Kampány: 360 / Műanyag

EU irányelv az egyszer használatos műanyagtermékekről

2019. június 12-én jelent meg az EU hivatalos lapjában az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/904 irányelve az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről, amelynek előírásait 2021. július 3-ig kell a nemzeti szabályozásban érvényesíteni.

A röviden csak SUP (single-use plastics) irányelvként emlegetett szabályozás alapvető célja a műanyagtermékek környezetre, különösen a vízi környezetre, valamint az emberi egészségre gyakorolt hatásának megelőzése és csökkentése, egyúttal a körforgásos gazdaságra történő átmenet elősegítése. Ennek érdekében állapít meg egyes (halászeszközök, egyszer használatos, valamint oxidatív úton lebomló) műanyagból készült vagy azt tartalmazó termékekre korlátozó, forgalmazási és hulladékgazdálkodási feltételeket.

Fogalmak

Az irányelv alkalmazásában nagy jelentősége van a fogalmak értelmezésének. A meghatározások szerint:

- műanyag az 1907/2006/EK (REACH) rendelet szerinti polimert tartalmazó anyag, amelyhez adalékanyagokat vagy egyéb anyagokat adhattak, és amely a késztermék fő szerkezeti alkotóelemeként funkcionálhat (nem beleértve a természetes, kémiailag nem módosított polimereket);

- egyszer használatos műanyagtermék az a termék, amely teljes egészében vagy részben műanyagból készült, és amelyet nem arra szántak, nem úgy terveztek és hoztak forgalomba, hogy élettartama alatt több úttal vagy körben újratöltésre vagy eredeti rendeltetésének megfelelő újrahasználatra visszakerüljön egy gyártóhoz;

- oxidatív úton lebomló műanyag, ami olyan adalékokat tartalmaz, amelyek oxidáció révén a műanyag mikrorészecskékre történő széttöredezését vagy kémiai bomlását idézik elő;

- biológiai úton lebomló műanyag, ami úgy képes fizikai, biológiai bomlásra, hogy végül szén-dioxiddá (CO2), biomasszává és vízzé bomoljon le, és ami a csomagolásra vonatkozó európai szabványokkal összhangban komposztálással és anaerob lebontással hasznosítható;

- halászeszköz a halászatban vagy akvakultúrában a tengerek biológiai erőforrásainak megcélzására, kifogására vagy tenyésztésére használt felszerelések minden eleme vagy darabja, vagy amelyet azért telepítettek, hogy a tenger felszínén lebegve ezeket az erőforrásokat magához vonzza és kifogja vagy tenyéssze. Hulladéknak számít a hulladékdefiníciónak megfelelő halászeszköz, beleértve minden egyes különálló alkotórészt vagy anyagot, amely annak része vagy tartozéka volt, amikor attól megváltak, akár szándékosan elhagyva, akár elveszítve azt (nem igazán világos, hogy miért csak a tengeri halászatról van szó – a belvízi halászeszközök elhagyása éppoly veszélyes).

Az irányelv 7 féle intézkedés típust határoz meg, a mellékletben mindegyikhez külön megadva, hogy az intézkedést mely műanyag(tartalmú) termékekre kell alkalmazni (melléklet A–G részei). Egyes termékekre több intézkedés is kiterjed.

1. Fogyasztáscsökkentés (A. rész)

A tagállamoknak olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyekkel a 2022-es állapothoz képest 2026-ra „ambiciózus és tartós”, mérhető mennyiségi csökkenést érnek el a melléklet A. részében felsorolt egyszer használatos műanyagtermékek fogyasztásában. Az ehhez szükséges intézkedések leírását 2021. július 3-ig el kell készíteni, nyilvánosságra kell hozni, és meg kell küldeni a Bizottságnak. Az intézkedéseket be kell építeni a hulladékgazdálkodási tervekbe és a megelőzési programokba. Az érintett termékek: italos poharak és fedelük vagy tetejük, ételes edények (dobozok) és fedelük, amelyekből az étel készételként (további előkészítés nélkül), azonnal (helyben vagy elvitelre) fogyasztható, és fogyasztása általában az edényből történik. Nem tartoznak ide az ital- és ételcsomagolások, tányérok.

