekre vonatkozó következő költségeket:
- figyelemfelkeltő intézkedések költségei,
- a köztéri hulladékgyűjtő rendszerekbe eldobott hulladék gyűjtési költségei (beleértve az infrastruktúrát és annak működtetését, a gyűjtést követő szállítást és kezelést is),
- az elhagyott hulladék eltakarításával kapcsolatos költségek (beleértve a szállítást és a kezelést is).
Az E. rész II. és III. szakaszában szereplő nedves törlőkendők, a filteres dohánytermékek és a filterek, valamint a léggömbök (az ipari vagy más foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonok és a fogyasztók számára nem értékesített alkalmazások kivételével) gyártóinak kell fedeznie a termékekre vonatkozó következő költségeket:
- figyelemfelkeltő intézkedések költségei,
- az elhagyott hulladék eltakarításával kapcsolatos költségek (beleértve a szállítást és a kezelést is)
- adatgyűjtés és adatszolgáltatás költségei.
Az E. rész III. szakasza szerinti filteres dohánytermékek és filterek gyártóinak ezen felül fedezniük kell a köztéri hulladékgyűjtő rendszerekbe eldobott hulladék gyűjtési költségeit is (ez magában foglalhatja akár a csikkek gyűjtését szolgáló sajátos infrastruktúra kialakítását is, pl. hulladékgyűjtők elhelyezését a hulladékképződés szokásos helyein). A megfelelő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert e termékekre 2023. január 5-ig ki kell alakítani. A fedezendő költségek nem haladhatják meg a feladatok költséghatékony elvégzéséhez szükséges költségeket, azokat átlátható módon kell megállapítani és az érintett szereplők között megosztani. Az „eltakarítás” költségei pl. csak a hatóságok által vagy azok nevében végzett tevékenységekre korlátozódhatnak.
A műanyagot tartalmazó halászeszközökre szintén kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket kell kialakítani. Ennek keretében – a 2008/56/EK tengervédelmi keretirányelvnek megfelelően – a tengervizekkel rendelkező tagállamoknak éves nemzeti minimumot kell meghatároznia a hulladékká vált halászeszközök újrafeldolgozási célú gyűjtési arányára. Nyomon kell követniük a forgalomba hozott és begyűjtött halászeszközök mennyiségét, és erről jelentést kell adniuk a Bizottságnak. Biztosítaniuk kell, hogy a gyártók fedezzék a hulladékká vált és a megfelelő kikötői befogadó létesítményben (vagy más megfelelő gyűjtési rendszerben) leadott műanyagot tartalmazó halászeszközök elkülönített gyűjtésének, szállításának és kezelésének, valamint a figyelemfelkeltő intézkedések költségeit.
6. Elkülönített gyűjtés (F. rész)
A 3 litert meg nem haladó térfogatú, egyszer használatos, műanyag kupakkal vagy fedéllel lezárt műanyag italos palackok újrafeldolgozása érdekében 2025-re biztosítani az adott évben forgalomba hozott mennyiségük 77 tömeg%-ának, 2029-re 90 tömeg%-ának elkülönített gyűjtését (a képződő hulladék mennyisége egyenlőnek tekinthető az ugyanazon évben forgalomba hozott termékek mennyiségével).
A cél elérése érdekében a tagállamok többek között kialakíthatnak betétdíjas rendszert, vagy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereknek meghatározhatnak elkülönített gyűjtési célértékeket is.
7. Figyelemfelkeltő intézkedések (G. rész)
A SUP irányelv hatálya alá tartozó termékekből származó hulladékelhagyás csökkentése érdekében intézkedéseket kell tenni a fogyasztók tájékoztatására, a felelős fogyasztói magatartás ösztönzésére. Ennek érdekében a melléklet G. részében felsorolt (az E. részben szereplő + az egészségügyi betétek, tamponok és tampon-applikátorok) egyszer használatos műanyagtermékek fogyasztóit és a műanyagot tartalmazó halászeszközök felhasználóit a következőkről kell tájékoztatni:
- az elérhető helyettesítő, újrahasználható termékek, újrahasználati rendszerek és hulladékgazdálkodási lehetőségek, legjobb gyakorlatok a környezetkímélő hulladékgazdálkodás terén,
- a hulladékelhagyás és a nem megfelelő hulladékártalmatlanítás környezetre – különösen a tengeri környezetre – gyakorolt hatása,
- a nem megfelelő hulladékártalmatlanítás szennyvízhálózatra gyakorolt hatása.
Az intézkedések eredményeiről évente, a tárgyévet követő 18 hónapon belül – elektronikusan – minőségellenőrzési beszámolóval kísért jelentést kell benyújtani a Bizottság részére. Az első jelentéstételi időszak a 2022. év. Az F. részben meghatározott italos palackokra vonatkozó termékkövetelmények teljesítéséről, valamint a dohánytermékek filtereire vonatkozó adatokról a 2023. évre kell először jelentést adni. (A különböző végrehajtási határidőket összevetve láthatjuk, hogy egyes intézkedésekről, illetve eredményeikről már a végrehajtási kötelezettség határidejét megelőzően is kell adatokat szolgáltatni!)
A SUP irányelv előírásainak nemzeti jogba történő átültetését 2021. július 3-ig kell megvalósítani.
Szerző:Markó Csaba
Forrás: Zöld Ipar Magazin 2019/4
ISSN 9772-0623