2. Forgalomba hozatali korlátozások (B. rész)

2021. július 3-tól tilos oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékek, valamint a következő egyszer használatos műanyagtermékek forgalomba hozatala:

- fültisztító pálcikák

- evőeszközök (villák, kések, kanalak, evőpálcikák);

- tányérok;

- szívószálak (kivéve a gyógyászati eszközöket);

- italkeverők;

- léggömböket tartó, azokhoz erősítendő pálcák és azokat a léggömbhöz erősítő szerkezetek (kivéve az ipari vagy más foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonokat, valamint a fogyasztóknak nem értékesített alkalmazásokat);

- expandált polisztirolból készült ételes edények (az A. részben megadottak szerint), italos poharak és italcsomagolások, ezek teteje, fedele, kupakja.          

3. Termékkövetelmények (C. rész)

2024. július 3-tól a 3 litert meg nem haladó térfogatú, egyszer használatos, műanyag kupakkal vagy fedéllel lezárt műanyag ital(folyadék)-csomagolások – beleértve a kompozit csomagolásokat is – csak úgy hozhatók forgalomba, ha a kupakok vagy fedelek a termék rendeltetésszerű használata során az italtartó részhez rögzítve maradnak. Nem terjed ki a kötelezettség a műanyag tömítéssel ellátott fém kupakokra vagy fedelekre, a műanyag kupakos vagy fedelű üveg és fém csomagolásokra, valamint a speciális gyógyászati célú folyékony élelmiszerek tárolására készült és használt italtárolókra.

2025-től a 3 litert meg nem haladó térfogatú, egyszer használatos, fő alkotóelemként polietilén-tereftalátból előállított italos palackoknak (PET-palackok) – beleértve kupakjukat vagy fedelüket is – a forgalomba hozott összes PET-palack átlagában legalább 25 % újrafeldolgozott műanyagot kell tartalmazniuk. 2030-tól az újrafeldolgozott műanyag tartalomnak legalább 30%-nak kell lennie, függetlenül a műanyag fajtájától.

4. Jelölési követelmények (D. rész)

2021. július 3-tól a következő egyszer használatos műanyagtermékeken – a termék csomagolásán vagy magán a terméken – szembetűnő, tisztán olvasható és eltávolíthatatlan jelölést kell alkalmazni:

- egészségügyi betétek (párnák), tamponok és tampon-applikátorok,

- nedves törlőkendők, azaz elő-nedvesített testápolási és háztartási törlőkendők,

- filteres dohánytermékek, valamint a dohánytermékekkel együtthasználatra forgalomba hozott filterek,

- italos poharak.

A jelölésnek tájékoztatnia kell a fogyasztót

- a termékre vonatkozó hulladékgazdálkodási lehetőségekről vagy a kerülendő hulladékártalmatlanítási módokról, a hulladékhierarchiának megfelelően,

- a műanyagok jelenlétére a termékben, a termék hulladékának elhagyásából vagy nem megfelelő ártalmatlanításából származó negatív környezeti hatásokról.

5. Kiterjesztett gyártói felelősség (E. rész)

2024. december 31-ig a melléklet E. részében felsorolt egyszer használatos műanyagtermékekre minden tagállamban a hulladékról szóló 2008/98/EK irányelv (HKI) 8. és 8a. cikkének megfelelő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket kell kialakítani. A 2018. július 4-én már meglévő rendszereket viszont már 2023. január 5-ig a HKI előírásainak megfelelővé kell alakítani.

Az E. rész I. szakaszában szereplő A. és a C. részben megadott termékek, azon flexibilis anyagú csomagolások, amelyekben készételként, azonnali fogyasztásra szánt élelmiszereket kínálnak, valamint a könnyű műanyag zacskók gyártóinak fedezniük kell a HKI és a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv gyártói felelősségi előírásainak alkalmazásából eredő, továbbá a termékekre vonatkozó következő költségeket:

- figyelemfelkeltő intézkedések költségei,

- a köztéri hulladékgyűjtő rendszerekbe eldobott hulladék gyűjtési költségei (beleértve az infrastruktúrát és annak működtetését, a gyűjtést követő szállítást és kezelést is),

- az elhagyott hulladék eltakarításával kapcsolatos költségek (beleértve a szállítást és a kezelést is).

Az E. rész II. és III. szakaszában szereplő nedves törlőkendők, a filteres dohánytermékek és a filterek, valamint a léggömbök (az ipari vagy más foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonok és a fogyasztók számára nem értékesített alkalmazások kivételével) gyártóinak kell fedeznie a termékekre vonatkozó következő költségeket:

- figyelemfelkeltő intézkedések költségei,

- az elhagyott hulladék eltakarításával kapcsolatos költségek (beleértve a szállítást és a kezelést is)

- adatgyűjtés és adatszolgáltatás költségei.

Az E. rész III. szakasza szerinti filteres dohánytermékek és filterek gyártóinak ezen felül fedezniük kell a köztéri hulladékgyűjtő rendszerekbe eldobott hulladék gyűjtési költségeit is (ez magában foglalhatja akár a csikkek gyűjtését szolgáló sajátos infrastruktúra kialakítását is, pl. hulladékgyűjtők elhelyezését a hulladékképződés szokásos helyein). A megfelelő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert e termékekre 2023. január 5-ig ki kell alakítani. A fedezendő költségek nem haladhatják meg a feladatok költséghatékony elvégzéséhez szükséges költségeket, azokat átlátható módon kell megállapítani és az érintett szereplők között megosztani. Az „eltakarítás” költségei pl. csak a hatóságok által vagy azok nevében végzett tevékenységekre korlátozódhatnak.

A műanyagot tartalmazó halászeszközökre szintén kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket kell kialakítani. Ennek keretében – a 2008/56/EK tengervédelmi keretirányelvnek megfelelően – a tengervizekkel rendelkező tagállamoknak éves nemzeti minimumot kell meghatároznia a hulladékká vált halászeszközök újrafeldolgozási célú gyűjtési arányára. Nyomon kell követniük a forgalomba hozott és begyűjtött halászeszközök mennyiségét, és erről jelentést kell adniuk a Bizottságnak. Biztosítaniuk kell, hogy a gyártók fedezzék a hulladékká vált és a megfelelő kikötői befogadó létesítményben (vagy más megfelelő gyűjtési rendszerben) leadott műanyagot tartalmazó halászeszközök elkülönített gyűjtésének, szállításának és kezelésének, valamint a figyelemfelkeltő intézkedések költségeit.

6. Elkülönített gyűjtés (F. rész)

A 3 litert meg nem haladó térfogatú, egyszer használatos, műanyag kupakkal vagy fedéllel lezárt műanyag italos palackok újrafeldolgozása érdekében 2025-re biztosítani az adott évben forgalomba hozott mennyiségük 77 tömeg%-ának, 2029-re 90 tömeg%-ának elkülönített gyűjtését (a képződő hulladék mennyisége egyenlőnek tekinthető az ugyanazon évben forgalomba hozott termékek mennyiségével).

A cél elérése érdekében a tagállamok többek között kialakíthatnak betétdíjas rendszert, vagy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereknek meghatározhatnak elkülönített gyűjtési célértékeket is.

7. Figyelemfelkeltő intézkedések (G. rész)

A SUP irányelv hatálya alá tartozó termékekből származó hulladékelhagyás csökkentése érdekében intézkedéseket kell tenni a fogyasztók tájékoztatására, a felelős fogyasztói magatartás ösztönzésére. Ennek érdekében a melléklet G. részében felsorolt (az E. részben szereplő + az egészségügyi betétek, tamponok és tampon-applikátorok) egyszer használatos műanyagtermékek fogyasztóit és a műanyagot tartalmazó halászeszközök felhasználóit a következőkről kell tájékoztatni:

- az elérhető helyettesítő, újrahasználható termékek, újrahasználati rendszerek és hulladékgazdálkodási lehetőségek, legjobb gyakorlatok a környezetkímélő hulladékgazdálkodás terén,

- a hulladékelhagyás és a nem megfelelő hulladékártalmatlanítás környezetre – különösen a tengeri környezetre – gyakorolt hatása,

- a nem megfelelő hulladékártalmatlanítás szennyvízhálózatra gyakorolt hatása.

Az intézkedések eredményeiről évente, a tárgyévet követő 18 hónapon belül – elektronikusan – minőségellenőrzési beszámolóval kísért jelentést kell benyújtani a Bizottság részére. Az első jelentéstételi időszak a 2022. év. Az F. részben meghatározott italos palackokra vonatkozó termékkövetelmények teljesítéséről, valamint a dohánytermékek filtereire vonatkozó adatokról a 2023. évre kell először jelentést adni. (A különböző végrehajtási határidőket összevetve láthatjuk, hogy egyes intézkedésekről, illetve eredményeikről már a végrehajtási kötelezettség határidejét megelőzően is kell adatokat szolgáltatni!)

A SUP irányelv előírásainak nemzeti jogba történő átültetését 2021. július 3-ig kell megvalósítani.

Szerző:Markó Csaba

Forrás: Zöld Ipar Magazin 2019/4

              ISSN 9772-0623

Kövess minket a facebookon is, likeold oldalunkat!



Kép(ek) forrása
  • Visualhunt
    Eredeti szerző: Markó Csaba
A cikk a következő napon jelent meg: 2019-11-06

 

 

Akkumulátor-újrahasznosítás
Apex hulladéklerakó
Azbeszt
Anaerob
Anyagában történő hasznosítás
Ártalmatlanítás
Átrakóállomás
Biotrágya
Biomassza
Biológiailag lebomló hulladék
Bioaeroszol
Biohulladék
Biogáz
Elkülönített vagy szelektív gyűjtés
Csurgalékvíz
Csurgalékvíz-kezelő rendszer
Csomagolási hulladékok
Deponálás
Depónia
Depóniagáz
Életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment LCA)
Értéknövelő hasznosítás (Upcycling)
Értékcsökkentő hasznosítás (Downcycling)
Életciklus-szemlélet
Egészségügyi hulladékok
Építési hulladék, sitt
Elektromos és elektronikai hulladék (e+e hulladék)
Élelmiszer-hulladék
Fertőző hulladék
Fémhulladékok hasznosítása
Fenntartható fejlődés
Globális felmelegedés
Gyűjtősziget
Kiterjesztett gyártói felelősség elve
Gyűjtőedény
Hulladékudvar
Hulladékgazdálkodás
Hulladékgazdálkodási létesítmény
Hulladék
Hulladékválogató
Hulladékégető mű (Hulladékégető mű)
Hulladékhő
Hulladékfajták
Hulladékkezelés
Használt sütőzsiradék
Hulladék hasznosítás
Házhoz menő szelektív hulladék gyűjtés
Háztartási hulladék
Hulladék-előkezelés
Hulladékok szelektálása
Hulladékégetés
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
Hulladékhierarchia (hulladékpiramis)
HDPE (vagy PE-HD, nagy sűrűségű polietilén)
Imisszió
Italos-kartondoboz
Kibocsátás (emisszió)
Klímaváltozás
Kommunális hulladék (Települési szilárd hulladék)
Kommunális szennyvíz
Kvóta
Kombinált ciklus
Komposzt
Komposztálás
Karbonlábnyom
Környezetszennyezés
Közszolgáltató
Környezetvédelmi termékdíj
Környezetvédelmi termékjelek
Elektromos és elektronikai hulladékok
Levegőszennyezés
Lebontók (reducensek)
Lerakás
Lom
LDPE (PE-LD vagy kis sűrűségű polietilén)
Megújuló energia
Italoskarton hulladék
Műanyagfajták
Megelőzés
Másodnyersanyag
Metán
Mechanikai-biológiai hulladékkezelés
Nehézfém
Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget
Ökológiai lábnyom
Ökoszisztéma
Öko-design
Permakultúra
PVC vagy Polivinil-klorid
Polisztirol
Polipropilén
Polietilén-tereftalát (PET)
RDF
Rekultiváció
Szárazelem
Szennyvíztisztítás
Szürke víz
Szemét
Sugárszennyezés (radioaktív szennyezés)
Sugárszennyezés (radioaktív szennyezés)
Savas eső
Szmog
Sugárbetegségek
Szennyező anyag
Tengeri hulladék
Talajszennyezés
Talajvíz
Talajsavasodás
Települési hulladék
Települési szilárd hulladék (TSZH)
Tervezett elavulás
Tidyman
Urbanizáció
Űrszemét
Üvegházhatás
Újrahasználatra előkészítés
Újrahasználat
Újrahasznosítás
Üvegházhatású gázok (ÜHG)
Vegyes hulladék
Veszélyeshulladék-égető mű
Vörösiszap
Virtuális hulladék
Vizuális hulladék
Vízszennyezés
Zöldtrágya
Zöldulladék
Zöldpont
Papírhulladék
Műanyaghulladék
Italos karton hulladék
Üveghulladék
Fémhulladék
Konyhai zöldhulladék
Kerti zöldhulladék
Gumihulladék
Roncsautó, gépjármű-hulladék
Használt olaj és zsiradék
Textilhulladék
Veszélyes hulladék
Elektromos és elektronikai hulladék
Papírhulladék
Üveghulladék
Fémhulladék
Konyhai zöldhulladék
Kerti zöldhulladék
Gumihulladék
Elektronikai hulladék
Roncsautó, gépjármű-hulladék
Textilhulladék
Használt olaj és zsíradék
nulla hulladék
Az akkumulátorok és az elemek nehézfémeket és mérgező vegyületeket tartalmaznak, például ...
Apex Regional Landfill/Apex Transfer Station A Las Vegas mellett található Apex a világ egyik legnagyobb - egyben az USA ...
A természetes előfordulású ásványt a 80-as évekig széles körben használták ...
Az anaerob szervezetek életműködésükhöz nem igényelnek oxigént. Jelentős részük ...
Amikor a hulladékot jól azonosítható anyagokra szedik szét, és a hulladék ...
A hulladék hierarchia legalacsonyabb foka. Minden olyan hulladék, amely bármilyen okból nem kerül ...
A települések szilárd hulladékát – a lakossági hulladékot -  a kukásautók ...
Az intenzív mezőgazdasági tevékenység hatására a talajban élő mikroorganizmusok száma ...
Biológiai eredetű szervesanyag-tömeg. Az energetikai szempontú megközelítésben a biomassza az élő ...
Minden szervesanyag-tartalmú hulladék, mely biológiai úton, aerob vagy anaerob módon lebomlik. Lehet állati ...
A levegőben megtalálható biológiai eredetű részecskék. Vírusok, baktériumok, pollenek, ...
Háztartásokban, éttermekben, kiskereskedelmi egységekben keletkező konyhai és élelmiszer hulladék. A ...
Szerves anyagok bomlásakor, oxigénmentes körülmények között, mikrobák ...
A különböző típusú hulladékok anyagcsoportok szerinti gyűjtése, mely ezáltal lehetővé teszi ...
A hulladéklerakóban keletkező szennyvíz, melynek fő összetevői a hulladék saját nedvességtartalma, a ...
A települési szilárd hulladéklerakók üzemeltetői kötelesek a keletkező csurgalékvizet kezelni. A ...
Kereskedelmi forgalomba kerülő termékek csomagolásából keletkező hulladék. Anyaga lehet például ...
A települési szilárd hulladék lerakása, megfelelő környezetvédelmi és ...
A települési szilárd hulladék végleges elhelyezésére szolgáló lerakó. ...
A hulladéklerakókon a szerves hulladék bomlása során képződő magas metántartalmú gáz. ...
Egy eszköz, mely környezetvédelmi szempontból vizsgálja egy adott termék életútját, a ...
Értéknövelő újrahasznosítás során megmarad az eredeti anyag minősége, és minden ...
Ebben az esetben az újrahasznosítás során már nem állítható elő ugyanolyan minőségű ...
Az életciklus szemlélet ma már az élet számos területén elterjedt megközelítési ...
A kórházakban, rendelőintézetekben és más egészségügyi intézményekben keletkező, ...
Építkezések, épületek bontása, felújítása során keletkező hulladék, mely ...
A lakossági elektromos és elektronikai berendezések hulladéka, főbb típusai: háztartási ...
Az élelmiszer-hulladéknak az élelmiszeripar emberi fogyasztásra vagy további feldolgozásra alkalmatlan ...
Elsősorban az egészségügyi ellátásban keletkezik. Különleges kezelést igényel. A fertőző ...
A fémhulladékok tulajdonságai hasznosítás során nem változnak és szinte korlátlan ...
A fenntartható fejlődés úgy biztosítja a gazdasági fejlődést, hogy mindeközben a környezeti ...
A Föld átlaghőmérsékletének emelkedése. Az amúgy természetes, ciklikus folyamatot az emberi ...
A közterületen elhelyezett szelektív gyűjtőszigetek zárható gyűjtőedényeibe a lakosság által ...
A gyártói felelősség elve értelmében a termék előállítója felelős azért, hogy ...
Szabványos mérettel rendelkező hulladékgyűjtésre szolgáló edény, zsák, eszköz, ...
A hulladékudvar szakképzett személyzet által működtetett hulladék átvevőhely, ahol a ...
A hulladékokkal összefüggő tevékenységek rendszerét összefoglaló néven ...
Olyan létesítmény vagy telephely, mely alkalmas a hulladékgazdálkodási tevékenységek- ...
Minden olyan anyag, amely keletkezési helyén feleslegessé vált, tulajdonosa nem tart rá igényt. A ...
Két féle hulladék válogatót ismerünk. Egyrészt hulladékválogatónak nevezzük ...
Olyan létesítmény, amelyben a hulladékokat termikus úton, a bennük rejlő energia kinyerésével ...
Különböző technológiai és energetikai folyamatok közben képződő, az adott folyamatban nem hasznosuló ...
A hulladékokat több szempont szerint is csoportosíthatjuk. Anyagukat tekintve lehetnek többek között papír, ...
A hulladékkezelés magába foglalja mindazokat a tevékenységeket, amelyeknek célja, hogy a hulladék ...
A háztartásokban főzéshez, sütéshez használt sütőolaj és zsír fogyasztásra ...
Mindazon tevékenységek, amelyek a hulladékot visszavezetik a termelés és fogyasztás folyamatába. ...
A szelektív hulladékgyűjtés azon fajtája, mikor a hulladékot közvetlenül a lakosságtól ...
A lakóingatlanoknál keletkező lakossági hulladék, melynek fő összetevői papír, fém, műanyag ...
A hulladék előkészítése a hasznosítás vagy ártalmatlanítás előtt. Főleg mechanikai ...
Hulladékválogatás. A hulladékok szelektálása során a hulladék alapanyag szerint (pl. ...
A hulladék ártalmatlanításának egyik módszere, mely a szilárd hulladék tömegét ...
A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó hulladék átvétele, gyűjtése, ...
Az ötlépcsős hulladékpiramis a hulladékkezelési megoldások prioritásátábrázolja, ...
Az egyik leggyakoribb műanyagfajta. Sűrűsége legalább 0,941 g/cm3. A HDPE-t leggyakrabban termékek csomagolására, ...
Levegőterheltségi szint vagy légszennyezettség, azaz a szennyező anyagok koncentrációja a talajközeli ...
Háromféle anyagból készülő csomagolóanyag, úgynevezett kompozit hulladék. Alkotóelemei: ...
Egy adott légszennyező forrásból meghatározott idő alatt kikerülő szennyező anyagok mennyisége. A ...
A Föld éghajlatában bekövetkező jelentős és hosszú távú változás, regionális ...
Mindazok a szerves és szervetlen hulladékok, melyek a lakóépületekben, közintézményekben, ...
A lakóházak szennyvizeit és a közintézmények, gazdálkodási szervezetek hasonló jellegű, ...
Engedélyezett mennyiség. Létezik például halászati kvóta, vadászati kvóta és ...
A kombinált ciklusú erőművekben a gázturbinás és a gőzturbinás ciklusok kombinációja ...
Nagy szervesanyag-tartalmú, földszerű anyag, ami a bio- és zöldhulladékok aerob mikroorganizmusok és ...
A komposztálás a szervesanyag-tartalmú hulladékok hasznosításának egyik módszere, melynek ...
A karbonlábnyom megmutatja, hogy egy adott egység, például egy egyén, egy vállalat vagy akár egy ...
A környezeti elemek megváltozását, minőségének romlását okozó tevékenység. ...
Az a nem profit orientált, többségi köztulajdonban álló gazdálkodó szervezet, amely a ...
A kiterjesztett gyártói felelősség elvének gazdasági, pénzügyi oszlopa. Az 1995-ben hozott ...
Az újrahasznosítás folyamatát segítő jelek, melyek a termék összetételére ...
A különböző, jellemzően a lakosság által használt háztartási, szórakoztató ...
Amikor a levegőben szennyező anyagok kerülnek. A szennyező anyagok származhatnak természetes (például ...
Az elhalt állatok és növények szerves anyagait a lebontó szervezetek hasznosítják, és ...
A hulladék ártalmatlanításának leggyakoribb módja. A hulladék anyagi jellemzőinek ...
A háztartások azon, főleg nagyméretű hulladékai, melyek a gyűjtőedényekben nem helyezhetők ki. A ...
A leggyakrabban használt műanyag típus, melyből főleg fóliát, egyszer használatos nejlonzacskót, ...
Olyan természetes forrásból kinyerhető, környezetbarát energia, mely folyamatosan rendelkezésre áll ...
Kereskedelmi forgalomba kerülő termékek csomagolásából keletkező hulladék. Anyaga lehet például ...
A műanyagok kőolajból, adalékok hozzáadásával készült mesterséges termékek. ...
A megelőzés azt jelenti, hogy bizonyos intézkedések meghozatalával és végrehajtásával a ...
A hulladék újrahasznosítása során keletkező nyersanyag, amelyből új termék ...
Telített szénhidrogén, színtelen, szagtalan gáz. A földgáz fő alkotója, főleg a szerves anyagok ...
A hulladéklerakókba általában olyan kevert hulladék kerül, melynek jelentős része ...
A nehézfémek megnevezést többféle értelmezés szerint is szokták használni. A két ...
A nyugati-hosszúság 135. és 155. illetve az északi-szélesség 35-45. foka között ...
Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy egy adott társadalomnak, országnak, csoportnak vagy egy embernek, az adott ...
A fogalom hazai és nemzetközi meghatározása eltér egymástól. Az ökoszisztéma nyílt ...
Környezettudatos tervezés, amely törekszik arra, hogy az adott termék környezetbarát (például ...
A permakultúra fogalmát az ausztrál Bill Mollison alkotta meg. Maga a szó a „permanent agriculture”, azaz az ...
Klórtartalmú, hőre érzékeny, kemény műanyag, számos helyen felhasználják. ...
A polisztirolból sok mindent készítenek, de jellemzően hablemezek, poharak, eldobható ételhordó ...
Az élelmiszeriparban széles körben használt csomagolóanyag, alacsony víz-és ...
Az ásványvizes és üdítős palackok leggyakoribb alapanyaga. Az újrahasznosítás során a ...
Refuse Derived Fuel, azaz másodlagos tüzelőanyag, amit a kevert települési hulladék illetve a szelektív ...
Az alapvetően emberi tevékenység hatására keletkezett tájsebek-például bányagödrök, ...
A különböző elemtípusok- ceruza, bébi, góliát, lapos- összefoglaló neve. A szárazelem ...
Fizikai, kémiai és biológia módszerekkel történő víztisztítás, amely után  a ...
Főleg fürdő, zuhanyzó, mosdóvízből származó szennyvíz, mely némi mechanikai szűrés ...
A szemetet tulajdonosa már nem tudja vagy nem akarja használni. Vegyesen gyűjtve lerakóba kerül és nem hasznosul, ...
Sugárszennyezésről akkor beszélünk, ha a légkörbe jutott radioaktív anyag mennyisége ...
Sugárszennyezésről akkor beszélünk, ha a légkörbe jutott radioaktív anyag mennyisége ...
Savas esőről akkor beszélünk, amikor a csapadék pH-ja erősen savas irányba tolódik el. Ennek lehetnek ...
Szmog vagy füstköd akkor alakul ki, mikor egy adott területen a légszennyező anyagok koncentrációja meghaladja a ...
Az ionizáló sugárzások hatására kialakult szervi elváltozások. A nagy ...
A termelés, a fogyasztás vagy egyéb tevékenység során keletkezett anyag, amely káros hatást ...
Becslések szerint évente 8 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba és tengerekbe, ...
Emberi tevékenység hatására bekövetkező szennyezés, mely történhet például ipari ...
A felszín közelében, a legfelső vízzáró réteg felett található víz, mely teljesen ...
A talaj pH értékének csökkenése, túlzott mértékben a savas tartomány felé ...
A háztartásokban keletkező szilárd vagy folyékony hulladék illetve az ehhez hasonló, és ezzel ...
A háztartási hulladék, a közterületi hulladék és a gazdasági ...
A tervezett elavulás egy elmélet, mely szerint egyes cégek termékeik tervezése, fejlesztése során ...
A világszerte jól ismert figura, mely ott virít a kukákon, és arra buzdít bennünket, hogy ne ...
A kifejezésnek kétféle jelentése van. Egyrészt jelenti a városiasodást, vagyis a városi ...
Mindazok a mesterséges eredetű – jellemzően az emberiség által az űrbe juttatott - űrobjektumok, amelyek már nem ...
A Napból érkező energia a Föld felszínére érve elnyelődik, majd onnan, már a felszín ...
Az újrahasználatra való előkészítés során a feleslegessé vált terméket ...
Amikor egy adott termék vagy csomagolás jelentősebb átalakítás nélkül újra használatba ...
A hulladékkezelés egyik módja, ami környezetbarátabb megoldás, mint az égetés vagy a ...
A légkör azon gázai, amelyek az üvegházhatás kiváltásáért felelősek. Legfontosabbak ...
A háztartási hulladék és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak azon ...
A veszélyes hulladékok ártalmatlanítására szolgáló égetőmű, ahol speciális ...
Az alumíniumgyártás során keletkező, veszélyes hulladéknak minősülő melléktermék. A ...
A kifejezés alatt az elektronikus postafiókokba érkező kéretlen levelek (spam-ek) sokaságát ...
Az emberi agy számára észlelhető, de kéretlen vizuális anyagok, mint például a körúti ...
A környezetszennyező tevékenység vagy folyamat, amelynek hatására a felszíni vagy felszínalatti vizek ...
A talajba beszántott zöld növények vagy növényi részek, amelyek javítják a talaj ...
Kertekből, parkokból származó növényi hulladék. Például fanyesedék, ág, gally, ...
A Zöld Pont egy nemzetközi védjegy, mely arra utal, hogy az adott termék gyártója pénzügyileg ...
A papírt – illetve annak ősét - már több mint kétezer éve ismerjük, Kínából ...
A műanyagok mesterséges úton előállított szerves polimerek. Az első műanyagot, a PVC-t 1838-ban ...
Italos kartonnal leginkább akkor találkozunk, ha tejet vagy gyümölcslevet iszunk. Ez egy társított ...
Az üveg készítése több ezer éves múltra tekint vissza. Szilíciumban gazdag alapanyagokból- ...
Elsősorban vas, acél illetve alumínium alapanyagú hulladék. Háztartási hulladékként ...
A háztartásokban rengeteg zöldhulladék keletkezik, ez akár a háztartási hulladék 30%-át ...
Ide tartozik minden kertből származó növényi rész, például a lehullott falevelek, a lenyírt fű, ...
A gumi alapanyaga sokáig kizárólag a kaucsukfa nedve, a kaucsuk volt. A növény az Amazonas-medencében ...
Évente mintegy 70 millió gépjárművet gyártanak világszerte. Egyetlen jármű legalább ...
A sütőolaj és a zsír többszöri használat után már alkalmatlan emberi fogyasztásra. A ...
A textil alapanyagát tekintve lehet természetes és mesterséges eredetű. A természetes növényi eredetű ...
A veszélyes hulladékot nem szabad a háztartási hulladékkal együtt kezelni, vagyis ne dobjuk azt a vegyes ...
A XXI. századi életstílusnak köszönhetően gyorsan cserélődő termékek, amelyek ekként gyorsan ...
A papírt – illetve annak ősét - már több mint kétezer éve ismerjük, Kínából ...
Az üveg készítése több ezer éves múltra tekint vissza. Szilíciumban gazdag alapanyagokból- ...
Elsősorban vas, acél illetve alumínium alapanyagú hulladék. Háztartási hulladékként ...
A háztartásokban rengeteg zöldhulladék keletkezik, ez akár a háztartási hulladék 30%-át ...
Ide tartozik minden kertből származó növényi rész, például a lehullott falevelek, a lenyírt fű, ...
A gumi alapanyaga sokáig kizárólag a kaucsukfa nedve, a kaucsuk volt. A növény az Amazonas-medencében ...
A XXI. századi életstílusnak köszönhetően gyorsan cserélődő termékek, amelyek ekként gyorsan ...
Évente mintegy 70 millió gépjárművet gyártanak világszerte. Egyetlen jármű legalább ...
A textil alapanyagát tekintve lehet természetes és mesterséges eredetű. A természetes növényi eredetű ...
A sütőolaj és a zsír többszöri használat után már alkalmatlan emberi fogyasztásra. A feleslegessé vált olaj és zsiradék azonban a környezet is ...
A nulla hulladék célkitűzés egyszerre jövőkép és gyakorlati iránymutatás egy olyan ...